Skip to main content

2023. szeptember 6. 12:00

Stílusirányzatok helyett Krisztus mellett elköteleződve

Benczúr László építészmérnökkel, tiszteletbeli felügyelővel beszélgettünk

Akár műveltségi vetélkedőn is lehetne feladvány: mi köti össze a Megyeri hidat, a budahegyvidéki, a kemenespálfai evangélikus templomot, az Origo Filmstúdió, a lágymányosi ökumenikus központ, a Malév-uszoda, illetve a balatonszárszói Andorka Rudolf Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon épületét? A helyes válasz: a tervező személye. A ma, augusztus 6-án nyolcvanadik születésnapját ünneplő, számos kitüntetéssel – egyebek mellett Ybl-, Prima Primissima, Prónay Sándor-díjjal – elismert építész, Benczúr László az Északi Evangélikus Egyházkerület tiszteletbeli felügyelője; idén augusztus 20. alkalmából Budakeszi város díszpolgári címet adományozott számára. Életútjáról, építészeti filozófiájáról és az örömhír továbbadásának lehetőségeiről kérdeztük.

20230906 Benczur Laszlo foto Magyari Marton

– Lelkészcsaládba született. Mennyiben határozta ez meg az életét?

– Egy lelkészcsaládban minden lehetőség adott arra, hogy megérintse az embert az Úristen szeretete. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenképpen meg is érinti, de ha valakinek nyitott a szíve – én úgy érzem, hogy az enyém az –, akkor ez bekövetkezik. Nemcsak édesapám [Benczúr László, 1915–2008 – a szerk.], hanem a tragikus körülmények között elhunyt anyai nagyapám, Szántó Róbert is evangélikus lelkész volt [1891–1941; az 1933-ban megindult Evangélikus Élet legelső felelős szerkesztője – a szerk.]. Így „születésemtől kezdve” evangélikus vagyok, és az azóta eltelt idő, a másoktól hallott és tanult ismeretek, a megélt istenkapcsolat csak tovább mélyítették istenhitemet.

– Hogyan emlékszik vissza a gyermekkorára?

– Édesapám Ordass Lajos – akkor még Wolf Lajos – mellett volt segédlelkész Cegléden. Később Budapesten, Kelenföldön lett hitoktató lelkész Szántó Róbert, később Ordass Lajos mellett. Én ott születtem. Az ott szolgáló lelkészek és családjaik minden este összejöttek, és áhítatot tartottak, beszélgettek – ez az élmény azóta is meghatározó az életemben. Négyen vagyunk testvérek. Egyszerre szép és nehéz gyermekkorunk volt. Hatéves koromig éltünk Kelenföldön, utána költöztünk az Üllői úti Luther Otthonba, ahol édesapám lett az utolsó igazgató lelkész. Nem sokkal később a kollégiumot megszüntették. Ekkor lett édesapám Dezséry László mellett püspöki titkár. Meleg, szeretettel ölelő családi közösségben éltük az életünket a szülők, nagyszülők között egészen 1955-ig, amikor édesanyám meghalt. 1957-ben édesapám újra megnősült. Mamánk, dr. Kada Judit nagy szeretettel és önfeláldozással vállalta négyünk nevelését és a család összetartását.

– Az Üllői úton, a Luther Otthonban teológushallgatók között nevelkedett.

– Egész életemre hatással lettek azok az évek. Nagyon sok barátságot kötöttem a leendő lelkészekkel, gyakran részt vettem az esti áhítataikon, vasárnaponként velük együtt mentem a Deák téri templomunkba. Káldy Zoltán püspök prédikációi máig bennem élnek. Szívhez szóló, erőteljes igehirdetései voltak. De nemcsak engem „fogott meg”, olyankor annyira tele volt a templom, mint most a Bach-hetek alkalmával. Ha késtünk, akkor nem találtunk már ülőhelyet.

20230906 Benczur Laszlo foto Magyari Marton 2

– Az 1956-os forradalom és szabadságharc napjait is az Üllői úti épületben élte át. Milyen emlékei vannak arról az időszakról?

– A teológushallgatókkal deszkákból és dobozokból összeállított ágyakat készítettünk, és az emeletről a pincébe költöztünk. Tizenévesként nem mehettem a városba, de izgatottan és figyelemmel hallgattam a nálam idősebbek beszámolóit. Másik élményem a szovjet bevonulás, november 4. utáni időszakhoz köthető. Szovjet tankok álltak a Bécsi kapu téri templom előtt. Az istentisztelet alatt járatták a motort, sőt helyet cseréltek. Már a búgás is ijesztő volt, a lánctalpak csattogása pedig különösen rémisztő. Túróczy Zoltán prédikált; egyszer csak ezt mondta: „Csörömpölhetnek itt a tankok, de az Úristen hangja akkor is el kell, hogy jusson a szívekhez!” Tizenhárom évesen ez nagy hatással volt rám, megmutatta az ige erejét.

– Miként választotta az építészi hivatást?

– Már gyermekkoromban szerettem rajzolni, és jó volt a térlátásom. Pályaválasztásomban nagy hatással voltak rám Nagy Elemér és Ihrig Dénes építészek, ők rendszeresen ott voltak édesapám bibliakörében. A kollégium megszüntetése után az összejövetelek a lakásunkban zajlottak. Élénk beszélgetések, közös zenélés, imádság jellemezte ezeket az alkalmakat, ezek mind hozzájárultak lelki fejlődésemhez csakúgy, mint az építészet iránti érdeklődésem kialakulásához. Tervrajzot Nagy Elemérnél láttam először. Onnantól kezdve tudtam, hogy ez lesz a pályám. Diplomával a zsebemben Molnár Péter fogadott barátságába, akit mesteremnek tartok. Bár a felvételim jól sikerült, először nem vettek fel az egyetemre, mert „rendszeridegen” voltam. Mivel a fizikai munka plusz két pontot jelentett, ezért segédmunkásnak álltam, valamint felvételi előkészítőre jártam. Ezután bejutottam az építészkarra. Az Ipartervnél [Ipari Épülettervező Vállalat – a szerk.] kötöttem ki, majd Budaházi Eszterrel 1991-ben elindítottuk saját cégünket.

A Megyeri híd a Dunán – a pilonok építész tervezője Benczúr László

– „Gondolkodásmódjára az egyszerűség, az áttekinthetőség, formálására visszafogott nagyvonalúság jellemző. Ipari épületektől sportlétesítményeken keresztül lakóházakon át az egyházi épületekig, műemléki épületrekonstrukciókig, filmstúdióig számtalan épületet jegyez. […] A sportlétesítmények és az irodaházak mindegyikét alapvetően a használhatóság, azaz a jó funkció jellemzi” – a Prima Primissima díj odaítélői méltatták így az építészetét. Mitől „benczúriak” az épületei?

– Attól, hogy nem lettek valamilyen stílusirányzat áldozatai. Nem csatlakoztam se az ultramodern, se az archaikus, se semmilyen hazai építészeti filozófiához. A stílusirányzatok hatottak rám, de egyik mellett se köteleztem el magamat. Építészetemben arra törekedtem, hogy a környezetbe illesztést, a hely szellemét és a funkciót helyezzem előtérbe. Ez még a templomépítészetemre is igaz.

A budahegyvidéki evangélikus templom

– Először 1992-ben Budapesten, Farkasréten, majd 1993-ban a Tolna megyei Zombán épült ön által tervezett templom. Hogyan indult „templomépítő pályája”?

– Sok meghatározó világi épületet tervezhettem, de a legnagyobb ajándékot a templomtervezés jelentette a számomra. Mivel nagyon neves építészek is jelentkeztek a kelenföldi református és az evangélikus gyülekezet által kiírt pályázatra, ezért meglepett, hogy a mi pályamunkánk lett az első. A farkasréti, téglalap alaprajzú épület tetőszerkezete keresztet formáz. A zombai evangélikus templom Hafenscher Károly akkori szekszárdi lelkész felkérésére készült el. Abban az épületben fogalmaztam meg először, mit jelent az, hogy liturgiai központ. Ezt a szószék, oltár, keresztelőmedence hármasának elrendezésében sikerült kiviteleznem.

– „A hívő ember vallja, hogy a tér és az idő Isten teremtménye. […] Minden templom erről a teremtett időről és annak múlásáról tanúskodik” – fogalmazott Fabiny Tamás püspök a Benczúr László építészete című kötet előszavában. Az ön templomépítészetére jellemző, hogy többféle szimbólumot is alkalmaz. Kérem, emeljen ki ezek közül néhányat.

20230906 Benczur Laszlo foto Magyari Marton 3– Isten mindent átölelő szeretetét hirdeti a balatonfüredi templom térformája. Az oldalfalai nem párhuzamosak, hanem bár a belső tér axiális elrendezésű, a falak az oltár felé szétnyílnak, és ez a mindent átölelő kezet szimbolizálja. Jézus a világ világossága. Ezt az életformáló és reményt adó üzenetet bevilágítók segítségével, a templomteret betöltő fény által igyekeztem érzékeltetni, többek között a budahegyvidéki templomnál is. A budakeszi templomban Isten igéjének hallgatására, az igehirdetés fontosságára helyeztem a hangsúlyt. Az ellipszis alakú templomtérnek nem a hossztengelyén megy végig a felülvilágító, hanem a szószékre mutat. A szószék fölött faoszlopok emelik ki a fölötte elhelyezett bevilágító kupolából áradó fényt. Ott a fény egészen a toronytól jön, ami az isteni üzenet kiáradásának a szimbóluma. Természetesen nem kerül kisebb hangsúly a középtengelyre sem. Az oltár, a kereszt és a keresztelőmedence szerves egységet alkotnak. Különösen fontosnak tartottuk azt is, hogy a 20. és 21. század mártírhalált halt keresztényeinek emléket állítsunk. Jelképül hetvenkét nevet írtunk fel a külső oszlopokra.

– Számos más tisztsége mellett 2000 és 2012 között az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője volt. Mit jelentett az ön számára az egyházi feladatkör?

– Mindent, amivel az Úristen megbízta az embert, és amihez talentumot adott, szolgálatnak kell tekinteni. Szakmai pályámra is így tekintettem. Számos tervtanácsban, szakmai testületben voltam tag. Ezek mind felelősségteljes feladatok, amelyeket komolyan vettem. De ha lehet, akkor még felelősségteljesebben tekintettem az egyházi szolgálataimra. Szebik Imre 1975-ben hívott a budavári gyülekezet presbitériumába. Ott egészen a budakeszi gyülekezet indulásáig voltam presbiter. Budakeszin kezdetben szintén presbiter voltam, majd fel ügyelőjévé választott a közösség. Egyházkerületi felügyelőként először D. Szebik Imre, majd Fabiny Tamás püspök mellett szolgálhattam. Áldásként éltem meg ezeket a tisztségeket, hiszen ezáltal reménység szerint nekem is módom nyílt valamit visszaadni abból a szeretetből, amit az Úristentől kaptam.

A balatonfüredi evangélikus templom

– Utolsó munkája a 2022-ben átadott budapesti Luther Otthon – Evangélikus Diákotthon épülete volt. Mivel foglalkozik jelenleg?

– A kollégium átadásával és iratanyagának lezárásával az építészirodánkat is bezártuk. Jelenleg édesapám hagyatékának a feldolgozásával foglalkozom.

– Meghatározó építészeti életműve, egyházi szolgálata nem valósulhatott volna meg a szerető családi légkör nélkül.

– 1967-ben kötöttünk házasságot feleségemmel, Horváth Mártával. Márti nemcsak társa az életemnek, hanem gondoskodó anya és nagymama is. Két gyermekünk és hét unokánk van. László fiunk építész, Emese lányunk képzőművész lett. Családunk életét mindig meghatározták a baráti kapcsolatok. Nagyon sok mindent köszönhetek barátainknak. Kölcsönösen segítettük, segítjük egymást. Úgy érzem, hogy bár számos kihívás és nehézség volt az eddigi életemben, de ha a családomra, a barátaimra, egyházamra és legfőképpen az Úristenre gondolok, akkor csak hálaadással tekinthetek az ajándékba kapott földi életemre.

* * *

Az interjú eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. szeptember 3–10-i 88. évfolyam 35–36. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-​​mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Evangelikus Elet tamogatoi banner 2023

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső