történelem

Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben

Budapest – Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben – derül ki a vizsgakövetelményeknek a Népszava birtokába került tervezetéből.

Szembenézés és feldolgozás – A kommunizmus áldozataira emlékezünk

Budapest – Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Mirák Katalin történésszel, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnökével a kommunizmusról, annak ideológiájáról és magyarországi „megvalósításáról”, valamint az evangélikus egyház múltfeltáró tevékenységéről is beszélgettünk.

Középpontban a történelem

Aszód – Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, az Evangélikus Pedagógiai Intézet (EPSZTI) és a Magyarországi Evangélikus Egyház Nevelési és Oktatási Osztálya szervezésében online tartották meg az evangélikus iskolai történelemtanárok VIII. online konferenciáját 2021. február 18-án. A rendezvény keretében kihirdették a Trianon 100 pályázat eredményét is.

120 éve született Ordass Lajos

120 éve, 1901. február 6-án született Ordass Lajos evangélikus püspök. Ebből az alkalomból Korányi András evangélikus lelkésszel beszélgetünk. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi tanárával felidézzük, hogy miként tudott Ordass püspök biblikus alapon helytállni a második világháború idején ugyanúgy, mint a kommunista diktatúra alatt, valamint arra is választ kaphatunk, hogy mit üzenhet a 21. századnak Ordass életútja. A videó alatt a püspök prédikációiból válogatott idézetek olvashatók, valamint Ordass Lajos életének kronológiáját is publikáljuk.

Emberek maradtak embertelen időkben

„Az utolsó fél évszázadban az embernek becsületesnek maradnia a saját és családja állandó kárára, mondhatni vesztére, nem volt éppen könnyű feladat. Benkő ennek a feladatnak játékossága mellett páratlan könnyedséggel és természetességgel felelt meg” – írta egykori recski rabtársáról, az evangélikus családba született Benkő Zoltánról Faludy György költő. Benkő egyike annak a hatvan múlt századi nemzettársunknak, akiknek az élettörténetét olvashatjuk a Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból címmel a közelmúltban megjelent, több mint négyszázötven oldalas kötetben.

Értékrombolás helyett az értékteremtés mellett

Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Ezúttal Jenei Józsefet, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium történelem–német szakos tanárát kérdeztük az intézmény falai között gimnazistaként szerzett tapasztalatairól, és arról is beszélgettünk, miként segítheti a történelemoktatás, hogy a világban minél inkább eligazodni képes diákok hagyják el az iskolát.

Dr. Jáni János könyve a barlahidai evangélikus gyülekezet történetét mutatja be

Barlahida – Csodatemplomnak nevezik azt a 85 évvel ezelőtt felavatott szakrális épületet, amelynek tornya a Göcsej egyik kistelepülésén, a mintegy százfős Barlahidán tör az ég felé. Csoda maga Barlahida is, hiszen lakóinak jelentős része az evangélikus gyülekezethez tartozik, miközben a környező falvak többségében a római katolikus a meghatározó felekezet.

Bezúzás, pusztítás – Miért égetnek könyveket?

Már a reformáció korának könyvégetései kapcsán bőséges hagyományra támaszkodhattak azok, akik a könyvek elpusztítását a véleménynyilvánítás szabadságaként értelmezték, és ugyanígy azok is, akik az írott művek védelmében léptek fel. Könyvek elpusztítását a hit győzelmeként aposztrofálják a Biblia sorai is (ApCsel 19,18–20), míg más esetben ugyanezt az eszközt vetik be az Úr igéje ellen (Jer 36,23). Biztos, hogy van jó és rossz, sőt égetni való könyv? Egyáltalán, a jó kérdést tesszük-e fel ezekben az esetekben?

Baptisati, copulati, sepulti – Anyakönyvi érdekességek

Mára alapvető történeti forrásnak számít az anyakönyv – matrikula –, ám e dokumentumtípus megléte sem volt mindig magától értetődő. Napjainkra már a gyülekezetek identitását hordozó, legfontosabb iratok közé tartoznak a matrikulák, családtörténet-kutatók forgatják őket naponta, kutatják digitálisan az interneten is. Ha valaki sok időt tölt tanulmányozásukkal, hamarosan tapasztalja, hogy sokszínű, szinte kimeríthetetlen információforrások.

Evangélikusság Békéscsabán

Az egyes gyülekezetek története az egyháztörténet-írás legrégebbi tradíciói közé tartozik. Hiszen egy-egy egyházközség esetében mindig egy könnyen megragadható történetről van szó, amely a gyülekezet alapításával kezdődik, és általában kronologikus rendben haladva mutatja be az adott egyházközség gyarapodásának, fejlődésének, külső vagy belső okokból eredő nehezebb időszakainak történetét az adott szöveg jelen idejéig.

Oldalak

Feliratkozás RSS - történelem csatornájára