Nehéz eligazodni felgyorsult világunkban. A rengeteg kereszteződés és zsákutca mellett hordozzuk a múltunk sebeit, melyeket mások ejtettek rajtunk. Küszködünk, próbálunk megfelelni, ami átcsap néha extrém teljesítési kényszerbe. Hogyan tudjuk ebben a káoszban megtalálni a valódi identitásunkat? Révész Szilvia, négy gyermek édesanyja, kommunikációs igazgatói állását adta fel azért, hogy íróként és előadóként az országot járva beszélhessen azokról a problémákról, melyekkel maga is szembesült, és arról az Istenről, aki választ adott a kérdéseire.
Az Evangélikus Élet magazin augusztus 25-i-lapszámában a kevésbé ismert, ám annál melegebben hívogató vendégházakra igyekeztünk ráirányítani a figyelmet – a teljesség igénye nélkül, de azzal a meggyőződéssel, hogy ezek is helyszínei lehetnek a kiadós „asztali beszélgetéseknek”, a testi-lelki feltöltődésnek. Mostani összeállításunkkal vendégszobák és további szálláshelyek után jártunk.
„Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. […] És látta Isten, hogy ez jó.” (Móz 1,11) A teremtés hajnalánál nem lehetett ott az ember, de vannak szerencsések, akik hivatásuk révén tanúi lehetnek ennek a csodának. Pálinkás György egy közülük. Kárnyáczki Eszter lelkésznő ajánlására – és kíséretében – érkeztünk a pilisi Séf Kertjébe. Gasztrosorozatunk új állomásán bemutatjuk, honnan kerülnek a Michelin-csillagos éttermek tányérjaira a szép, ehető növények, de a boldogság egyik arcát is megláthatjuk.
Budapest – Galambos Ádám evangélikus teológussal, újságíróval beszélgetett Rácz Anna az Ezerarcú Művészet című műsor ötödik adásában. Tizenöt évvel ezelőtt indult útjára az Asztali beszélgetések című sorozat, mely egyház és társadalom összekapcsolódását szorgalmazza, célja egy kulturális közeg megteremtése, a párbeszéd kialakítása. A beszélgetések, estek, kiállítások, előadások neves résztvevőkkel, rendkívül érdekes témákkal várják az érdeklődőket. Ezek közül rendkívül sok érinti a művészet és a kultúra területét is. A sorozat 2004-ben, Győrött indult, közös gondolkodásra híva az egyházi és a világi embereket egyaránt.
Keresztény évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház. A főigazgatót arról kérdeztük, hogy mit is jelent ez valójában. Ókovács Szilveszter operaénekes, zenekritikus-publicista arról is beszélt, hogy számára melyek a keresztény értékek, mitől keresztény egy opera, és mit szeretett volna ezzel az évaddal elérni, valamint szót ejtett a különleges bemutatókról is.
„Számunkra, mint minden keresztény iskola számára, a keresztény értékrend jelenti az egyetemes értékek alapját” – vallja a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója. Hajdó Ákos az intézmény újraindulásának harmincadik évfordulója kapcsán beszélt lapunknak tervekről, keresztény értékrendről és Luther Márton „irányelvéről”.
A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium 1989 szeptemberében nyitotta meg újra a kapuit egyházi intézményként, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium néven. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel, valamint fasori öregdiákokkal – Liptay György vegyészmérnökkel, egyetemi tanárral és Vitális György aranydiplomás geológussal – elevenítettük fel a régi Fasor szellemiségét, az újraindulás előkészítésének történetét és a gimnázium újranyitását.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Mi a jelentősége az iskolai hitoktatásnak? Válhat-e egy intézmény Isten gyülekezetévé? Milyen a Deák Téri Evangélikus Gimnázium lelkisége? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Koczor Tamás iskolalelkésszel.
A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Lupták György, a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperese, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese augusztus 19-én a Parlament vadásztermében. Az elismerés hátteréről – kevésbé hivatalos körülmények között – kérdeztük a Balatonszárszón megrendezett munkaévkezdő lelkészkonferencián épp szabadidejét töltő, a gospel világáról hivatalos tevékenységeinél sokkal lelkesebben beszélő esperest.
A tolnai dombok lankáin húzódik meg a több száz éves múltra visszatekintő Majos, amely 1973 óta Bonyhád része. Akárcsak a többi környékbeli sváb település, ez az egykori falu is megsínylette a második világháborút követő kitelepítéseket. Napjainkban azonban újra erősödik, gyarapszik a maroknyi lutheránus közösség, ebben pedig jelentős szerepet játszik a gyülekezet lelkésznője, Makán Hargita, aki egyúttal egyházunk bonyhádi oktatási intézményében a gimnazisták és a kollégisták iskolalelkésze is. A helyi evangélikusság múltjáról, jelenéről és személyes életéről is kérdeztük.
Sajtillat, rend és tisztaság fogad a több mint százéves parasztházban Rábcakapin, a 2011-ben alapított Kriskó Sajtműhelyben. A kézműves élelmiszereket – többféle sajtot és savanyított tejtermékeket – készítő fiatal házaspár, Kriskó Ádám és Kriskóné Szabó Zsófia mélyen hívő evangélikusok, értékrendjük pillérei az istenhit, a család és a tisztességes munka. Családi vállalkozásukat is ezek mentén vezetik. Átéléssel beszélnek megtérésről, az igére alapozott munkájukról, több generáció együttélésének áldásairól és a falusi nyugalomról, amelyet nem cserélnének el semmiért. De megtudjuk azt is, hányféle sajt van a világon. Írásunk a gonddal előállított termékek mögött ez alkalommal is az embert keresi, aki alkotásával Teremtőjét dicséri.
Interjú készült Interjú Molnár Lillával a 2020-as gyulai Szélrózsa mottójáról, amely így hangzik: „Nem a félelem lelkét kaptuk” (2Tim 1,7).
Egyházi iskolában tanító pedagógusként keresve választ a „hol vannak a szegény gyerekek?” kérdésre, vettem kezembe örömmel az Utak és hidak – Esélyteremtés együttműködésben a családokkal című módszertani kézikönyvet, amely az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) által kezdeményezett hároméves projekt szellemi terméke. Rendkívül lelkesítő volt olvasni Lázár Péter és Bordács Margit Kedvesházának pedagógiájáról, arról, ahogyan – amolyan Néri Fülöp és Fülöpné módjára – emberszámba veszik, megszelídítik és másokkal is megszerettetik a nehezen kezelhető, zömükben roma gyerekeket.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Gadóné Kézdy Editet, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatóját a fasori gimnázium újranyitásáról, a Deák téri iskola szellemiségéről és a pedagógusi lelkületről kérdeztük.
Esztergom – 2019. szeptember 1-jén azt ünnepelte a Simor János utcában található Esztergomi Evangélikus Egyházközség, hogy 15 éve, éppen ezen a napon kezdte meg szolgálatát náluk Klimentné Ferenczy Andrea lelkész. A hálás gyülekezet egy új Luther-kabátot varratott lelkészének ajándékul. Az évforduló jó apropó volt arra is, hogy interjúban kérdezzük meg őt hivatása előzményeiről, szolgálata első éveiről, családjáról, az első Esztergomban töltött időszakról és az azóta eltelt évek feladatairól, valamint természetesen arról is, hogy miként látja a magyar Rómát, Esztergomot, a várost, ahol a négy történelmi egyház között ott van az evangélikus is.
A világ másik feléről indult útjára 2011-ben a műanyagmentes július elnevezésű akció. Egy nyugat-ausztráliai település önkormányzati képviselője kezdeményezte azzal a céllal, hogy kevesebb szemét keletkezzen az egyszer használatos műanyagokból. Az akcióban részt vevőknek az a meggyőződésük, hogy kis változások összeadódva nagy eredményekre vezetnek. Magyarország két éve ismerhette meg a műanyagmentes júliust. Szerkesztőségünk két evangélikus lelkésznőt – nem mellesleg többgyermekes családanyát – kért arra, hogy vesse papírra a környezettudatos életmóddal kapcsolatos tapasztalatait.
Talán nincs is olyan magyarországi lutheránus, aki ne ismerné a nagynevű és népszerű evangélikus szálláshelyeket, a Balaton-parti Révfülöp oktatási központját, Balatonszárszó konferencia- és missziói otthonát. Összeállításunkban a kevésbé ismert, ám annál melegebben hívogató vendégházakra igyekszünk irányítani a figyelmet – a teljesség igénye nélkül, de azzal a meggyőződéssel, hogy ezek is helyszínei lehetnek a kiadós „asztali beszélgetéseknek”, a testi-lelki feltöltődésnek.
A Nagypál házaspár, Böbe és Szilárd nem rég ünnepelték ötödik házassági évfordulójukat. Ez az öt év azonban olyan kihívásokat és örömöket rejtett, amit leírni alig lehet. Kislányukkal, Lenkével októberre várják második születendő gyermeküket, de az Atya szemében ők már rég nagycsaládosok. Ismerjétek meg a mélyen hívő, evangélikus Nagypál családot! – A 777blog interjúja.
Egy gyülekezet életében nincs nagyobb öröm annál, mint amikor elkészül a temploma. Hosszabb-rövidebb tervezgetés után, anyagi erőt és fáradságot nem kímélve végre megvalósul az álom – mert Isten is rábólintott a tervre –, és a hívek átléphetik az új lelki hajlék küszöbét. Számos közösségben friss még ez az élmény, de sok gyülekezetben generációk sora csak az írásos emlékek segítségével idézheti fel a kezdetek ünnepi pillanatait. Egy élő gyülekezet életében ennek azonban nincs nagy jelentősége, hiszen az Isten háza mindenkor a lelki töltekezés és a békesség forrásának helye. Ám a bűnös ember nem mindig tiszteli a szentet (sem). Összeállításunk templomai azt példázzák, hogy bár az emberi gonoszság elpusztította Isten házát, a Teremtő egyértelmű jelét adta: neki nagyobb hatalma van, mint a sátáni befolyás alatt álló, romboló embernek.
A bakonybéli bencés közösség vonzásának, kisugárzásának titkát a legtömörebben Kányádi Sándor egyetlen mondatával lehet summázni, amely a monostorhoz közeli Borostyán-kút bejáratánál köszönti az érkező zarándokot: „akármikor jössz itthon van az Isten”.
A nyár a lelkészszentelések ideje. Megszentelt pillanat, amikor a jelölt először felölti azt az öltözetet, amelyben azután évtizedeken át, hóbanfagyban, meleg nyárban, templomban, ravatalozóban, kórházban hirdeti Isten igéjét. Egyházunkban a lelkészek Luther-kabátban: fekete, földig érő, szépen megvarrott, ráncolt, gombolópánttal, bársonygallérral díszített ruhában hirdetik az evangéliumot. Nyakukban hófehér Mózes-táblát, fejükön barettet viselnek, sokan stólát is. Hogyan készül e formaruha, milyen lelkülettel varrja mestere? Török Lajossal, aki évtizedek óta készít Luther-kabátokat – idén tíz teológushallgató vehette át tőle a lelkészi öltözékét –, gyökerekről, hitről, tálentumról, az átadás örömünnepéről váltottunk szót.
Dolgozott Nolan színészfelfedezettjével, Todd Haynes operatőrével, és a legmagyarabb angollal, Peter Stricklanddel is. Ő az első magyar operatőr, aki netflixes filmet fényképezett, a „skót Gyilkos túrát”, a Calibre-t, ami még Stephen Kingre is a frászt hozta. Élete első interjújában fegyveres kongói forgatásról, keresztény háziwoodstockról és Erdélyhez fűződő, bennfentes viszonyáról is mesélt a Filmtett.ro oldalon.
Budapest – A Sanghajban megrendezett nemzetközi múzeumi és kulturális intézmények audiovizuális fesztiválján a Maglódon élő evangélikus etnográfus, Koltay Erika és munkatársa, Csorba Judit filmrendező, muzeológus a maglódi pünkösdi templomdíszítésről készített filmjükkel dokumentumfilm kategóriában bronz elismerésben részesültek. A Magyar Néprajzi Múzeum munkatársaival a film készítéséről, evangélikus népszokásunkról és a fesztivál érdekességeiről is beszélgettünk.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Ez alkalommal Hidasi Péterrel, a budapesti Rózsák terei Evangélikus Középiskolai Kollégium nevelőtanárával beszélgettünk a keresztény nevelésről, a példamutató életről és csömöri gyülekezeti kötődéséről.
Az Orosházi Harangszó mikrofonjával kezemben becsöngettem Koszorús Oszkár nyugalmazott esperes úr lakásába. Látogatásom célja, hogy a nyolcvanadik születésnapját ünneplő lelkészt életéről, szolgálatáról faggassam. Móricz Zsigmond utcai kis lakásában, régi bútorok között ülve beszélgetünk. Amikor Oszkár bácsi megszólal, észrevétlenül kilépünk a jelenből, és megelevenedik a múlt.
Siófok – Immáron harmadik alkalommal írták ki a Magyarország Legszebb Birtoka nagydíjat, melynek nagyszabású díjkiosztó gálaestjét 2019. augusztus 31-én tartották Siófokon a Hotel Azúrban. A rendezvény főszervezője, ötletgazdája, az Agrotrend cégcsoport vezetője, Mátrai Zoltán, aki a Somogy-Zalai Egyházmegye felügyelője. A mezőgazdaság értékes szereplőin, a gazdászélet neves személyiségein túl a rendezvényen számos evangélikus is felbukkant. Mátrai Zoltánt arról is kérdeztük, hogyan látszik meg a gazdász világban valakin az, hogy egyházunk tagja.
Nyerstégla burkolatú, kecses épület magasodik Szentes belvárosában. Kitűnő arányaival, égbe nyúló tornyával vonja magára a figyelmet az 1905-ben Petrovics Soma lelkész kezdeményezésére a hívek adományából épült evangélikus templom. A nyári nap rátűz a Tiffany-üvegből készült ablakok színes alakjaira. Az épület kapuján nagy, festett fatáblákon Luther-ábrázolás és reformációi jelszavak. Megérkeztünk: ez a Csongrád megyei település mintegy félezer lutheránus hívének lelki otthona. A kapuban Veres-Ravai Réka parókus lelkész fogad, és invitál be a meghittségével azonnal megragadó templomtérbe.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Molnár Veronika öt éve a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda munkatársa. Az óvodapedagógussal a gyermeknevelésről, felnőttként történt konfirmációjáról, a gyülekezeti és az óvodai közösségről beszélgettünk.
Az evangélikus egyház is vizsgálatot indított Donáth László ügyében, miután a lelkész ellen szexuális kényszerítés miatt rendeltek el nyomozást. Az, hogy az egykori MSZP-s képviselő ügye miképpen hat az evangélikus közösségre, az egyház és a külvilág kapcsolatára, egyelőre nem látni. Az evangélikusok közéleti szerepéről, valamint a melegházasság elfogadásának kérdéséről is faggatta a PestiSrácok Prőhle Gergelyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjét. A volt berlini nagykövet az interjúban kifejtette véleményét az egyházi emberek ügynökmúltjáról is, de a migrációról és a magyar kormány családpolitikájáról is kendőzetlen őszinteséggel beszélt.
„A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket” – olvashatjuk a keszthelyi Balatoni Múzeum honlapján az intézmény állandó kiállítását bemutató bevezetőben. A múzeum történetével és a kiállításon látható érdekességekkel Havasi Bálint régész, az intézmény igazgatója – nem mellesleg keszthelyi evangélikus presbiter – ismertet meg bennünket.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház