Skip to main content

2024. március 1. 17:37

Családtag volt az evangélikus egyház székházában

Emléktáblát avattak Kormos István tiszteletére

Kormos István költő, író, műfordító, szerkesztő tiszteletére emléktáblát leplezett le a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége, Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő március 1-jén, pénteken délután. Az Evangélikus Országos Gyűjtemény szervezésében megrendezett eseményt a költő egykori lakóhelyén, az evangélikus egyház országos székházában tartották. Az avatóbeszédek és a püspöki áldás mellett a költő egy verse is felhangzott az ünnepi alkalmon.

Nagy idők tanúja és nagy emberek élettere a Magyarországi Evangélikus Egyház épülete Budapest VIII. kerületében, az Üllői út és a Szentkirályi utca sarkán. E szellemi és lelki értelemben is gazdag múlttal rendelkező falak között élt Kormos István 1970 októbere és 1976 között. Harmadik felesége, a muzeológus Péter Márta szüleinek lakásában lelt otthonra; apósa, Péter Lajos az egyetemes egyház gazdasági vezetője volt.

Emléktábla-avatás: Kormos István családtag volt az evangélikus egyház székházában

Az avatóbeszédek az épületben található Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban hangoztak el. Köszöntőjében Prőhe Gergely országos felügyelő ismertette az épületegyüttesnek – az Üllői út 24. és a Szentkirályi utca 51. szám alatti két ingatlannak – az egyháztörténetben betöltött szerepét, valamint a könyvtár történetét. Rámutatott: „Itt a költészet olyannyira nem idegentest, hogy a Podmaniczky–Degenfeld Könyvtár, illetve az Országos Evangélikus Könyvtár őrzi a Balassa-kódexet, a magyar líra első írásos dokumentumát.” Idézett a katolikus, de vallását nem tartó Kormos egy interjújából, mely egy, nekünk, lutheránusoknak oly fontos kifejezést őriz: „Minden új versemet ma is kegyelemnek tartom, mert a jó verset a költő, azt hiszem, sohasem önmagának köszönheti.” Végül Bertha Bulcsú 1976-ban e házban készült riportjából olvasott fel gondolatokat. A második emeleten lakó Kormos vendégül látta Berthát, aki részletes leírást adott lakása berendezéséről, életteréről: „A körfolyosón cserfes evangélikus szomszédasszonyok sietnek […]. Kormos családtag az evangélikus házban.” Végül a felügyelő így adta át a szót Várady Szabolcs költő-műfordítónak: „Ma emlékezni jöttünk. Összeszorult, de egyúttal nyílt szívvel is.”

Emléktábla-avatás: Kormos István családtag volt az evangélikus egyház székházában - Várady Szabolcs

Várady Szabolcs személyes hangon szólt Kormos Istvánról: „Szeretem hallani a költő hangját, amikor a versét mondja. A gyűjteményemben Kormos István is benne van. Ő a hangjával egyik versembe is beleköltözött” – Szellemhangok a rádióból című költeménye sorára fűzte fel gondolatait: „Hol volt hol nem volt kóbor macska Kormos.” Felidézte híresen szép orgánumát, a költőt, „aki a lírán belül köztudottan a dal egyik legnagyobb mestere” volt. Történeteken keresztül ismertette költői pályáját, mely nem alakult könnyebben, mint a lakáshelyzete, és szavai kiábrázolták az embert, akit, „azt hiszem, mindenki szeretett”. Nem csoda, hogy „testes könyv telt ki a hozzá írott versekből”. Végül szólt az Üllői úti otthonát megörökítő Egy rákvadászat emlékére című, 1976-os keltezésű verséről. E ház volt az, fogalmazott, ahol „volt lakóhelye, de nem volt lakása”.

A költeményt Mácsai Pál rendező, színművész, az Örkény Színház korábbi igazgatója szavalta el az emlékezőknek.

Emléktábla-avatás: Kormos István családtag volt az evangélikus egyház székházában - Fabiny Tamás

Végezetül Fabiny Tamás elnök-püspök szólt az egybegyűltekhez: „Az Üllői út a magyar kultúrában is, és a néplélekben is fogalom.” Utalt az épület másik híres lakója, Maléter Pál mártír emlékezetére. Felolvasott Kormos István Egész évben Lucázás című verséből, melyben kislányáról ír a költő, majd szólt felesége, a művészettörténész Péter Márta szerepéről: „Nagyon sokat tett a létrejött evangélikus múzeumért. Édesapám, aki ennek a múzeumnak alapítója volt, közvetlen munkatársaként tekintett Péter Mártára.” Végül arra az áldásra utalt, amelyet az evangélikus egyház próbál – ha olykor ügyetlenül is – továbbadni: „Igyekeztünk és igyekszünk befogadó egyház lenni. Kormos Istvánt és családját is befogadta ez az evangélikus egyház, anélkül, hogy egyháztagságit és különböző kötelezvényeket várt volna el tőle, és azóta is olyan evangélikus egyház próbálunk lenni, amelyik befogadó a szó legjobb értelmében.”

Az emléktábla Polgárdi Ákos grafikus tervei alapján készült, dátuma a költő születésének centenáriumát, 2023-at jelöli. Ez a versrészlet áll rajta: „…lenn az udvaron / püspöki autók áznak az esőben, / és Luther Márton szobra nézeget / az Üllői út rokkant kapujára…” (Egy rákvadászat emlékére)

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-19-20
Lelkipásztor banner 2023-11

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső