Skip to main content

2022. december 20. 10:54

Találkozás Isten élő szavával

Szakértők az LVSZ legújabb webináriumán

Hogyan reagáltak az első keresztény közösségek az újonnan megírt bibliai szövegekre? Hogyan tehetjük ma hozzáférhetővé ezeket a szövegeket a különböző közösségek számára? És hogyan szolgálhat a Szentírás olvasása egyesítőerőként, ahelyett, hogy a megosztottság és konfliktus forrása lenne? Ezeket a kérdéseket vitatták meg a Lutheránus Világszövetség négyrészes webináriumsorozatának harmadik alkalmán, amelyet Luther Márton Újszövetség-fordítása ötszázadik évfordulójának alkalmából szerveztek. A kérdésekre egy hongkongi és egy kanadai teológus osztotta meg válaszait a hallgatókkal.

Találkozás Isten élő szavával

Dr. Sin-pan Daniel Ho hongkongi evangélikus lelkész és újszövetséges teológus arról beszélt, hogy „időutazásra van szükség az első századba”, hogy megértsük azt a kultúrát, amelyben az emberek először olvasták és befogadták az evangélium szavát. Az Újszövetség könyvei – jegyezte meg – egy- vagy talán kétszáz év alatt írodtak a Római Birodalom politeista kultúrájában. Ho szerint abban a városi környezetben, ahol az emberek sokféle istent imádtak, Pál apostol az elsők között ismerte fel az új szövegekben rejlő lehetőséget. Nemcsak mint tanulmányozási és vitatémaként gondolt rájuk, hanem mint olyan eszközre, amely „új társadalmi identitás kialakítására alkalmas”. Az Újszövetség könyvei – hangsúlyozta az előadó – Jézus példáját kínálják, nem csupán úgy, mint egy istenségét a sok közül, hanem mint a választ az emberek Isten országával kapcsolatos kérdéseire.

A megosztottság leküzdése, a közös cél megtalálása

A bibliai szövegekkel kapcsolatos, már az ősegyházban is megosztó értelmezési konfliktusok kapcsán Ho rámutatott, hogy követnünk kell az első keresztények törekvését, hogy felülkerekedjenek a megosztottságon. Megjegyezte, hogy a korábbi évszázadokban a Szentírást „Isten mennyei népének egyfajta alkotmányaként” tekintették, nem pedig a sok különböző hivatkozási pontok egyikeként, ahogy azt ma egyes hívők látják.

Az ősegyházban, ahol sok embert üldöztek a hitéért, volt egyfajta sürgető érzés, amely ma hiányzik – jegyezte meg Ho, hangsúlyozva, hogy túl kell lépni az ideológiákon, és meg kell találni a módját annak, hogy „együtt elevenítsük meg Isten igéjét”. Bár a szövegek értelmezése eltérő lehet, „meg kell találnunk a közös célt, és különbözőségeinket motivációként kell használnunk arra, hogy minden kihívást együtt oldjunk meg” – hívta fel a figyelmet a hongkongi teológus.

Dr. Kayko Driedger Hesslein kanadai evangélikus lelkész, a Saskatooni Lutheránus Teológiai Szeminárium intézetvezető professzora a Biblia hozzáférhetőségének fontosságát emelte ki a webinárium harmadik alkalmán, annak érdekében, hogy az élet bármely területéről érkező emberek minél inkább bevonódjanak Isten igéjének megtapasztalásába. Isten igéjét meglátása szerint sokféleképpen meg lehet tapasztalni, többek között azok által is, akik nem képesek hallani, látni vagy olvasni az írott szöveget.

A különbözőség mint ajándék Krisztus testének építéséhez

„A hozzáférhetőség igazságossági kérdés” – hangsúlyozta Hesslein, mégpedig mindazok számára, akik fizikai fogyatékossággal élnek, vagy a szövegek nyelvezete miatt megbántva, kirekesztve érzik magukat. Ha hozzáférhetővé és vonzóbbá akarjuk tenni a Bibliát a szélesebb közönség számára, fontos, hogy megkérdezzük, mire van szükségük a kiszolgáltatott embereknek, és „újragondoljuk nyelvezetünket”, hogy ezekre a szükségekre válaszoljunk –mutatott rá a kanadai professzor.

Hesslein szerint, amikor a Bibliával foglalkozunk, akkor közben csatlakozunk a „bizonyságtevők fellegéhez” az elmúlt századokból, minden hívővel, aki a szöveget olvasta, így soha nem vagyunk igazán egyedül. Jó gyakorlat lehet, ha elképzeljük, hogyan értelmeznénk a szöveget, ha egy gyermekkel, a nagymamánkkal vagy éppen az ország vezetőjével együtt olvasnánk az adott szakaszt. És hasznos lehet másfajta fordításokat is kézbe venni, hogy elgondolkodjunk a szövegek értelmezésének különböző módjain. Bár az egyház sokféle konfliktusnak tanúja volt a Szentírás különböző értelmezései miatt, Hesslein szerint „arra vagyunk elhívva, hogy bízzunk egymásban és a bennünk élő Lélekben”. Kevésbé kellene félnünk, és a különbségeket nem konfliktusforrásként kellene megélnünk, hanem sokkal inkább Krisztus testének épülését szolgáló ajándékként.

Az igehirdető felelőssége, hogy a bibliai szövegeket mások számára is megnyissa. Hesslein rámutatott azonban, hogy az élő igéről beszélünk, amelyet különböző generációk tapasztalatai közvetítenek különböző kulturális kontextusokban. Ugyanakkor létfontosságú, hogy figyelembe vegyük a Biblia átfogó üzenetét is, hogy az igehirdetés mindig Istenre mutasson, és a bűn valósága közepette Isten kegyelmét hirdesse – húzta alá a tengerentúli teológus.

A Biblia éve kapcsán megrendezett webináriumsorozat negyedik és egyben utolsó alkalmát 2023. január 10-én 14 órakor tartják Nagy Szabolcs budahegyvidéki lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza moderálásával. Az online alkalom két beszélgetőpartnere dr. Antje Jackelén, a Svéd Egyház korábbi érseke és dr. Kenneth Mtata ökumenikus teológus, az Egyházak Világtanácsának osztályvezetője lesz.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső