Skip to main content

2024. május 3. 8:56

Így készül az úrvacsorai ostya

Tiszta búzalisztből és vízből – nem csak sütik, áztatják is

Honnan kerül az ostya az oltárra? Talán kevesen tudják erre a kérdésre a helyes választ: Magyarországon már csupán egyetlen ostyaellátó működik, Budapesten, a IX. kerületi Haller utcában, ahol évente közel hárommillió kis és száz-százötvenezer nagy méretű ostya készül három gondos asszony keze munkájának köszönhetően. Riportunkban őket kérdeztük.

Így készül az úrvacsorai ostya

A Páli Szent Vince Plébánián három pár szorgos kéz gondoskodik arról, hogy a hazai katolikus templomok többségét és az evangélikus gyülekezeteket is ellássák magyar ostyával. Minden munkát Ádámcsó Angéla, a Főegyházmegyei Ostyaellátó igazgatója és két munkatársa, Malatinszki Csilla és Földesiné, Terike [ő ezen a néven kíván szerepelni riportunkban – a szerk.] végez.

„A húsvét és a karácsony előtti időszak a legsűrűbb, olyankor nincs megállás – meséli Angéla. – Egy hazai malomból szerezzük be a búzalisztet, átszitáljuk, majd a keverőgépben a hozzáadott vízzel palacsintatészta sűrűségű masszává áll össze. Ezt kanalazzuk a kiválasztott sütőgépekbe, attól függően, milyen méretű és mintájú ostyát szeretnénk.”

A kisült tésztára nagyon kell vigyázni, rendkívül törékeny, de az asszonyok rutinosan, több tucatot egymásra pakolva viszik át a tárolóhelyiségbe hűlni a nagy, kerek lapokat. Ezután az „áztatóba” kerülnek, ahol a párától felpuhulnak annyira, hogy könnyen vághatók legyenek. Ez télen nyolc-tíz órába is beletelik, míg nyáron rövidebb idő kell hozzá. Az asszonyok munkája fizikailag talán nem tűnik nagyon nehéznek, de kell hozzá állóképesség. Sütésnél például egész nap ott kell állni a gépek mellett.

Így készül az úrvacsorai ostya

„A legkeresettebb a három és a három és fél centis kis ostya. Az evangélikus lelkészek inkább az előbbit választják, míg a katolikus papok közül már többen áttértek a kicsit szélesebbre, mert könnyebb megfogni. De vastagság alapján is kétféle készül, mert van, aki a vékonyabb, más meg a vastagabb ostyát szereti” – tudjuk meg az igazgatótól.

Ostyatörténelem. A 12. század előtt a szerzetesrendek feladata volt az ostyasütés. Később a papok és a kántorok, majd a világiak vették át. A 20. században kezdték központosítani az ostyakészítést, mert így látták biztosítva a megfelelő tisztaságát, hiszen az ostya kizárólag búzalisztből és vízből készülhet, semmiféle adalékanyag nem adható hozzá. Másrészt nagy mennyiségben a hagyományos módszerekkel, a kemence fölött felmelegített kézi sütővasakkal már nem győzték előállítani.
Magyarországon a Főegyházmegyei Ostyaellátót 1951 januárjában hozták létre, ügyvezetője Peller M. Anna örökimádó nővér volt, ő szervezte meg az örökimádó és karmelita nővérekkel az ostyasütést. 1963-ig három üzem is működött Budapesten; az ötvenes évek végén kilencmillió kis, illetve ötszázezer nagy ostyát készítettek. 1978-tól már csak a Haller téri templomban foglalkoztak ostyasütéssel, igaz, korszerűbb technikával. 1994-től pedig világi dolgozók váltották az egyháziakat. Mai helyére, a Páli Szent Vince Plébánia alagsorába 1998-ban költözött az intézmény. A termékek az interneten, webáruházukban is megrendelhetők.

Jó szemmérték és precizitás

Malatinszki Csilla, aki harminc éve dolgozik itt, a sütés nagymesterének számít, de igazán virtuóz módon bánik a vágógéppel is. A régi varrógépek elvén működő, azaz lábbal szabályozható eszközzel a hét centiméter átmérőjű, díszes korongokat egyesével kell kivágni, ezért elengedhetetlen hozzá a jó szemmérték és a precizitás. A kicsi ostyák esetében viszont akár többtucatnyi nagy lapot is egymásra lehet tenni, átviszi a vágófej, így egyetlen mozdulat nyomán csak úgy ontja magából a gép a tökéletes ostyákat.

Így készül az úrvacsorai ostya

Ennek ellenére az átválogatás nem maradhat el, hiszen csak a legszebbek kerülhetnek a csomagolóba és így a templomokba. Utóbbi munkafázis Terike felségterülete, aki precízen leméri, majd felcímkézi a megtöltött celofánzacskókat. S mivel akad olyan vevő, aki még mindig ragaszkodik a papírcsomagoláshoz, természetesen arra is fel vannak készülve.

„Szerencsére még van lehetőség a rendelések személyes átvételére, így közvetlenül értesülünk a vásárlóink véleményéről. Előfordult már, hogy egy-egy ilyen beszélgetés miatt döntöttünk egy új eszköz beszerzéséről” – teszi hozzá a vezető.

Törmelékből csemege

S hogy mi lesz a vágás során keletkezett szélekkel és törmelékkel? Egy ideje már az sem megy kárba: natúr vagy ízesített csemegeként árulják. Ezzel nemcsak a hulladékot sikerült minimalizálnia az intézménynek, hanem egyúttal szélesítette is a termékpalettát.

„Nekem a húsvéti csemege a kedvencem, ami félig-meddig az én ötletem volt – árulja el Terike. – Korábban a csokis ízesítés mellett apró, színes cukorral volt megszórva, de az folyton lepergett róla. Eszembe jutott, hogy a kókuszreszelék megy a csokihoz, ráadásul a szószba is jól beleragad. Kipróbáltuk, és bejött. Nagyon sokan szeretik, jók a visszajelzések.”

Ádámcsó Angéla

Ádámcsó Angéla is a csokisért rajong, szerinte egyszerűen képtelenség úgy elmenni mellette, hogy ne kóstolja meg az ember. A harmadik munkatárs pedig a karamellás verziót kedveli. De nem csak ezek a pazarlást elkerülő ötletes kiegészítő termékek kaphatók náluk. Mint megtudjuk, sokan viszik a maradékból készült vagy szépséghibás ostyát, hogy gyógyszert vegyenek be vele. Nekik kisebb, harmincas csomagokat állítanak össze, mert a gyógyszertárakban már nem lehet ilyesmit kapni.

Ez azonban már az új idők kreativitása: az intézmény alapításakor, 1951 januárjában az örökimádó és a karmelita nővérek három budapesti üzemben csak a hagyományos ostyát sütötték. Idővel aztán az egyházi dolgozókat egyre inkább világiak váltották fel, és csupán egyetlen, a Haller utcai üzem maradt meg.

Így készül az úrvacsorai ostya

„Amikor 1994-ben az ostyaellátóba kerültem, még voltak szerzetesek, a kalocsai iskolanővérek – emlékszik vissza Ádámcsó Angéla. – De hamarosan elköszöntek, és ránk, világiakra bízták a sütést. Azóta már csak mi, világiak dolgozunk itt. Előfordult olyan időszak, amikor csak ketten voltunk Csillával, de két éve csatlakozott hozzánk Terike.”

A katolikus asszonyok büszkék a munkájukra, amely legalább akkora felelősséggel jár, mint amennyire magasztos, hiszen „az ostyából az oltáron Krisztus teste lesz”, ahogy a vezető megfogalmazza, és bizony felismerik, ha a pap vagy a lelkész az általuk sütött ostyát tartja a kezében. „Jó érzés látni a templomban a kezünk munkáját” – árulja el Malatinszki Csilla.

Az úrvacsora eltérő értelmezései

Római katolikus egyház. A római katolikus dogmatika szerint a mise szertartását végző pap a szereztetési igék elmondásával átváltoztatja a kenyeret és a bort Krisztus testévé és vérévé. Ez az átlényegülés (transzszubsztanciáció) tana, amely szerint a liturgia szentségi cselekménye által a kenyér és a bor lényege átváltozik Krisztus testének és vérének lényegévé.

Református egyház. A református értelmezés szerint a megtört kenyér és kitöltött bor a Krisztus halálára emlékeztető s a halálával szerzett üdvről a hívőket biztosító jelek. Az úrvacsorában csak kenyér és bor adatik, de aki azokat igaz hittel veszi, az egyúttal lelki, spirituális értelemben Krisztus testét és vérét veszi magához.

Evangélikus egyház. Az evangélikus teológia Luther nyomán azt tanítja, hogy a kenyér és bor a megszentelés után is megmarad kenyérnek és bornak, de Krisztus teste és vére – Krisztus mindenütt jelenvalósága (ubiquitas) révén, az emberi értelem által nem megragadható módon – egyesül a kenyérrel és a borral mint látható jelekkel, úgy, hogy azokban vagy azokkal együtt Krisztus valódi teste és vére adatik az úrvacsorával élőknek.

 Magyar ostya pápai kézben

Munkájuk során a legmeghatározóbb élmény valamennyiük számára a tavalyi pápalátogatás volt. Több mint százezer ostyát rendeltek tőlük, melyet ráadásul rekordidő alatt kellett elkészíteniük. Elsőre féltek, hogy teljesíthetetlen lesz a feladat, végül mégis időre elkészült minden.

„Mindannyian megkönnyeztük, amikor Ferenc pápa a kezébe vette a kézműves magyar ostyánkat” – emlékszik vissza az igazgatónő a budapesti ünnepi misére, amelyen két munkatársával együtt vett részt.

Így készül az úrvacsorai ostya

Egy-egy ostya nagyjából egy hét alatt készül el, mivel általában egy teljes napot szánnak a különböző munkafázisokra, külön a sütésre, külön a vágásra, és közben száradnia is kell, illetve az „áztatóban” ugyancsak hosszabb időt töltenek a korongok, hogy aztán a zacskókba kerülhessenek, majd végezetül eljussanak a templomokban az oltárra.

„Az oltáriszentség Jézus Krisztus Urunk valóságos teste és vére kenyérben és borban. […] Ebben a szentségben az igék által – »értetek adatott« és »kiontatott bűnök bocsánatára« – bűnbocsánat, élet és üdvösség adatik nekünk. […] Aki hisz ezeknek az igéknek, az megkapta azt, amit ezek hirdetnek és mondanak, vagyis a bűnök bocsánatát” – írja Luther Márton a Kis kátéjában. (Konkordiakönyv. A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai 4. Szerk. Reuss András. Luther Kiadó, Budapest, 138–139. o.)

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. március 24–31-i 89. évfolyam 11–12. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső