Skip to main content

2022. november 25. 12:26

Krisztus a kulcsa a Biblia megértésének

Szakértők az LVSZ legújabb webináriumán

Mi a Szentírás olvasásának és magyarázásának jellegzetesen evangélikus megközelítése? Milyen eszközökre támaszkodhatunk, hogy jobban értsük a Biblia szövegét? És hogyan küzdünk meg annak nehezebb szakaszaival és a megosztó értelmezésekkel, amelyek keresztény közösségeink szétszakadásának veszélyét hordozzák?

Krisztus a kulcsa a Biblia megértésének

Ezeket a szerteágazó kérdéseket vitatta meg a mexikói és a lengyel evangélikus teológus előadó a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) Biblia éve projektjének második webináriumán. A program Luther Márton Újszövetség-fordításának ötszázadik évfordulója alkalmából indult, és célja, hogy előtérbe helyezze az anyanyelvű bibliafordítás teológiai és kulturális jelentőségét. A második webinárium az evangélikus hermeneutika néhány kérdését tárgyalta: hogyan olvassuk, értjük és magyarázzuk a Bibliát?

Nagy Szabolcs koordinátor, a budahegyvidéki evangélikus gyülekezet lelkésze a sola Scriptura alapelv lényegét abban összegezte, hogy a hit és a keresztény élet minden kérdésében a Szentírás a legfőbb tekintély. „Evangélikusként – mondta – büszkék vagyunk erre a reformátori hagyományra, de hogy magyarázzuk azokat a bibliai narratívákat, amelyek egymásnak ellentmondónak tűnnek az olvasó számára?”

Nem csak a sola Scriptura

Dr. Jerzy Sojka lengyel rendszeres teológus, a varsói teológiai akadémia professzora hangsúlyozta, hogy a sola Scriptura elv sosem elszigetelten értendő, hanem „össze kell fonódnia” a többi elvvel (solus Christus – egyedül Krisztus, sola gratia – egyedül a kegyelem, sola fide – egyedül hit által). Ezek összeillesztése és az igehirdetés hallgatása segíthet abban, hogy „megpróbáljuk megtalálni Krisztus művét a Biblia olvasásában” – hangsúlyozta az előadó.

Egy másik eszköz, amely segítségünkre lehet ebben: a törvény és az evangélium közötti különbségtétel, amelynek során „a törvény a bűnös embert leleplező és az evangélium az üdvösségünkről hírt adó erőként jelenik meg” – folytatta Sojka. Rámutatott arra is, hogy maga Luther is emlékeztet arra, hogy a Biblia helyes megértésének két dimenziója van: egy külső, amely a szöveg nyelvének és történelmi kontextusának ismeretét igényli, és egy „belső”, amely megköveteli, hogy bízzunk abban, hogy a Szentlélek „munkálkodik a szívünkben”. Hasonló módon Luther „két királyságról, kétféle hatalmi rendről, illetve két birodalomról” beszél: a világiról, amelyben az értelem, és a szellemiről, amelyben Isten igéje vezet bennünket.

A Biblia olvasásához elengedhetetlen az alázat, valamint annak tudatosítása, hogy „egy sokkal szélesebb körű egyházi vita része vagyunk, nemcsak a mi korunkban, hanem a kereszténység egész története folyamán”. Amikor olyan szövegek kerülnek elénk, amelyek zavarba ejtenek minket, vagy egymásnak ellentmondani látszanak, tudatában kell lennünk, hogy a szövegek olvasásának pillanatában „előfordulhat, hogy Isten rejtett lényegét érintjük: valami olyasmit, amit nem lehet szavakkal elmondani, de keresztény tapasztalatunk szerves része” – hívta fel a figyelmet a lengyel teológus.

Arról elmélkedve, hogy miként lehet leküzdeni a bibliaértelmezéssel kapcsolatos megosztottságot és konfliktusokat, arról a döntő megfontolásról szólt, miszerint maga az értelmezés dinamikus folyamat, és nincs mindenre válaszunk. Bátorságra van szükség ahhoz, hogy szembenézzünk a nézeteltérésekkel, és „feltegyük magunkban a kérdést, vajon miért pont úgy olvassa társunk a Szentírást”. Sojka meglátása szerint ez segítség lehet. Amikor az LVSZ-nek a zsidókkal vagy a mennonitákkal kapcsolatos megbékélési folyamataira gondolunk – figyelmeztetett –, emlékezzünk arra, hogy „még a reformáció hősei is a lehető legrosszabb módon használhatták a Szentírást arra, hogy igazolják mások bántását”.

A feminista bibliaértelmezés

Az LVSZ Biblia évi második webináriumán dr. Ángela del Consuelo Trejo Haager lelkésznő, a mexikói evangélikus teológiai szeminárium vezetője, a Biblia és a genderteológia professzora is megosztotta a lutheri és a feminista bibliaértelmezésről szóló gondolatait. Aláhúzta, hogy Luther hangsúlyozta a bibliafordítás fontosságát, hiszen „lehetővé teszi, hogy a hétköznapi emberek a saját nyelvükön érthessék a Szentírást”. De a reformáció korai éveiben nők is voltak, akik lefordították a Biblia egyes részeit, és összegyűltek, hogy „saját szemszögükből” értelmezzék Isten igéjét.

Ha Krisztust látjuk a bibliai narratíva középpontjában, és összefüggésbe hozzuk vele a kegyelem, az igazságosság és az irgalom iránti keresésünket, az segíthet abban, hogy „közelebb kerüljünk a Szentíráshoz” – állítja Trejo Haager. Szerinte az „egyedül a Szentírás” evangélikus „mottó” mellett egyházunk a történelem távlatában hozzásegített ahhoz, hogy mögé tekintsünk, és más írásokban, más terekben is meglássuk, hogy elmélkedésünket más hermeneutikai perspektíva alkalmazása is segítheti.

Fontos szem előtt tartani – hangsúlyozta a tengerentúlon szolgáló lelkésznő –, „hogy igen, a Bibliát lehet revideálni, újra lehet fogalmazni, lehet újraolvasni és ‑értelmezni, hogy megoldást adjon a különböző kontextusokra, helyzetekre”. Ez a lutheri hermeneutika „nagyszerűsége” – fejezte ki örömét –: hogy „Krisztus bárhol felemelkedhet, bármelyik pillanatban utat kínálhat a szabadsághoz, a befogadáshoz, a kiengesztelődéshez”, minden olyan közösségben, amely Krisztust tartja a középpontban.

A feminista bibliaértelmezés – Trejo Haager lelkésznő szavaival – „sokféle utat nyitott meg számunkra”, felkínálva „a lehetőséget, hogy a szövegeket különböző perspektívából lássuk. A narratívák megélt kontextusainak megértése segíthet abban, hogy megvizsgáljuk azokat a hatalmi struktúrákat, amelyek kárt okoztak a nőknek” a bibliai időkben. Ugyanakkor – jegyezte meg – a szövegek elemzése a saját tapasztalatainkon és bölcsességünkön keresztül lehetővé teszi, hogy „változást hozzak a környezetemben és a kontextusomban”.

A mexikói előadó megjegyezte azonban, hogy „a patriarchális struktúrákban és a szexista rendszerekben” ez a munka mindig vitatott lesz. De „hidakat építhet más érintettekkel”, és olyan értelmezéseket adhat, „amelyek befogadók, gyógyítanak, sebeket ápolnak, és egyúttal arra késztetnek, hogy igazságosabb és sokkal méltányosabb tereket találjunk. Trejo Haager a feminista hermeneutikát olyan táncként jellemezte, amely „állandóan különböző nézőpontokat segít megismertetni”, és kiemeli az „evangélium testi valóságát, hogy a másokkal kialakított empatikus kapcsolatokon keresztül előremozdítson az igazságosabb és békésebb világ felé”.

A következő webináriumot december 6-án, délután 14 órakor tartják. Ez alkalomból a gyakorlati teológia felől járják körül az előadók azt a kérdést, hogy milyen szerepet tölt be a Biblia az emberi életben.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső