Skip to main content

2023. július 26. 10:55

Ahol a madár is jár

A teremtett világ pilótaszemmel

Repülőgép és víz, vízi repülés? Hazánkban is volt már ilyen, és nem túl régóta ismét van. Somogyi-Tóth Dániel, a debreceni Kodály Filharmónia zeneigazgató-karmestere és unokatestvére, Széchey Márton Airbus-oktatókapitány barátaikkal együtt 2021-ben indították útjára – pontosabban újra – Aeroexpress márkanév alatt a magyar vízi repülést. A névválasztás egy centenáriumhoz is kötődik: 1923-ban kezdte meg működését Magyarország egyik első légitársasága, az Aeroexpress Rt. A két barát meghívására látogattunk Ferihegyre, a repülőtérre, ahol nemcsak repülőgépeket mutattak be – regionális utasszállítókat és az ország egyetlen hidroplánját –, hanem evangélikus kötődésükről és arról is hallhattunk, hogyan látják meg a repülésben a transzcendenst, az istenit.

Aeroexpress Hungary Evangelikus Elet foto Magyari Marton 4

„Jó napot kívánok, kedves utasaink! Darida Tamás kapitány és személyzete üdvözli önöket az Aeroexpress légitársaság – mondjuk – Kolozsvár felé tartó járatának fedélzetén. Az én nevem Szombati Zsuzsanna, ma én leszek a járat vezető légiutaskísérője.” Induló repülők fedélzetén ez az üdvözlés szinte teljesen átlagosnak mondható, az egyetlen szó, amely a szövegben kicsit furcsán hat, és megmagyarázza, hogy miért szinte átlagos, az a „mondjuk”. Hiszen az ember repülőre szállva joggal szeretné annak a városnak a nevét hallani, ahová éppen készül, nem pedig csak úgy találomra egyet, mint hogy „mondjuk, Kolozsvárra”.

Az Aeroexpress Embraer E120-as típusú turbólégcsavaros repülőgépe belülről

Az Aeroexpress Regional valóban teljesít menetrend szerinti járatokat Budapest és Erdély legnagyobb városa között, ezúttal azonban az Aeropark Repülőmúzeum és az Aeroexpress jóvoltából különleges reptérlátogatás keretében kerültünk a harmincszemélyes gép fedélzetére, ahol Szombati Zsuzsanna és Darida Tamás engedett betekintést a közforgalmi repülés kulisszái mögé.

Szárnyas időutazás

Utunk egy kicsivel korábban egy szépen karbantartott régi Ikarus busszal indult a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér melletti Aeroparkból, ahol a magyar repüléstörténet számos ikonikus típusa megtekinthető kívülről-belülről. Az élményt még teljesebbé teszik a múzeum lelkes, szakértő és rendkívül szolgálatkész munkatársai, korábbi Malév-pilóták, repülőmérnökök, akik olyan történeteket mesélnek, amelyeket hallva a látogatónak akár Rejtő Jenő is eszébe juthat. Az ő tollára méltó eset lett volna például az olyan, mint Czinege Lajosé: a Kádár-rendszer csaknem negyedszázadon át volt honvédelmi minisztere a Malév egyik Tu–154-esével utazott negyvenfős kíséretével – Mozambikba szafarira.

Tényleg érdemes eljönni ide, de mi most visszatérünk az Aeroexpress regionális gépei által használt hangárok előtti térre, ahol ezen a napon a cég nagyon különleges gépét is megtekinthetik a látogatók: egy Cessna 206-os típusú amfíbiát vagy más néven hidroplánt, magyarul: futóművel is ellátott vízi repülőgépet. Ketten várnak bennünket az Aeroexpress Kft. alapítói közül: Somogyi-Tóth Dániel karmester, orgonista és unokatestvére, egyben legjobb barátja, Széchey Márton Airbus-oktatókapitány, aki evangélikusságának félreérthetetlen jeleként köszönt minket: „Erős vár a mi Istenünk!”

A Cessna 206-os típusú amfíbia vagy más néven hidroplán

Miután ugyanígy üdvözöljük, a kapitány azonnal felvázolja családjának evangélikus gyökereit: „Német evangélikus őseim a 18. században tutajokra szálltak, hogy minden vagyonukat és a szorgalmukat magukkal hozva a török uralom alól nem sokkal korábban felszabadult Magyarországon telepedjenek le. Először Szekszárdra kerültek, majd később Pécsen vertek gyökeret, a család a mai napig ide kötődik. Felmenőim aktívan kivették részüket az evangélikus közösség életéből, sokan presbiterek voltak, édesapám, Széchey Béla amellett, hogy számos tudományos fokozattal bír, felszentelt evangélikus lelkész is. Egy tudós lelkész. Olyan ember, aki a tudomány és az istenhit között nem konfliktust lát, hanem erős kapcsolódást, ami nála a teremtés ünneplésében, az általunk látott materiális világ isteni eredetének hirdetésében fejeződik ki.”

A reptérnek egyébként is van egy alapzaja, ehhez még hozzáadja a magáét a közelben kitartóan visító, gurulóút-felújításon dolgozó betonvágó munkagép is, így a nyugodtabb beszélgetés érdekében az éltes korú Ikarus csendes oltalmába vonulunk vissza. Somogyi-Tóth Dániel már itt idézi fel a közös repülős vállalkozás kezdeti lépéseit.

Széchey Márton és Somogyi-Tóth Dániel

Tizenkilenc-húsz éves korukban légi fotózással kezdtek foglalkozni. „Ebben az időszakban munkarepüléseket hajtottunk végre Budapest legszigorúbban ellenőrzött légterétől az ország sok-sok pontjáig. Az, hogy nem a földről, hanem egy merőben más perspektívából, a levegőből láttunk rá hazánk tájaira, városaira, épített örökségeire, teljesen beépült a gondolkodásomba, a mai napig is ott van, hogy a dolgokat összefüggésében lássam” – mondja Dániel, hozzátéve, hogy a légi fotózásból két könyv is született, az első Mint a madár…, a második pedig Égi ritmusok – Magyarország a magasból címmel.

Közvetett, de érdekes evangélikus kötődés – ha már könyvekről van szó –, hogy a Mint a madár… előszavát Esterházy Péter írta; a 2016-ban elhunyt írónak és feleségének a könyvtárát a család a Magyarországi Evangélikus Egyháznak adományozta, így tavaly január óta egyházunk budapesti Üllői úti székházában működik az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár.

Evangelikus Elet tamogatoi banner 2023

A karmester, orgonaművész, egykori légi fotós így folytatja a visszatekintést: „Ahhoz, hogy Marci nagy, közforgalmú repülőgépen lehessen pilóta, egyrészt pénzre volt szükség, másfelől pedig repült órákat kellett gyűjtenie. Mindkettőt jól szolgálta a légi fotózás, amiben magas fokozatra kapcsoltunk. Akadt is bőven kereslet, hiszen ekkor még nem voltak elérhetőek mindenki számára műholdas képek, nem volt Google Earth. Ha fentről szerettél volna látni valamit, ahhoz légi fotókat kellett készíteni.” Földi fotós babérokra soha nem tört – teszi hozzá –, de annak bemutatásában, hogy a világ milyen a magasból, technikai és művészeti értelemben is a maximumra törekedett.

Istentől kapott értelem és bátorság

Széchey Márton, akinek a munkahelye tízezer méter magasan van, a repülésben a transzcendenst, az istenit látja. „Azt a kijelentést, hogy Isten a saját képmására teremtette az embert, nem úgy kell érteni, hogy mi magunk is istenek lennénk. Felfogásom szerint azt a teljesítményt, amit az embernek meg kellett tennie azért, hogy repülhessen, nem lehet spirituális kontextus nélkül értelmezni. Az Istentől kapott értelem, bátorság és kitartás kellett ahhoz, hogy a levegőbe emelkedhessünk. Ez igaz az első aviatorokra és sok értelemben mai utódaikra is. A repüléshez a természeti erőkkel való rendkívül összetett együttműködésre van szükség” – fogalmaz a kapitány. Ahogyan a két barát kitartó együttműködése kellett ahhoz is, hogy vállalkozásuk egyfajta mérföldköveként a busz ablakából most egyszerre láthassuk regionális utasszállító gépeiket és a hidroplánt.

Aeroexpress Hungary Evangelikus Elet foto Magyari Marton 2

„Akárhogy is alakul az amfíbiával való repülésünk jövője, itt van bennünk az a jó érzés, hogy hosszas szervezés, keresgélés, tanulás, elképesztően sok befektetett munka és energia után tavaly eljutottunk oda, hogy magyar lajstromjelű hidroplánnal a Dunán és a Balatonon is, Keszthelynél, Balatonlellénél és Alsóörsnél repülhettünk, le- és felszálltunk, megmutathattuk az embereknek működés közben Magyarország egyetlen ilyen repülőgépét. Ezzel egy 1937-ben megszakadt hagyomány kelt életre. Olyan viszont ma történt meg először, hogy Ferihegyen leszállt egy magyar lajstromban lévő vízi repülőgép” – mondja Széchey Márton, aki Lengyelországban, Norvégiában és Olaszországban készült fel arra, hogy a hidroplánt vezethessen.

Repülés, Isten, teremtett világ, spiritualitás – beszélgetésünket végigkíséri a dolgok izgalmas kontextusba helyezése. Nem maradhat említetlenül azonban az sem, hogy az Aeroexpress Regional a jelenlegi, BASe Airlines Zrt. által üzemeltetett Budapest–Kolozsvár-járatával egy határon túli, magyarok lakta területet köt össze a fővárossal. Mivel tavaly Debrecenből Marosvásárhelyre is repült az egyik, akkor kísérleti jelleggel üzemeltetett járat, felmerül a kérdés: várható-e, hogy a Kárpát-medence több városa között is légi összeköttetés létesül a magyar légitársaság jóvoltából?

Aeroexpress Hungary Evangelikus Elet foto Magyari Marton 12

Erre jó esély van – derül ki a válaszból –, Marosvásárhely ismét felkerülhet az Aeroexpress Regional útvonaltérképére, amely azonban további célpontokat is tartalmazhat annak köszönhetően, hogy júniusban átadták a brassói nemzetközi repülőteret. Ide az elképzelés szerint Sármellékről, a Balaton mellől is indítana járatot az Aeroexpress. A közúton mintegy kilencszáz kilométeres távolságot – autó-val legalább tízórás út – a cég repülőgépei körülbelül másfél óra alatt tennék meg. Az útvonalhálózat lehetséges fejlesztéséhez tartozik, hogy július 18-án az Aeroexpress egyik gépe egy tesztrepülés keretében megfordult Székelyföldön, az épülő gyergyóremetei repülőtéren.

Az orgona legjobb helye

Repülőtér-látogatásunknak – mondjuk így – utóélete, folytatása is lett: két nappal később Budavárban, a Bécsi kapu téri evangélikus templomban ott lehettünk azon a hálaadó istentiszteleten, amelyet Márton édesapjának, Széchey Bélának a kilencvenedik születésnapja alkalmából tartottak Somogyi-Tóth Dániel orgonaszolgálatával. Ha nem is madártávlatból, repülőn ülve, de a karzat magasságában, az orgonához közel élhettük át annak gyümölcsét, hogy Dániel nemcsak karmester, hanem orgonista is.

Aeroexpress Hungary Evangelikus Elet foto Balczo Matyas

Ez pedig – mint még a repülőtéren elmondta – annak köszönhető, hogy a kelenföldi evangélikus templomban egy rokonának az esküvőjén Sulyok Imre, az evangélikus egyház zenei életének kiemelkedő alakja orgonált. Őt figyelte, és teljesen magával ragadta a pillanat, amikor meglátott egy műszert, amelyről akkor gyerekként azt hitte, sebességmérő. Ott és akkor kezdődött az orgona iránti rajongása. Erről így beszélt: „Mivel alapvetően karmester vagyok, az orgonát szimfonikus összefüggésben közelítem meg. Kétségtelenül vannak nagyszerű művek, amelyek egy koncertteremben csodálatosan szólnak orgonával együtt, de a mérete, a nagysága és a transzcendens világgal való rezonálása miatt az orgona a templomban van a legjobb helyen.”

* * *

A riport eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. június 25. – július 2-i 88. évfolyam 25–26. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső