Skip to main content

2024. május 16. 11:00

Az orgona olyan, mint egy gyülekezet

Régi hangszerek születnek újjá Veresegyházon

A templomi orgona sokkal több mint hangszer, a hangja segít megnyugtatni és fölemelni a lelket. Ráadásul napjaink gyorsan lecserélhető tárgyaival ellentétben úgy építették – és építik a mai napig –, hogy több emberöltőn keresztül szolgáljon egy-egy gyülekezetet. A 2009-ben alapított AerisOrgona Kft. veresegyházi műhelyében jártunk, ahol számos nagy múltú hangszer nyerte már vissza eredeti állapotát, közöttük evangélikus templomok orgonái is.

orgonafelujitas Evangelikus Elet foto Magyari Marton 4

„Minden zene célja […], hogy Isten dicsőségét zengje, és kikapcsolódást nyújtson a lélek számára; ahol ezt nem tartják szem előtt, ott nem zene szól, csak pokoli lárma.”  

(Johann Sebastian Bach)

Száznegyvenhat történeti jelentőségű templomi orgona van ma a Magyarországi Evangélikus Egyházban, közülük a legrégebbi a zsibriki. Az egykor önálló Tolna vármegyei község – ma Mőcsény része – hajdani evangélikus templomát 2015-ben lebontották, ám az Anton Römer által 1763-ban épített orgonája most újra régi pompájában tündököl a veresegyházi műhelyben, várva, hogy a Deák téri evangélikus templomban leljen új otthonára.

„A legtöbb munkánk az evangélikus egyházhoz köthető, a zsibriki mellett a torvaji, a nagyvázsonyi orgonát is restau­ráltuk – meséli Faragó Attila, a cég ügyvezetője. – Kormos Gyula orgonaszakértő és -történész kutatómunkája rengeteget segített, hogy vissza tudjuk állítani egy-egy hangszer eredetihez leginkább közelítő állapotát. Sajnos a zsibriki orgonát már nem láthatta készen, mert a koronavírus-járvány alatt elveszítettük őt, de úgy érzem, elégedett lett volna most a végeredménnyel” – árulja el a szakember.

Az egykor Tolna megyében megszólaló hangszeren több mint négyezer munkaórát dolgozott az AerisOrgona csapata. Még a hajdani márványfestést is sikerült újra elkészíteniük. „Két réteg festék volt rajta, mindkettőnek lett volna létjogosultsága, így végül a Deák téri gyülekezet döntött, és a kék-piros színezés mellett tette le a voksát” – tudjuk meg.

Más időszámításban

Ám a legfontosabb mégiscsak az – legyen akármilyen historikus a hangszer –, hogy milyen a hangja. Ebből az ügyvezető ad egy kis ízelítőt, a műhely csöndjét pedig egy csapásra betöltik az orgonasípokból előtörő szakrális dallamok. Hamar kiderül azonban, hogy nemcsak ő tudja megszólaltatni az orgonát, hanem kivétel nélkül mindegyikük: „Tizenketten alkotjuk a csapatot, és nyugodtan kijelenthetem, sehol máshol nincs annyi képzett zenész, mint közöttünk.”

Végh Antal például eredetileg gyógyszerészként végzett, majd hosszú évekig társtulajdonosa volt egy másik orgonaépítő vállalkozásnak, mielőtt csatlakozott az AerisOrgonához. „Vegyészként is fontos volt a precizitás – találja meg a közös szálat a régi és új hivatása között, miközben a kisebb-nagyobb sípokon dolgozik. – Azt is szerettem, de amikor orgonákkal kezdtem foglalkozni, nem volt kérdés többé, mi az én utam. Alázat és megszállottság: talán ezzel a két szóval lehetne leginkább jellemezni ezt a munkát.”

orgonafelujitas Evangelikus Elet foto Magyari Marton 7

A cég egyik motorja, konstruktőre, Dóczi Gergely még családi kapcsolatot is fölfedezett felújítás közben: „A gödöllői orgona restaurálásakor találtunk egy kisebb, kivehető ablakot, amire föl volt jegyezve a hajdani kántor neve. Amikor utánajártunk, kiderült, egy távoli rokonomról van szó, így ez családi ereklye lett nálunk.”

Mindaz, amivel a napjaikat töltik a műhelyben, több mint munka az itt dolgozók számára. Még az idő is sajátosan, orgona-időszámítás szerint telik: a múltat felidézve nem azt mondják, hogy egy bizonyos esemény ebben és ebben az évben történt, hanem ahhoz kötik az emléket, hogy éppen melyik orgonát csinálták akkor.

orgonafelujitas Evangelikus Elet foto Magyari Marton 2„A kezünk közül kikerülő restaurált vagy új orgonák olyanok, mintha a gyermekeink lennének. Ezért is vállalunk rájuk húsz év jótállást, emellett évente kétszer odautazunk karbantartani, legyen a hangszer akár Izlandon, akár Cegléden – magyarázza Faragó Attila. – Fontos számunkra, hogy értő kezekbe kerüljön, hiszen a saját gyermekét sem bízza az ember akárkire.”

Mert bizony az orgona is „megérzi”, ha szeretettel bánnak vele. A szakember szerint mindenkinek a keze alatt másként szólal meg; ezt ők maguk között billentéskultúrának hívják. De nem kell ahhoz vájt fülűnek lenni, hogy hallani lehessen, ha valakinek az érintésére sírni kezd a hangszer.

A csapat legnagyobb büszkeségeiről pedig az iroda falán sorakozó képek tanúskodnak. „Most tíz éve restauráltuk a ceglédi evangélikus templom orgonáját, amely eredetileg Bakos Károly helybeli orgonaépítő munkája 1875-ből. Szép, nemes hangzású hangszer, öröm volt megmenteni, de a gyülekezet többre vágyott, és elfogadta, hogy a régi helyreállítása mellett építünk egy új orgonát is. Mivel az egyik kedvenc stílusom a türingiai barokk, ezt igyekeztünk az új hangszer esetében megjeleníteni. Olyan jól sikerült, hogy később a nagy testvérét építettük meg a budapesti Hold utcai református templomban” – idézi fel az ügyvezető.

Magyarország első pneumatikus [sű­rí­tett levegő energiájával működő – a szerk.] orgonáját valamikor a nyolcvanas években villamosították. 2016-ban a veresegyházi csapat első jelentősebb munkája volt ennek a restaurálása Hajdúböszörményben, a Kálvin téri református templomban: visszavezették az orgonába a pneumatikát, melyhez hét kilométernyi ólomcsövet építettek be több lépcsőben. Mint ahogyan két évvel később a győri evangélikus Öregtemplomban is.

Hazánk legnagyobb romantikus orgonájára, a debreceni református Kistemplom hangszerére szintén büszkék, ahogy a hányatott sorsú torvaji hangszerre is, amely eredetileg 1800 körül épült, és sok helyen megfordult, mielőtt a Deák téri evangélikus templomba került.

A cég új orgonáinak egyike Izland legnagyobb evangélikus templomában, a reykjavíki Grafarvogskirkjában épült; a historikus alapokon nyugvó, modern hangszer akár a könnyűzenében is használható. Krakkóban egy 1880-as évekbeli, Cavaillé-Coll stílusú orgonát készítettek el, illetve a budavári karmelita kolostor rendezvényteremének hangversenyorgonáját is ők tervezték és építették.

„Hálás vagyok a Jóistennek, mert eddig mindig a megfelelő időben kaptunk feladatot, és annyit, amennyit meg tudtunk csinálni” – vallja meg Faragó Attila.

Régi mesterek

S hogy melyik a szívükhöz közelebb álló megbízás: egy régi, történeti jelentőségű orgona restaurálása vagy egy új építése, saját tervek alapján? A cég szakemberei számára mindkettőnek megvan a maga szépsége, de talán a legizgalmasabb feladat az olyan rekonstrukció, amelyhez nem áll rendelkezésre minden eredeti alkatrész. Mint például a Zeneakadémia 1907-ben épült Voit-orgonájánál, amelyet az idők során jóformán széthordtak. Ilyen esetben komoly kutatómunka előzi meg a helyreállítást. Bármilyen eredeti elemet találnak, azt beépítik, a többit meg igyekeznek megfelelően pótolni. Előfordul, hogy csak néhány síp vagy még annyi sem marad az egykori hangszerből, és így kell „csodát tenni”.

„Sokszor gondolkozom azon, milyen nehéz dolguk volt a két-három generáció­val előttünk járó mestereknek, hiszen se anyag, se szakember, se pénz nem állt a rendelkezésükre, néha raklapokból faragták ki a billentyűket. Persze mi is panaszkodunk néha, hogy nehéz jó minőségű tölgyfát találni, de aztán két e-mail, és már szállítják is” – meséli az ügyvezető.

orgonafelujitas Evangelikus Elet foto Magyari Marton 9

Az új orgonák építésekor is szívesen merít a csapat a régi mesterek munkáiból. A türingiai barokk orgonák mellett az 1840-es évekből Eberhard Friedrich Walckert vagy a párizsi Saint-Sulpice-templom hangszerének építőjét, a francia Aristide Cavaillé-Collt említik. Később, a gyárak megjelenésével szerintük a hangszerekből kiveszett a kézművesség, cserébe viszont szimfonikus hangzást kaptak. 

„A célunk, hogy minden korszakból kiemeljük az értékeket, és összehozzuk működő egésszé. Mindezt úgy, hogy a költségekkel se szálljunk el a végén” – összegez a szakember.

Érték és állandóság

Manapság a tárgyak gyorsan elavulnak, és mindent rögtön újabbra lehet cserélni, az orgonák ellenben az értéket, az állandóságot képviselik, hiszen évtizedekig, ha nem évszázadokig állnak a helyükön a templomokban.

„Ma, amikor fontosabb, hogy ne ázzon be a tető, vagy hogy be lehessen ülni a padokba, érthető, ha nem az orgona helyreállítása van az első helyen” – ismeri el Faragó Attila, azonban gyorsan hozzáteszi: ezzel együtt egész Európában nincs még egy olyan ország, mint Magyarország, ahol az utóbbi időben ennyit költött volna az állam történeti orgonákra.

Mint mondja, ezek a historikus orgonák közkincsek, az egyházak zenei kincsei, egyben a közösségek szimbólumai: „Ahogy a hangszeren vannak kis és nagy, régebbi és újabb sípok, úgy egy gyülekezet tagjai is sokfélék. De a sípok és az emberek esetében is fontos, hogy harmóniában legyenek egymással. Ráadásul az orgona is levegővel működik, a lelke a szélláda [a fújtatónak az a része, amelyből a hangszer működéséhez szükséges sűrített levegő a sípokba áramlik – a szerk.], s ha rossz a szélellátás, akkor az együtthangzás sem lesz szép.”

Habár az orgonaépítés és -restaurálás rendkívül költséges, és nem egyszerű hozzá támogatót találni, a veresegyházi csapat eddig sikeresen vette az akadályokat. „Ha nehézségünk támad, bízom benne, hogy föntről továbbra is iránymutatást kapunk” – zárja a műhelylátogatást Faragó Attila.

Közel ezernyolcszáz éves orgona Budapesten. A budapesti Aquincumi Múzeum őrzi a világ egyik legrégebbi víziorgonáját. Mint a szélládára erősített bronztábla feliratából kiderül, Kr. u. 228-ban Gaius Iulius Viatorinus, Aquincum polgárvárosának előkelő tisztviselője ajándékozta a hordozható orgonát a posztósok egyesületének.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. április 21–28-i 89. évfolyam 15–16. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-​mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső