Skip to main content

2024. január 16. 10:55

Domb teteji igehirdetés

A kötcsei gyülekezet örömeiről

A világon egyedülálló szokással, az úgynevezett „kerbájttal” ünneplik minden évben a kötcsei evangélikusok a kétszázhuszonöt éves templomuk felszentelésének évfordulóját. A sváb gyökerű településen a Luther-követők mindig is meghatározók voltak: egykor még a gazdák „fokmérője” is az volt, sikerül-e befejezniük az évi mezőgazdasági munkákat a november 21-ei evangélikus templomszentelési ünnepig. A lutheránus identitástudatot az is jelzi, hogy a Somogy vármegyei település címerének közepét a Luther-rózsa díszíti.

20231224 Kotcse riport„…egy korabeli jegyzőkönyv szerint hetvenegy, többségében lutheránus család telepedett le 1730 tavaszán Kötcsén, és a kötcseiek 1730. április 11. napját tekintik mind a község török hódoltság utáni alapítási évének, mind a gyülekezet önállóvá válása időpontjának. Ettől az évtől kezdődően ugyanis már istentiszteleteket tartottak fából készült templomukban” – olvashatjuk a Reformációtól – napjainkig – Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon I. című egyházkerületi kiadványban a Kötcsei Evangélikus Egyházközség címszó alatti gyülekezettörténetben.

A jó gazda

„A külső-somogyi dombság lankáin, a Balatontól kilenc kilométerre délre elhelyezkedő településre kisebb részben egyenesen Türingiából, Pfalzból és Elzász-Lotaringiából érkeztek telepesek, míg nagyobb részük másodlagos betelepülő volt, akik Tolnából, illetve Baranyából költöztek ide – meséli Tefner Béla, a gyülekezet felügyelője. – Amikor a svábok ideérkeztek, ezen a területen erdő volt. Ők a helyére hamarosan gazdagon termő szőlőket telepítettek. Mivel a vidék adottságai nagyon jók, Kötcsén mindig kiváló borokat készítettek. Állítólag még Bécsbe is szállítottak belőlük.”

A svábok közismerten szorgalmasak – „a településen az számított jó gazdának, aki a november 21-ei templomszentelési ünnepig befejezett minden kinti mezőgazdasági munkát”, avat be minket a gyülekezeti felügyelő –, illetve egyházszeretők. Ékes bizonyítéka ennek Kötcsén a templomépítés története és például az a két közgyűlési határozat is, amelyet 1898-ban az akkor százéves templom jubileumi ünnepségén vettek jegyzőkönyvbe. E szerint a gyülekezet elhatározta: „Takarékmagtárt létesítenek, hogy annak jövedelméből fedezhessék az egyházközség kiadásait”, másrészt „a szegények támogatására szolgáló alapítványt hoznak létre, amelyhez a tőkét néhai Schneiker Jakab esperes, egykori kötcsei lelkész végrendelete (háromszáz forint) biztosítja” – olvashatjuk a gyülekezet történetében.

A templomért

De ne szaladjunk ennyire előre a naptárban, hanem állítsuk vissza az idő kerekét egészen 1797. április 5-ig, amikor ünnepélyes keretek között letették a ma is álló templom alapkövét. Előtte többször is menesztettek küldöttséget Mária Teréziához, hogy megszerezzék az engedélyt a lutheránus lelki hajlék építésére.

„A templomot nagy összefogással, kétkezi munkával adományokból másfél év alatt építették fel” – mondja Tefner Béla. Aki nem az építkezésben vett részt, az például a kapott pénzkölcsönt járt letörleszteni. „Bóka József szőlőbirtokos háromszáz forint összegű »adományát« öt év alatt, évenként száznapi szőlőmunkával szolgálták vissza” – olvashatjuk a gyülekezeti krónikában.  

Az épületet Nagy István szuperintendens kétszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1798. november 21-én szentelte fel. Ez az adventhez közeli dátum a kötcsei gyülekezet tagjai számára azóta is összetartó kapocs, hiszen a világon egyedülálló módon többnapos ünneppel, a kerbájttal adnak hálát a lelki hajlékért, illetve a szőlőtermésért. Az alkalomra pedig évről évre egyre nagyobb számban térnek haza a Kötcséről már elszármazottak is.

Eke, bor és versek

A kerbájt szó elmagyarosodott német kifejezés. Eredeti alakja Kirchweihtag, amel-nek jelentése „a templom felszentelésének napja”. „A kezdetben egyhetes ünnep ma már csak háromnapos, és meghatározott rituálé szerint zajlik – meséli Ferencz Gábor Miklós presbiter. – Fontos kezdőeleme az úgynevezett borfelvétel. Ennek keretében kiássuk – ma már csak jelképesen – az előző évi ünnepség végén földbe rejtett üveg bort. Mivel bortermő vidékről van szó, ez jelképezi az élet folytonosságát. A borban benne van az életünk, így benne van a jövőnk is” – magyarázza a ma már szomszédos településen élő presbiter.

A nyitónapon az este hét órai harangszóra összegyűlt ünneplők az „Erős vár a mi Istenünk…” kezdetű ének eléneklésével nyitják meg az alkalmat. A programban fontos szerepet kapnak az ősi, termékenységi kéréseket is tartalmazó versek, a rézfúvós hangszerekkel kísért énekek és a viselet is. „Nyakkendő nélkül fehér inget, fekete nadrágot és kabátot viselnek a férfiak. Kalapjuk mellett rozmaringág virít. A Kötcsére költöző őseink magukkal hozták ezt a fűszernövényt, így vált a rozmaring számunkra is a kerbájt egyik elengedhetetlen elemévé, amely egyben az új élet szimbóluma is” – magyarázza Gábor.

A rozmaring mellett – amelyet az ünnepre érkező nők kézben tartanak – a még novemberben is nyíló piros muskátli volt a másik virág. Ezt mára a szegfű váltotta fel. „Csak a verseket szavaló úgynevezett első és második legénynek volt fehér virágja. Ez is jelezte az ő kiemelt szerepüket” – teszi hozzá Tefner Béla.

A borfelvétel kezdetben mindig a falu rangidős legényének a házában, az úgynevezett tisztaszobában volt. „A döngölt földpadlójú szoba mennyezetén a mestergerendába bevertek egy szöget. Arra akasztották kerbájtkor az ekecsoroszlyát. Elengedték, és ahova az leesett, ott kellett leásni az előző évben odarejtett üveg borért. A probléma csak akkor keletkezett, amikor a gazdaasszony az évközi meszeléskor kihúzta a szöget. Ilyenkor áshatták fel a tisztaszobát…” – meséli nevetve a gyülekezet felügyelője. A tisztaszobát idővel a családok pincéi váltották fel, az utóbbi években pedig a gyülekezet pályázati pénzből kialakított úgynevezett Kerbájtosházában tartják a borfelvételt.

A kétszázhuszonötödik kerbájt – a férfiak rozmaringos kalapban. Az első sorban Baranyay Csaba és Hegedüs Szilvia lelkészek

A kétnapos ünnep fontos rituális eleme a templom melletti ezüsthárs többszöri körbejárása is. „A fát az őseink egyik egykori német otthonából a weichersbachi vendégek hozták a templomunk felszentelésének kétszázadik évfordulójakor – meséli Tefner Béla. – A svábok jelképeként is emlegetett ezüsthárs a folytonosságot, az idő megszakíthatatlanságát is szimbolizálja.”

A vidám együttléttel, evéssel, borkóstolással is tarkított ünneplés csúcspontja a szombati hálaadó istentisztelet. Ezen idén Baranyay Csaba, a gyülekezet korábbi lelkésze hirdette az igét, a liturgia szolgálatát Hegedüs Szilvia helyi lelkész végezte. Az ünnepségsorozat szombat este az újbor elásásával, valamint az alkalom zárását jelképező rozmaringág-megtöréssel ér véget.

A közösség ereje

A kötcseiek saját tapasztalat alapján hisznek a közösség megtartóerejében. „A közösségnek olyan jó ereje van, amely szeretetteljes közeget ad, összetartást kovácsol közöttünk. Ezt nemcsak az istentiszteleteken élhetjük át, hanem a mindennapokban is. Nem vagyunk sokan, de nagyon jól kiegészítjük egymást a szolgálatokban is” – vallja Ferencz Gábor Miklós.

Ez az összetartás megmutatkozott akkor is, amikor a gyülekezet tavaly pályázaton nyert tízmillió forintot, és még egyszer ekkora értékű társadalmi munkával felújította a romos állapotban levő épületegyüttesét. Az így kialakított Kerbájtos-házban a közösségi téren kívül hamarosan vendégszobáknak is kerül majd hely.

Tefner Béla felügyelő, Hegedüs Szilvia lelkész, Reichertné Földesi Katalin és Ferencz Gábor Miklós presbiterek

A kötcsei evangélikusoknak a település közösségében is fontos helyük van. „Tavaly polgármester úr vezetésével a település beadott egy pályázatot a Balaton-fejlesztési Tanácshoz – idézi fel Reichertné Földesi Katalin presbiter. – A nyert összegből az önkormányzattal és a többi felekezettel közösen alakítottuk ki a templom melletti domboldalon a Parókia parkot, amelybe a Kárpát-medencében őshonos fákat ültettünk. Ez az ökumenikus ligetes parkerdő nemcsak értékmentést jelent – hiszen több kihalófélben levő faj került ide –, hanem a klímavédelem szempontjából is nagy jelentősége van” – mutat rá a helyi önkormányzatnál dolgozó Katalin.

A Parókia park

Értékmentés másként

A kötcsei dombtetőn álló evangélikus sziget minden évszakban magával ragadó. Felújított, szépen rendben tartott épületei – központjában a messziről hívogató templommal –, gondozott kertje az arra járóknak, a közeli Balaton-parton pihenőknek a nyugalom forrását kínálhatja egy-egy kirándulás erejéig.

Az egykori evangélikus iskola

Egy megoldásra váró feladat akad még azért: a templom mellett álló egykori iskola és tanítólak jobb sorsot érdemel. A történelem hullámverései következtében ma már nem a gyülekezet tulajdonában lévő épület így is felbecsülhetetlen értékű iskolatörténeti dokumentumokat őriz – reménység szerint a jövőben majd jobb körülmények között.

* * *

A riport erdetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. december 24. – január 7-i 88. évfolyam 51–52. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-​mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Evangelikus Elet tamogatoi banner 2023

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-15-16
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső