Skip to main content

2023. december 5. 9:10

Kismedvétől a lovagregényig

Rabul ejtő Mur-mesék magyarul – Patat Bence műfordítóval beszélgettünk

„Számomra a neve garancia arra, hogy a könyv, amit ő fordított, tetszeni fog.” „A neve már garancia számomra a minőségre” – két bejegyzés arról, hogyan vélekednek az internetes olvasóklubok tagjai Patat Bence műfordító munkájáról. A finn és skandináv irodalmi alkotások elismert fordítójának jóvoltából vehetik kezükbe olvasóink a finn Kaisa Happonen Mur és az esti erdő – Esti mesék kicsiknek és nagyoknak című kötetét magyar nyelven. Beszélgetésünkből az is kiderül, melyik erdei állat a fordító kedvence e kötetből, illetve hogy befolyásolták-e a munkafolyamatot az eredeti könyv magával ragadó illusztrációi.

Patat Bence műfordító

– Ön is tagja az írók, irodalomtörténészek, kritikusok, fordítók és irodalomszervezők egyesületének, a Szépírók Társaságának. A szervezet honlapján az ön neve mellett közel hetven magyar nyelvre lefordított mű címét találjuk. Széles a kínálat: a mesekönyvtől a krimin át a lovagregényig szinte minden műfaj megtalálható. A műfordító a munkafolyamat alatt mennyire bújik a főhős bőrébe, milyen mértékben lesz kalóz, nyomozó vagy éppen halász?

– Valamennyire minden szereplő sorsába bele kell képzelnünk magunkat, meg kell próbálnunk átélni a helyzetüket. És nemcsak a főhősökébe, hanem az összes szereplőébe, hiszen az ő szavaikat vagy gondolataikat, érzelmeiket is hitelesen kell visszaadnunk. Például ha egy családi perpatvarban öt szereplő szólal meg, akkor fordítóként mind az ötük fejébe, szívébe „be kell költöznünk”, nem tehetünk kivételt. Nyilván többet kell foglalkozni azzal, aki sokat szerepel, vagy sokszor szólal meg, de a fordító szempontjából nincs kitüntetett helyzete egyik szereplőnek sem.

– Ha egy regény például a középkorban játszódik, akkor a fordítás hetei alatt képzeletben ön is abban a világban él, vagy azonnal el tudja engedni, amikor a munkanap végén kikapcsolja a számítógépet?

– Természetesen a hétköznapokban bevillannak helyzetek, amelyek hasonlítanak az adott vagy egy másik fordított mű egy-egy részletéhez, illetve a fordítás során is eszembe jutnak az életemből hasonló szituációk. De azért általában nem úgy fekszem le aludni, hogy akkor most a középkorban vagyok… A szépirodalom végül is nem más, mint létező történetek leírása vagy újragondolása a lehetséges történetek kitalálása mellett.

– Miként került közel a finn és a skandináv nyelvekhez, hogyan szerette meg őket?

– Tizennégy-tizenöt éves koromban a gimnáziumunk kórusával Finnországban jártam. Igaz, akkor még egy szót sem tudtam finnül, mégis magával ragadott az a mienkéhez képest más természeti és kulturális világ. Hamarosan elkezdtem magamtól tanulgatni a nyelvet. Az egyetemen a skandinavisztika mellé felvettem a finn szakot is, akkor kerültem közelebbi kapcsolatba az északi nyelvekkel.

– Amelyekről mit is kell tudni?

– A központi skandináv nyelvek a dán, a norvég és a svéd. Ezek mellett van még az izlandi és a feröeri, amelyek valójában egy nyolcszáz évvel ezelőtti norvégra hasonlítanak, tehát olyanok, mintha mi ma ómagyarul beszélnénk. Az eredetét tekintve a finn nem skandináv nyelv, de az ország kulturálisan valamennyire mégis Skandináviához tartozik.

– Idén szeptemberben vehették kezükbe a Luther Kiadó olvasói Kaisa Happonen Mur és az esti erdő – Esti mesék kicsiknek és nagyoknak című kötetét. A finn mesekönyvet eddig húsz nyelvre fordították le – a magyar változatot önnek köszönhetjük. Magával ragadó a stílusa ezeknek a rövid történeteknek, tapasztalataink alapján gyermekek és felnőttek egyformán élvezik a kismackóról és a többi erdei állatról szóló meséket. Mennyire volt nehéz lefordítani ezeket a szövegeket?

– Nem éreztem különösebben nehéznek. A finn nyelv a nyelvtanát, a mondatszerkezetét vagy a stílusát tekintve a skandináv nyelvekhez képest inkább a magyarhoz hasonlít. Ez is megkönnyítette a munkám. Egy mesekönyv kapcsán inkább az a kihívás, hogyan lehet úgy lefordítani a szöveget, hogy minden korosztály élvezze. A Mur és az esti erdő esetében ez különösen is érvényes volt, hiszen a könyv alcíme szerint ezek az esti mesék kicsiknek és nagyoknak egyaránt szólnak. Igyekeztem úgy megtalálni az egyensúlyt, hogy legyen szép, hangulatos, ejtse rabul az olvasót, de ne legyen túl nehéz a nyelvezete. Egy kisebb gyereknek is fogyasztható legyen, de egy felnőtt se unja.

Kaisa Happonen: Mur és az esti erdő – Esti mesék kicsiknek és nagyoknak

– A Murról, a kismedvéről és a finn erdő állatairól szóló mesekönyv magával ragadó illusztrációit a hazájában számos díjjal elismert Anne Vasko készítette. Önt mennyire befolyásolták a rajzok a fordítás során?

– Amikor először megláttam az eredeti változatot, a borító fogott meg. Aztán belelapoztam, és az illusztrációk varázsoltak el, amikor pedig elolvastam a könyvet, akkor a történetek ejtettek rabul. A fordítás során azonban csak az illusztrációk nélküli szöveggel dolgozom – igaz, ebben az esetben végig mellettem volt a könyv, és gyakran belenéztem, de nem érzem, hogy különösebben befolyásolt volna munka közben.

– Melyik a kedvenc meséje vagy állata a kötetből?

– Nem is tudom… A rénszarvasról szóló nagyon tetszett, a pézsmapockos is nagyon kedves volt, a mókust viccesnek találtam, Mur, a kismedve pedig kifejezetten bájos. De igazából mindegyikük. A hozzájuk tartozó illusztrációk pedig tényleg fantasztikusak, és nagyon sokat adnak hozzá a szöveghez.

– A Luther Kiadóban előkészületben van Sigrid Undset Nobel-díjas norvég írónő Kristin Lavransdatter című trilógiájának az első kötete, a Koszorú. Ennek a magyar nyelvű újrafordítását ön készítette. Mit kell tudni erről a műről?

– Egy 14. századi fiktív történetről van szó, amelyet Sigrid Undset száz évvel ezelőtt írt meg. Ezért a trilógiáért meg egy másik kétrészes művéért kapta meg 1928-ban az irodalmi Nobel-díjat. A regény egy Kristin nevű nő élettörténetét mutatja be a középkori Norvégiában. Van benne szerelmi szál, egyházi kiátkozás, elveihez ragaszkodó édesapa, egyszóval igen szövevényes a regény.

– Kinek ajánlja a könyvet?

Kaisa Happonen: Mur és az esti erdő – Esti mesék kicsiknek és nagyoknak

– Mindenkinek, mert meglepően sok mai dologra lehet belőle asszociálni. Talán inkább a női olvasók fogják kedvelni, mert ez alapvetően női történet a nők szerepéről és a nők lehetőségeiről, a nőket érintő kényszerekről, a velük szemben támasztott családi és társadalmi elvárásokról. Olyan, ma is érvényes témákat feszeget, amelyek a 14. században valószínűleg ugyanolyan aktuálisak voltak, mint a mű születésekor, az 1920-as években. Ez lehet az oka annak is, hogy a trilógiának manapság reneszánsza van Norvégiában.

– Kihívás volt egy 14. században játszódó történet szakszavait lefordítani?

– Először is fontosnak tartom megjegyezni, hogy az 1930-es évek elején ennek a műnek már megjelent magyar fordítása. Bár volt a kezemben, szándékosan nem olvastam, mert nem akartam, hogy befolyásoljon. Azt tudom, hogy az a fordítás már akkor is archaizálónak számított, pedig az eredeti szöveg nem az. Visszatérve a kérdésre, valóban kihívást jelent egy száz évvel ezelőtt született szöveget, amely egy hétszáz évvel ezelőtti történetet mesél el, a mai kor olvasóinak szólóan, tehát mai nyelvezettel megfogalmazni.

– Honnan tud segítséget kérni, ha elakad egy szó fordításában?

– Körülbelül huszonöt éve megvet tem a Krisztin világa című norvég nyelvű könyvet. Ez a regény alapján leírja az akkori kort, bemutatja, milyen volt az emberek öltözéke, mit ettek, hogy néztek ki az épületeik, vagy milyen volt például akkor az egyház. Emellett mindig tudok segítséget kérni olyanoktól, akik jártasak az adott területen. Például megkerestem a pannonhalmi bencéseket, mert nem tudtam, hogy hívjuk magyarul azokat a világi személyeket, akik a kolostorban éltek, és adomány fejében élethosszig eltartották őket.

– És hogy hívták őket?

– Ezt majd mindenki elolvashatja a Koszorú című könyvben…

Kaisa Happonen – Anne Vasko: Mur és az esti erdő. Esti mesék kicsiknek és nagyoknak. Luther Kiadó, 2023. Megvásárolható a kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.) vagy webáruházában.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. november 11–19-i 88. évfolyam 45–46. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Evangélikus Élet magazin

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-13-14
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső