Skip to main content

2023. október 4. 15:17

A reménység és a bátorítás jele

Norvég–magyar találkozó a konfirmáció és az elköteleződés jegyében

Kétoldalú, norvég–magyar gyakorlati teológiai konferenciát rendeztek szeptember 28-án az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Az esemény a Norvég Egyház Møre Egyházkerületének és a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének mintegy két évtizedes testvérkapcsolati együttműködése révén valósult meg. Az Ingeborg Midttømme püspök és Tormod Remøy lelkész vezette norvég delegáció egy héten át élvezte az Északi Egyházkerület gyülekezeteinek vendégszeretetét.

csoportkép a konferencián

A konfirmáció és az elköteleződés évéhez kapcsolódó konferenciát az eseménynek otthon adó Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) megbízott rektora, Korányi András professzor nyitotta meg. Köszöntő szavaiban Luther mindennapos keresztségről szóló tanítását idézve hangsúlyozta, hogy a konfirmáció témája nemcsak a tematikus év miatt kiemelkedő jelentőségű, hanem azért is, mert általa az évszázados egyházi tradíción túl a reménység és a bátorítás jelét is felismerhetjük.

A vendégfogadó egyházkerület lelki vezetője, Fabiny Tamás püspök bevezető áhítatában János evangéliumának tizenötödik fejezete alapján irodalomtörténeti és ószövetségi barátságokra utalva arról beszélt, hogy Jézus barátaiként lehetünk jelen ebben a nemzetközi együttműködésben is.

norvég-magyar konferencia a konfirmációról és elköteleződésről

Motivációk és Máté-effektus

A konferencia első szekciójában a nemzetközi konfirmációs kutatás eredményeiről hallhattak a résztvevők. Siba Balázs egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének vezetője a konfirmációi oktatás fiatalokra gyakorolt hatásairól és a konfirmandusok családi hátterének fontosságáról szólva többek között az úgynevezett „Máté-effektus” (Mt 13,12) jelenségére hívta fel a figyelmet: azok a fiatalok, akiknek a családja is aktív a gyülekezeti közösségben, nagyobb eséllyel indulnak, mint azok a társaik, akik az egyházhoz kötődő családi háttér hiányában csak évek múltán találják meg helyüket a gyülekezetben mint másodlagos szocializációs közegben.

Pángyánszky Ágnes egyetemi docens, az EHE Gyakorlati Teológiai Tanszékének vezetője a tematikus év összefüggésében az evangélikus identitáskutatás eredményeiről és az egyház felelősségéről szólva tette fel a kérdést: ha a kutatási kérdőívet kitöltők jelentős része életre szóló élményt lát a konfirmációban, akkor miért beszélünk mégis a „kikonfirmálás” jelenségéről?

norvég-magyar konferencia a konfirmációról és elköteleződésről

Fábri György, az Északi Egyházkerület felügyelője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense, a Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője a nemzetközi konfirmációs kutatás magyarországi evangélikus konfirmandusokra vonatkozó adatait mutatta be. Ehhez kapcsolódva Dávid Patrícia, a pedagógiai és pszichológiai kar tudományos segédmunkatársa a konfirmáció vallásos, közösségi, valamint a családi és egyházi hagyományból fakadó motivációs tényezőiről beszélt.

Emlékeztetés a keresztségre

A konferencia második szekciójában a liturgikus és valláspedagógiai szempontok domináltak. Odd Erik Stendahl Tingvollból érkezett hitoktató a 2021-ben bevezetett új norvég konfirmációs liturgiáról adott elő. A norvégiai történeti fejlődés legfontosabb lépéseiről szólva rámutatott, hogy a konfirmáció 1736-tól a házassághoz és a földvásárláshoz szükséges kötelezettség volt, és csak 1912-ben vált önkéntes lehetőséggé. Kiemelte: az 1970-es évek folyamán egy olyan, a keresztség és az úrvacsora viszonyát tisztázó folyamat is zajlott a norvég egyházban, amelynek eredményeként ma a konfirmációt nem az úrvacsorához járulás feltételeként, hanem a keresztény hitben való megerősítés és tanítás alkalmaként értelmezik. A konfirmáció norvég gyakorlatában azonban az is figyelemre méltó, hogy a személyes áldás a hangsúlyos elem, míg a nyilvános hitvallástételre szabad lehetőség van. A családi élet eseményeként is fontos alkalom liturgiájában a keresztségre való emlékeztetés is meghatározó.

norvég-magyar konferencia a konfirmációról és elköteleződésről

Kodácsy-Simon Eszter docens, az EHE Valláspedagógiai Tanszékének vezetője az úgynevezett aranyszabálynak a tizenhárom–tizenöt évesek körében jellemző jelentéskonstrukcióiról beszélt. Rámutatott, hogy a szöveg kapcsán felidézett valós életeseményekben egyfajta érzelmi kettősség figyelhető meg: negatív élmények megosztásakor is tudnak pozitív érzéseket kifejezni a gyerekek. Bente Wangensteen, a Møre Egyházkerület hitoktatási tanácsosa a norvég hitoktatás reformjáról szólt. Az egyház tanítói szolgálatának az a célja – hangsúlyozta –, hogy a hit fényében történő életértelmezésre segítse a fiatalokat.

Vendégszolgálók

A konferencia közössége a délutánt a tematikus évről készült promóciós film megtekintésével kezdte, amelyet Keczkó Szilvia budahegyvidéki lelkésznek az evangélikus konfirmandusok szeptemberi országos találkozójáról szóló gondolatai vezettek be. A norvég delegáció tagjai közül Tormod Remøy lelkész, Caroline Sefu hitoktató és Kristian Myklebust lelkész egyházuk oktatási tervét ismertették. A korosztály-specifikus stratégia bemutatásában azokat a tényezőket emelték ki, amelyek szerepet játszanak az elköteleződés megerősítésében.

norvég-magyar konferencia a konfirmációról és elköteleződésről

Az előadások után kerekasztal-beszélgetés következett. A konferencia főszervezőjének és moderátorának, Jasper-Makay Emesének, az EHE doktoranduszhallgatójának a vezetésével Ingeborg Midttømme püspök asszony, Fabiny Tamás püspök, Joachim Halaand börtönlelkész és Szabó B. András lelkész, az EHE Gyakorlati Teológiai Tanszékének adjunktusa osztotta meg a jelenlévőkkel személyes élményeit és egyházi tapasztalatait a konfirmációról; a résztvevők ez alkalommal kölcsönösen megismerhették a norvég és a magyar gyakorlat sajátosságait, és reflektálhattak is ezekre.

A tanácskozást Ingeborg Midttømme püspök összegzése zárta.

A norvég delegáció tagjaként a püspök asszonnyal hazánkba érkezett öt lelkész és három hittanár vasárnap a vendéglátó gyülekezetekben, többek között Kelenföldön, Tokajban, Dunakeszin és Szentendrén szolgált. Látogatásuk alkalmat adott arra is, hogy a kötetlen találkozások mellett egyházunk diakóniai és misszió munkáját is megismerjék.

norvég püspöknő szolgálata Budakeszin

A püspök az ukrán menekültek között és a Dévai Fogadóban is látogatást tett, vasárnap pedig a budakeszi evangélikus templomban szolgált igehirdetéssel. A vendéglátók és a vendégek közös reménysége, hogy az egyházkerületek közti évtizedes gyümölcsöző együttműködés a jövőben folytatódik.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-13-14
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső