Skip to main content

2023. szeptember 28. 11:30

Megmérettettünk

Mária országa mára a múlt

Gyakorolhatunk önkritikát, vagy éppen megvonhatjuk a vállunkat, hogy még így is vagyunk elegen, esetleg megpróbálhatjuk sikerként kimagyarázni a veszteséget (látunk rá példát), rajtunk áll. Van, aki szerint ettől csak még rosszabb lesz, mások szerint elértük a medence alját, megvetjük a lábunkat, és innen csak felfelé van út. Elemzés.

Megmérettettünk – Mária országa mára a múlt

Elfogyunk?

Hazánk lakossága 2001 és 2022 között 10 198 315 főről 9 603 634-re csökkent. Hogy el tudjuk helyezni magunkat ilyen szempontból a világban, ez utóbbi adat hozzávetőlegesen egy közepes méretű kínai város lakosságának felel meg. A különbség, az 594 681 fő Debrecen lakosságának majdnem a háromszorosa. Ennyivel lettünk kevesebben az eltelt húsz esztendőben. Tekintsünk el most a korfától, az elöregedő európai társadalmi mutatóktól és a tendenciáktól. Csupán az eltelt húsz év mérlegét alapul véve nem kérdés, hogy minden próbálkozásunk ellenére a családtámogatási rendszer, a családalapítás és a gyermekvállalás ösztönzése átgondolásra szorul. Mondjuk ki, ez így kevés, és egyre kevesebb lesz.

Nem kérdés, hogy az afrikai és az indiai népességrobbanás, amelynek épp szemtanúi vagyunk, Európát és benne hazánkat is teljes egészében új helyzet elé állít. Európa és benne Magyarország mint nemzetközi tényező évről évre kopik. Nyugat-Európa jelentős részének a népességfogyásra a külső lakosságbetelepítés a válasza – nevezhetjük népies nevén irányított vagy irányítatlan migrációnak –, vállalva a vele együtt járó szociális és kulturális különbözőségekből fakadó kihívásokat. Magyarország pedig keresi a saját útját a népességfogyás megállítására. A kilencvenes évek első hullámát követően a kettős állampolgárság biztosításával a határon túli magyarság egy szeletét még áttelepülésre tudtuk bírni, de mára ez kifulladt. Sokkal intenzívebb családtámogatási rendszer, a nyugat-európai út, esetleg a kettő ötvözete vagy valami ismeretlen negyedik megoldás az, amit ki kell dolgozni túlélésünk érdekében.

Felekezetek számokban

Mindez természetesen kihatással van a magyarországi felekezetek népszámlálási mutatóira is. Kezdjük ezúttal megfordítva: azokkal, akik válaszra sem méltatták a kérdést, hogy melyik felekezethez tartozónak vallják magukat. Míg 2001-ben 1 104 333 honfitársunk vélte irrelevánsnak a válaszadást a vallási hovatartozást firtató kérdésre, addig 2022-ben 3 852 533-an nem válaszoltak rá. Ez a szám egészen elképesztő, és elgondolkodásra kell, hogy sarkalljon, hiszen az eredmény több mint a háromszorosa lett kevesebb mint egy emberöltő alatt. Kisebb öröm az ürömben, hogy a magukat kifejezetten vallástalannak tartók aránya nem növekedett jelentősen, a tíz évvel ezelőtti adathoz képest még csökkent is. 1 549 610-en vallják ma magukat hazánkban nem vallásosnak. Mégis ha összeadjuk a vallástalanokat és a nem válaszolókat, az összlakosság tekintetében 50% feletti arányt kapunk. Végtelenül fájó, de őszinte igazság, hogy a „Mária országáról”, a „keresztény Magyarországról” szóló kép mára darabokra szaggatott emlék csupán.

Különös megvilágításba kerül mindez, ha a legtöbb hívővel rendelkező felekezet, a Magyar Katolikus Egyház csökkenésére tekintünk, akik 5 558 961-ről 2 886 619 főre, azaz közel a felére olvadtak a vizsgált időszakban. Református testvéreink népszámlálási létszáma 1 622 796-ról 943 982 főre csökkent, ami a csökkenés arányát tekintve egy hajszállal jobb mutató, de szintén a feleződés közelében van a lélektani egymilliós határ alatt. Mi, evangélikusok pedig a 2001-es 304 705 főről beszámoló adathoz képest most 176 503 fővel számolhatunk. Ez középértéket jelent az előzetes optimista becslés („Minket nem érnek utol a csökkenési trendek, kétszázezren vagyunk”) és a pesszimista várakozás („150 ezren sem vagyunk”) között. Létszámunk tekintetében mi is csökkentünk, mint a többi történelmi felekezet, de nem olyan mértékben, mint ők. Növekedést egyedül a Hit Gyülekezete és a „más keresztény felekezet” kategóriába tartozók tudtak produkálni, ez utóbbiak a legnagyobb mértékűt. Az egyéb világvallásokat tekintve pedig a buddhista, a hindu és a muszlim hívek száma – ha minimálisat is, mégis – szintén növekedést mutat.

A cikk folytatása a Kötőszó blogon olvasható.



Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.