Skip to main content

2024. június 7. 11:56

Te kit választanál?

Mi a közös a lelkészekben és a politikusokban – és mi nem az?

Ismernek papot vagy lelkészt, aki politikusi pályán is kipróbálta magát? Sorolhatnánk konkrét neveket, ahogy arról is hosszan beszélhetnénk, hogy mik a teológiai vonzatai a kérdésnek. Van-e helye a lelkipásztoroknak a politika világában? Erre mind szívesen vágnánk rá, hogy nem. Ugyanakkor különös lenne, ha az, akitől azt várjuk, hogy a Szentírást mind hitelesebben szólaltassa meg, hogy a (keresztény) társadalmat segítse iránymutatásával, az ne lenne tájékozott a közügyekben. Ha kell, igenis szólaljon meg. Csak ne tévesszen szerepet: mindezt ne a szószékről, az igehirdetés közben (helyett…) tegye. És persze a politikus se prédikáljon, és ne használja a Biblia üzeneteit a saját javára. Mégis, mostanában túl sok téma kapcsán kerülnek egy lapra a politikusok és a papok. Tényleg van köztük hasonlóság? Mutatom azt az öt tulajdonságot, amelyről a legtöbben gondolják úgy, hogy osztoznak bennük.

20240607 lelkeszek es politikusok kotoszo blog

1. Vezet vagy megvezet?

Alapvetés, hogy látszólag mind a lelkész, mind a politikus vezető szerepet töltenek be közösségükben. A lelkésznek az Igét kell megszólaltatnia és a gyülekezete tagjaihoz eljuttatnia azt, miközben vigyázza és építi közösségét, közvetlen kapcsolatot ápolva annak tagjaival. A politikusnak az által képviselt állampolgárokat (köztük a hívőket) valójában nem vezetnie kell, hanem hatékonyan képviselnie közügyekben. Klisé, de az a jó politikus, aki láthatatlan: észre sem vesszük, mert rendben mennek a dolgok, míg a lelkészünkkel aktív és személyes, bensőséges kapcsolatot alakíthatunk ki – ki-ki lelki igénye szerint. Mindenesetre mindkettőtől azt várjuk, hogy a közt, a közösséget szolgálják a rendelkezésükre álló eszközökkel.

2. Kiváló kommunikációs készség: képviselet vagy manipuláció?

Mindkettejük esetében meghatározó, hogy miként képesek átadni az üzenetet. Egy karizmatikus, jól beszélő prédikátor hatékonyabban tudja közvetíteni az evangéliumot, mint beszédhibás pályatársai. A politikusaink rétori képességeiről és vitakultúrájáról az elmúlt hetek szegényes látleletet adtak: vajon tanulnak még szépbeszédet? És amikor arról beszélünk, hogy fontos a kiváló kommunikációs készség, még nem beszéltünk arról, hogy milyen (média)környezetben kell helyt állniuk. Annyira zajos az életünk, és annyi vizuális inger (szennyezettség…) is terhel bennünket, hogy a tiszta és értelmes megszólalás üdítő. Ráadásul a politikus minket, akiket képvisel(ni akar), leginkább csak a választásokra készülve szólít meg. Egy átlagos napon az számít, hogyan képes eljárni a közügyekben – míg lelkészeinknek hetente akár több alkalommal is meg kell birkóznia azzal, hogy elérjen hozzánk a hangja.

3. Világos értékrend: a közjóért vagy egyéni érdekből?

Hiába kitűnő szónok egy prédikátor, csak akkor tölti be hivatását, ha a mondanivalója Krisztusra mutató tartalommal bír, ráadásul tetteivel is az evangéliumot hirdeti. A lelkész és a politikus is igyekszik befolyásolni gondolkodásunkat és cselekedeteinket: előbbi ezt – reménység szerint – azért teszi, hogy beteljesítse a missziói parancsot – nem pedig vélt vagy valós politikai haszonszerzés miatt. A politikusok esetén szomorú tapasztalatunk, hogy sokszor egyéni érdekekből, a haszonszerzés miatt – valódi példamutatás helyett – populista mantrákat ismételgetnek, az erkölcsi iránytű szerepében tetszelegve.

A cikk folytatása további 2+1 ponttal elolvasható a Kötőszó blogon.

 

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.