Skip to main content

2022. október 20. 12:02

Webináriumsorozat a bibliafordítás 500 éves évfordulója alkalmából

Milyen hatással volt Luther Márton 1522-es Újszövetség-fordítása a korabeli kultúrára és emberekre? Melyek a legfontosabb kihívásai annak, hogy érthetővé és relevánssá tegyük az 1. századi görög szöveget a 21. századi közönség számára? És miért fontos, hogy a Biblia ma is hozzáférhetővé váljon a különböző nyelvű és kultúrájú közösségek számára? Ezek a kérdések állnak annak az új beszélgetéssorozatnak a középpontjában, amelyet a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) indított el a héten Luther Újszövetség-fordításának ötszázadik évfordulója alkalmából. A világ minden tájáról érkező teológusok részvételével zajló sorozat célja, hogy mélyebbre ásson: hogyan is olvassák az evangélikusok Isten igéjét, és miként van jelen a Szentírás az életükben.

Webinárium-sorozat a bibliafordítás 500 éves évfordulója alkalmából

Az online sorozatot 2022. október 18-án Anne Burghardt, az LVSZ főtitkára nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az Újszövetség-fordítás „Luther egyik legfontosabb irodalmi teljesítménye”. Megállapítása szerint a német nyelvű kiadás révén először vált hozzáférhetővé az emberek számára a Szentírás, „lehetővé téve számukra azt, hogy nemcsak az egyházban, hanem egyénileg is olvassák és gondolkodjanak róla”. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a fordítás Luther „alapvető teológiai meggyőződését tartalmazza, miszerint a Szentírás Isten igéje, Jézus a testté lett Ige, és az élő ige az evangélium hirdetésében rejlik”.

Sarah Hinlicky Wilson, a tokiói evangélikus gyülekezet lelkésze és a strasbourgi Ökumenikus Kutatóintézet vendégprofesszora rámutatott, hogy nem Luther Mártoné volt az első anyanyelvű fordítás: „Nem volt teljesen újdonság, amit tett, fordítása mégis elindított valamit, és olyan erővel bírt, amilyennel másokéi nem.” A reformátor munkájának sikerét a teológusnő többek között azzal magyarázta, hogy Luther reformer teológusként már életében hírességnek számított, tehetséges volt a „szavak és a nyelv használatában”, valamint a nyomdagép fejlődése is olyannyira megkönnyítette a nyomtatást, a terjesztést és a hír terjedését, „mint azelőtt semmi más”. Személyes eredményei ellenére – tette hozzá – Luther „nem volt magányos hős”, szívesen osztozott munkája sikerében, és összehozott egy tudósokból álló csapatot, hogy közösen dolgozzanak majd az Ószövetség lefordításán.

A legnagyobb kihívás az evangélikusok számára Hinlicky Wilson szerint, hogy az Isten igaz igéjére utaló sola Scriptura elve feszültségben áll azzal, ahogyan ezt az üzenetet az elmúlt két évezred során egyesek, valamint teljes közösségek kifejezték és értelmezték. Hangsúlyozta, hogy „sok évszázadon keresztül sok hang” volt felelős a ma olvasható evangéliumok megírásáért és szerkesztéséért. Mint Luthernek a saját korában – állapította meg a teológusnő –, úgy a mi kihívásunk is az, hogy „megtaláljuk az egyensúlyt magunkban a Szentírás és azon igény között, hogy belehelyezzük képességeinket és ajándékainkat, az egyház teljes beszélgetését, oly módon, hogy közben megóvjuk a visszaélésektől”.

A testté lett Ige, aki közöttünk élt

Jean Koulagna, a Marokkó Rabat nevű fővárosában található ökumenikus teológiai intézet igazgatója az evangélium helyi, afrikai nyelvekre és dialektusokra történő lefordításának munkálatairól és az azok kapcsán felmerülő technikai kihívásokról beszélt. Beszámolójában többek között kitért arra, hogy nehéz értelmes megfelelőket találni a bibliai fogalmaknak olyan nyelveken, amelyek inkább szóbeli, mint írásbeli hagyományokon alapulnak. További kihívást jelent még Afrika történelméből adódóan, hogy a gyarmatosítás „a tradicionális nyelvek eltűnését hozta és hozza magával”. A bibliafordításban részt vevőknek fel kell tenniük maguk számára a döntő kérdést: „Kik a beszélgetőpartnereim?”

Koulagna, aki igazgatói tisztsége mellett a kameruni és marokkói evangélikus egyház lelkésze, valamint az Ószövetség és a biblikus filológia oktatója, az Észak-Kamerunban őshonos dii nyelvre fordítja a Szentírást. „Istennek, aki népéhez beszél, képesnek kell lennie arra, hogy ezt népe saját nyelvén, saját környezetében, saját kultúrájában tegye” – hangsúlyozta. Ahol azt olvassuk, hogy „[a]z Ige testté lett, közöttünk lakott” (Jn 1,14), az azt is jelenti, hogy „az ige a mi nyelvünkön is szólt” – hívta fel a figyelmet az afrikai lelkész. A bibliafordítások elindíthatják a kultúrák és nyelvek reneszánszát is, és lehetővé tehetik az emberek számára, hogy megértsék, „közvetlen hozzáférésük van Istenhez és az ő igéjéhez anélkül, hogy szükség lenne mások kulturális közvetítésére”. Annak értelmében, hogy Péter apostol pünkösd ünnepén azt mondta az embereknek: „…tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké (ApCsel 2,39), a bibliafordítás munkája lehetővé teszi, hogy Isten szeretetének üzenete továbbra is eljusson valamennyi emberhez, nyelvtől és kultúrától függetlenül – mutatott rá Koulagna.

A webináriumot Nagy Szabolcs, a budahegyvidéki evangélikus gyülekezet lelkésze és a Lutheránus Világszövetség Biblia éve elnevezésű projektjének tanácsadója moderálta.

A következő beszélgetés november 8-án délután 14 órakor követhető az LVSZ weboldalán. Témája a Biblia szövege körüli hermeneutikai kérdések lesznek: hogyan értjük és magyarázzuk a Szentírás szövegét?

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső