Napi ige

 

Lelki útravaló a mai napra

Örömmel, felszabadultan jót és jól tenni igazi csoda. Ugyanakkor sokkal kézenfekvőbb, hétköznapibb, amikor a jótett számításból fakad: aki ad, az valamit el is vár cserébe. Az adományozó várja a köszönetet, a hálát, hogy neve a megfelelő helyen fel legyen tüntetve. A segítségért segítséget várunk viszonzásul, ha egyszer mi szorulnánk rá. Általános az a gondolkodás, hogy a jót, amit teszünk, visszakapjuk majd az életünk során vagy esetleg azután. Ezzel a hozzáállással erősen beíródik a szótárunkba az érdem kifejezés, és mindinkább halványul az önzetlen öröm.
Isten örömteli cselekvése életünk ajándéka. Nem azért teszi, mert ez nekünk jár. Nem is azért, hogy örökre adósává tegyen vagy lekötelezzen minket. Az ajándékozás lényéből, szeretetéből fakad – nekünk pedig létfontosságú. Jézus által megismerhetjük ennek az ajándéknak valódi értékét és árát.
Az elveszett és megtalált, bűnbocsánatot nyert emberé Isten öröme. Aki ad, abból ad tovább, amit Isten neki ajándékozott. Lehet-e ennél mélyebb, tisztább forrása a jó cselekvésének, a másik ember megkeresésének és a megbocsátásnak?

*

„Öröm van nálad, még ha búbánat / Ér is minket, Jézusunk. / Benned és véled mienk az élet, / Nagy Megváltónk, hű Urunk. / Te széjjeltéped a köteléket. / Ki benned bízik, sziklára épít, / Örökké élhet, halleluja! / Kegyelmet leltünk, átölel lelkünk, / Átfogunk hittel, és nem szakít el / Semmi tetőled, halleluja!” (EÉ 364,1)

Szerző: Süller Zsolt