Skip to main content

2023. november 19. 9:00

Zenei mesterművek Budapest születésnapjára

Kiemelkedő jelentőségű zenetörténeti eseményről emlékezik meg a jelen írás. Budapest megszületésének – az addig különálló Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésének – százötvenedik évfordulóján visszatekintünk 1923-ra. Ekkor az ötvenedik évforduló alkalmából Budapest Székesfőváros Tanácsa a kor három legjelentősebb zeneszerzőjének, Bartók Bélának, Dohnányi Ernőnek és Kodály Zoltánnak adott megbízást új mű komponálására.

A 4-es metróvonal Kálvin téri állomása Budapesten – részlet Kodály Zoltán Psalmus hungaricus című művének kottájából

A 20. század magyar zenetörténetének egyik legjelesebb dátuma 1923. november 19. A Pesti Vigadóban rendezett ünnepi hangversenyen ősbemutatóként szólalt meg Dohnányi Ernő Ünnepi nyitánya (op. 31.), Kodály Zoltán 55. zsoltára (op. 13., mely utóbb Psalmus hungaricusként vált ismertté) és Bartók Béla Táncszvitje (Sz. 77., BB 86a). A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát Dohnányi Ernő vezényelte (aki 1919–1944 között az együttes elnök-karnagya volt).

A felkérés jelentőségének megértéséhez érdemes felidézni az előző évek történéseit. 1919 februárjában Dohnányi Ernőt a Zeneakadémia igazgatójának, Kodály Zoltánt aligazgatónak nevezték ki. A Tanácsköztársaság kikiáltása (1919. március 21.) után létrehozott zenei direktórium tagja pedig a három legjelentősebb magyar muzsikus: Bartók, Dohnányi és Kodály (bár egyikük sem volt kommunista). Hármuk közül akkor még Kodály volt a legkevésbé ismert, így a Tanácsköztársaság bukása után leginkább őt büntették a direktóriumi tagság miatt: 1919 szeptemberében felfüggesztették állásából, és csak 1921 őszén kerülhetett oda vissza. A kétévnyi meghurcoltatás keserű élménye újabb két év múltán a Psalmus hungaricusban öltött hangzó alakot.

Bartók így írt a felkérésről: „Az esetnek az a pikantériája, hogy a jelenlegi ultrakeresztény nemzeti Városi Tanács éppen azt a három zeneszerzőt választotta ki, akikből a bolsevista kormányzat [a Tanácsköztársaság] idején a Zenei Direktórium állott.”

Dohnányi Ünnepi nyitánya adta meg a hangverseny alaphangját. A kompozíció négy témát vonultat fel: ebből a Szózat és a Himnusz zenéjét a mai hallgató is felismeri (a Magyar Hiszekegy dallamát kevésbé). A mű csúcspontján mesteri módon egybefonódik mind a négy zenei anyag; ez nem csupán az évforduló előtti tisztelgés, hanem reagálás is az országnak Trianonban elszenvedett veszteségére (Dohnányi családja – éppúgy, mint Bartókék – Pozsonyban élt, így közvetlenül érintette őket a határok megváltozása).

Bartók – a népek testvériségének számára oly fontos eszméjét kifejezve – különböző népzenei ihletettségű táncok összefűzésével alkotta meg hattételes művét. A Táncszvit, ha dallamainak forrásvidékét keressük, szinte végigvezet mindazokon a tájakon, ahol szerzője gyűjtőúton járt: magyar, román és arab hatás váltakozik egymással. A gyors és feloldó, összefoglaló és megkoronázó finálé pedig már a következő évtized remekműveit jelzi.

A koncerten a legnagyobb sikert Kodály Psalmus hungaricusa aratta (hosszú időre árnyékba vonva Bartók művét is). Az előzmények után világos, hogy a komponista miért éppen egy Kecskeméti Vég Mihálynak tulajdonított 16. századi verset, a Könyörgés hamis atyafiak ellen – Vigasztalódás Istenben című zsoltárt dolgozta fel tenorszólóra, énekkarra és zenekarra. A „Mikoron Dávid” dallam azért tartozik a zeneirodalom legszebb melódiái közé, mert tökéletesen arányos. A nagyforma arányos szerkezetét pedig az jelzi, hogy a zeneirodalomnak ebben az első rondóformájú kantátájában a hangszeres bevezető ritornell és a „Mikoron Dávid” egyaránt ötször csendül fel.

A mondanivalóját feszesre formáló zeneszerző kevés eszközzel teremt megrendítő történelmi hitelességű atmoszférát, kimondva múlt és jelen társadalmi igazságait egyaránt. Többszörösen történelmi a Psalmus hungaricus légköre. Magába sűríti a bibliai kort, a magyar 16. századot, a mű megírásának idejét és a mindenkori zenehallgató saját korát: időtlen remekmű.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-15-16
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső