Skip to main content

2022. június 21. 11:04

Az egyházi oktatás kutatói szemmel

Szakmai konferencia az evangélikus egyház szervezésében

Lépj közelebb! – Bővülő egyházi oktatás kutatói szemmel címmel tartottak konferenciát június 10-én a Magyarországi Evangélikus Egyház budapesti Üllői úti székházában. Az eseményt az Educatio folyóirat szerkesztőségével és szerzőivel közösen rendezte meg az evangélikus egyház országos irodájának nevelési és oktatási osztálya és az Evangélikus Pedagógiai Szakmai-szolgáltató és Továbbképző Intézet.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 4

A Lépj közelebb! cím nemcsak a koronavírus-járvány utáni személyes találkozás lehetőségére utal, hanem közelebb vihet az egyházi oktatás kérdéséhez is – mondta el köszöntőjében Varga Márta, a nevelési és oktatási osztály vezetője. Hozzátette, hogy az Educatio folyóirat készítői a lap következő számában a bővülő egyházi oktatást veszik majd górcső alá, vagyis mindazokat a híreket, vélekedéseket, véleményeket, néha fals gondolatokat vizsgálják meg, amelyek az utóbbi időben szárnyra kaptak és elterjedtek – ez adta a konferencia témáját is.

Társadalmi misszió

Neumann Eszter előadása azt járta körbe, hogyan jelenik meg a társadalmi szolidaritás kérdése az egyházak oktatáspolitikájában. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa külön is szólt a romák szegregációjáról.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 7

Mint mondta, a társadalmi igazságosságról rendszerszinten nagyon nehéz gondolkodni. Látszik, hogy társadalmi értelemben folyamatosan polarizálódnak az iskolák, elválnak egymástól az elit- és a hátrányos helyzetű intézmények, és egyre kevesebb olyan iskola van, ahol valóban integrált az oktatás. „Függetlenül attól, hogy egy egyháznak milyen a társadalmi beágyazottsága, nemcsak a szegregált, hátrányos helyzetű iskolák tanáraira vonatkozik, hogy a szolidaritásról, a társadalmi misszióról hogyan lehet pedagógiailag gondolkodni, mert ez a kérdés egy olyan gondolkodásnak a része lehetne, ami az egész iskolarendszerről szól, beleértve az egyház identitását és misszióját is” – mondta el Neumann Eszter.

A szolgáltatásszervezés szempontjai

Valentényi-Szilágyi Bernadett, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szolgáltatásszervezési oldalról közelítette meg az egyházak közoktatásban ellátott szerepét. Azt vizsgálta, hogy érvényesül-e a szektorsemlegesség a finanszírozásban, hatékonyabb-e az egyházi iskola működése, és hogy milyen az egyházi intézmények gazdálkodása és elszámoltathatósága.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 9

Az elmondható, hogy az egyházaknak jobban van lehetőségük a méretgazdaságosság érvényesítésére, mint az állami Klebelsberg Központ által fenntartott intézményeknek, mert nagyobb az önállóságuk, rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusan szervezhetik a munkájukat, mint az állami intézmények, vagyis ilyen szempontból hatékonyabbnak mondhatók – mutatott rá az előadó.

Mitől egyházi egy iskola?

Papp Z. Attila, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzora, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója az egyházi iskolák oktatásstatisztikai jellemzőiről szóló előadásában fontos kérdésként vetette fel, hogy az egyházi iskolák milyen értelemben egyháziak: kifejezetten a vallási értékek térnyeréséhez, megerősítéséhez járulnak hozzá, vagy lényegesebb körülmény az, hogy ezek az intézmények az egyházak fenntartásában állnak?

Ismertette, hogy a 2018–2019-es tanévben a diákok nyolcvankét százaléka járt állami intézménybe, tizenöt százaléka egyházi fenntartású iskolába, három százaléka pedig a magánszférában tanult. Hogy a tizenöt százalék sok vagy kevés, azt érdemes abban az összehasonlításban nézni, hogy a 2000-es évek legelején ez a szám mindössze három, és 2010-ben is még csak hat százalék volt. Ez jól jelzi, hogy az egyházi iskolák térnyeréséről lehet beszélni. Az egyházi szférán belül a teljes intézményhálózatokat figyelembe véve római katolikus és református dominancia tapasztalható. Településtípusok alapján az körvonalazódik, hogy az egyházi oktatás igazi terepének a városok, kisvárosok tekinthetők.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 22

Mítoszok és valóság

A második blokkot Asztalos György, az Evangélikus Pedagógiai Szakmai-szolgáltató és Továbbképző Intézet pedagógiai szakértője nyitotta Mítoszok és valóság az egyházi iskolákkal kapcsolatban című előadásával: „Az első mítosz, hogy az egyházi iskolák sokkal több pénzből gazdálkodhatnak; a második, hogy a szegregációt az egyházi iskolák okozzák; a harmadik pedig, hogy jobban vagy rosszabbul teljesítenek a kompetenciaméréseken. Utóbbi kapcsán mindkét megközelítés elterjedt: az egyik szerint mivel több a pénz, jobb az oktatás színvonala, a másik viszont arról szól, hogy papok, apácák kőkorszaki módszerekkel tanítanak, és ezért gyenge az oktatás színvonala.”

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 18

Az előadó kitért rá, hogy sokak szerint az egyházi iskolák több pénzt kapnak, egy gyerek után akár háromszor annyit – ez azonban nem így van. Az igaz ugyan, hogy a vizsgált időszakban a dologi kiadásokra háromszor több jutott, de más tételek esetében az egyházi iskolák ötödannyi támogatást kaptak, mint az államiak, vagyis ennek alapján azt is meg lehetne állapítani – helytelenül –, hogy ennyivel kevesebb támogatás jut az egyházi iskoláknak. A valóság az, hogy összességében pont ugyanannyi pénzből gazdálkodhatnak az állami, illetve az egyházi fenntartású iskolák.

Jézus kétharmada

Hogyan vallásosak az evangélikus középiskolák diákjai? – erre a kérdésre kereste a választ Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője. Előadásának alapját egy olyan, 2017–2018-ban készült felmérés adta, amelyet az evangélikus egyház által fenntartott középiskolák tíz–tizenkettedik évfolyamos, evangélikus hittanra járó diákjai között végeztek. Mintegy ezerötszázan válaszoltak a feltett kérdésekre.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 19

A válaszok alapján a felmérésben részt vevők tíz százaléka „az egyház tanítása szerint”, negyven százaléka „a maga módján” vallásos, vagyis az evangélikus iskolákban evangélikus hittanra járó diákoknak mindössze a fele válaszolta azt, hogy valamilyen módon köze van a vallásossághoz. Világosan kirajzolódó tendenciaként említette Fábri György, hogy „a transzcendencia, a spiritualitás keresésétől nem fordultak el a fiatalok, de az egyházat sokan otthagyták”.

Meglátása szerint amikor az a kérdés, hogyan lehet az egyháziasságot erősíteni, akkor a családi háttér egyháziassági szűkössége és a kortárs csoport egyháztól való jelentős távolsága egyaránt megoldandó feladatot ad, és ebben kiemelt szerepe van a lelkésznek, a hitoktatónak és az iskolalelkésznek.

A vallási tételek elfogadása terén az adatok a következőt mutatják: a fiatalok mintegy kétharmada elfogadja, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, vagyis kijelenthető, hogy az evangélikus iskolában evangélikus hittanra járó diákok körében Jézusnak kétharmada van.

Sokszínűség mint fókuszpont

Kodácsy-Simon Eszter és Seresné Busi Etelka – mindketten az Evangélikus Hittudományi Egyetem docensei – közös kutatásának eredményeit a konferencián az előbbi mutatta be. Kutatásukban arra keresték a választ, hogy mit jelent a diákok számára az egyházi iskola a legszembetűnőbb jellemzőin túl. Személyes kérdezéses módszert alkalmaztak, egyórás interjúkat készítettek katolikus, református és evangélikus iskolák diákjaival, akiknek ezután egy kérdőívet is ki kellett tölteniük. Összesen harminchét, a gimnáziumi tanulmányai végén járó, illetve már éppen érettségizett diák válaszolt.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 20

A válaszok jellemzően egy témára, mégpedig a sokszínűségre mutattak rá. Fontos elemként jelent meg, hogy a hit megélése differenciált lehet, és nincs kényszer e tekintetben. Ugyancsak fontos volt a megkérdezettek számára a közösség heterogenitása. A diákok narratívájából láthatóvá vált az is, hogy szerintük a sokféleség támogatást nyújt nekik a személyes fejlődéshez, a saját világkép kialakításához, és muníciót ad az élet kérdéseivel való foglalkozáshoz.

Továbbtanulás: számít-e a fenntartó?

Berényi Eszter Júlia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa arról a felmérésről számolt be, amelyet olyan szülők körében végeztek, akiknek a gyermekei hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumi felvételit – nem kifejezetten egyházi intézménybe – fontolgattak. A vizsgálat arra kérezett rá, hogy a továbbtanulással kapcsolatos őszi elképzelésekhez képest végül valóban jelentkeztek-e a gyerekek az adott intézménybe, és ha igen, felvették-e őket.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 23

Az előadás fókuszában a kutatásnak az a része állt, hogy a választásban mennyire számít az iskolafenntartó. A kapott adatok szerint a szülők az egyházi fenntartású iskolát nagy arányban utasították el mint olyat, ahova semmiképpen nem járatnák a gyermekeiket. Ugyanakkor ennél kisebb, mégis jelentős számban voltak azok, akik kifejezetten az egyházi iskolába jelentkezésben gondolkodtak. Vagyis az egyházi fenntartású intézmények erősen megosztották a megkérdezetteket.

A kutatásból kiderült, hogy akik egyházi iskolát jelöltek meg ősszel a továbbtanulásra, azok szignifikánsan kevesebb pénzt költöttek a felvételire, és közöttük voltak a legtöbben, akik semmilyen fizetős foglalkozásra nem járatták gyermekeiket. Az egyházi iskolába jelentkezők között voltak a legnagyobb arányban azok, akiket felvettek a kiválasztott iskolába, ez az arány más iskolafenntartók esetében jóval alacsonyabb.

És az óvodákban?

Egyházi óvodák: munkakörülmények és szakmai autonómia óvónői szemmel – e címmel számoltak be kutatásaikról a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársai, Keller Judit és Szőke Alexandra. A kutatás célja a szakmát érintő változások áttekintése volt, különös figyelemmel az óvodapedagógusok személyes tapasztalatainak a kihangosítására. Harmincnégy interjút készítettek, tízet egyházi, húszat önkormányzati, négyet pedig alapítványi óvodában.

Az óvodák között is – hasonlóan az iskolákhoz – egyre jellemzőbb a szegmentálódás a fenntartói téren, az egyházak szerepe folyamatosan nő: 2010–2011-ben még csupán az óvodák 3,65 százaléka volt egyházi fenntartásban, tíz évvel később ez a szám már megközelítette a kilenc százalékot, és azóta is folyamatosan nő.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 24

„A dolgozók munkavégzés szempontjából mindhárom fenntartású intézményben a legfontosabbnak a felszereltséget és a humán erőforrást jelölték meg. A tárgyi feltételek szinte minden esetben jobbak voltak az egyházi óvodákban, ez összefügg azzal, hogy az eszközök beszerzése ezekben sokkal rugalmasabban történt, mint az önkormányzati intézményekben. Az egyre növekvő mértékű pedagógushiány az óvodákat is érinti, azonban ez a probléma sokkal mérsékeltebben jelentkezett az egyházi fenntartású intézményekben, ami a munkakörülmények különbségeivel is magyarázható. A bérezés a közalkalmazotti bértáblának megfelelően azonos, de az egyházi fenntartású óvodákban tudtak pluszjuttatásokat biztosítani” – erről már a téma második előadója, Szőke Alexandra beszélt.

Az egyházi jelenlét az óvodák esetében is kétirányú folyamat eredménye: a kisebb városok óvodáinak esetében tapasztalható a pozícióerősítő aspektus a középosztályban, az elromásodott, rosszabb körülmények között működő önkormányzati óvodákból való kimenekülés; ugyanakkor az is látszik, hogy egyre több egyházi vagy egyházközeli szervezet vesz át óvodákat hátrányos helyzetű településeken is. Ez utóbbi további kutatás szükségességét veti fel azzal összefüggésben, hogy mennyiben képesek ezek az intézmények előmozdítani a társadalmi mobilitást, illetve elősegíteni a hátrányok leküzdését.

Szegregáció és szelekció

A szelekció, szegregáció kérdését boncolgatta konkrét, kelet-magyarországi kistérségi példán keresztül Zolnay János szociológus. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Szociális Munka és Társadalomtudományi Tanszék tanársegéde az oktatási kvázipiacról szólva elmondta: annak egyik legfontosabb jellemzője, hogy soha nem képes stabilizálódni.

20220610 Lepj kozelebb konferencia foto Magyari Marton Evangelikus Neveles 1

Zolnay János az iskolaegyháziasítás második hullámát az autonóm intézményi leválások korszakának nevezi, ami azt jelenti, hogy az adott intézmény a fenntartó szándékaitól függetlenül vagy a szakpolitikai koncepcióval szemben nagyobb, teljes, formális vagy informális szelekciós lehetőséget harcol ki. Ennek eszköze lehet a nemzetiségi státusz vagy végső esetben az egyházi fenntartásba adás, amelynek az a lényege, hogy az eredeti fenntartó egy idő után elfogadja az adott intézményi stratégiát. A szociológus a szelekciós autonómia kiharcolásának a módjait, különböző aspektusait mutatta be konkrét példákon keresztül.

* * *

A konferencián elhangzott előadások nagy többsége írott formában az Educatio folyóirat hamarosan megjelenő számában lesz olvasható.
A konferencia után az Evangélikus Nevelés kérte gyors értéklésre a szervezőket, illetve az alkalom egyik intézményvezető résztvevőjét.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-19-20
Lelkipásztor banner 2023-11

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső