Skip to main content

2024. január 18. 13:47

A teológiai ismeretek meggazdagítják az életünket

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem küldetéséről kérdeztük Korányi András megbízott rektort

„Mi a biztatást, a tudást és a hátteret tudjuk megadni ahhoz, hogy egy teológus a diploma megszerzését követően eljusson ahhoz a személyes döntéshez, hogy kéri az ordinációját” – fogalmaz Korányi András annak kapcsán, mi az Evangélikus Hittudományi Egyetem mozgástere a lelkészutánpótlás biztosításában. Az intézmény megbízott rektorával a felvételi jelentkezési időszak hajrájához közeledve beszélgettünk.

Korányi András

– A teológia a lelkészképzés helyszíne – ez az állítás persze csak részben igaz, hiszen nem kizárólag lelkipásztor-jelöltek tanulnak önöknél, de az egyház jövője szempontjából mégis ez lehet a legfontosabb. Mit tapasztalnak, kik és milyen elhívással jelentkeznek ma teológus szakra? És beszéljünk most elsősorban azokról a fiatalokról, akik az érettségi után nappali tagozaton tervezik megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat.

– A fiatalok elhívása, motivációja a korábbinál sokrétűbb. Van, akit az egyházi középiskolai tanulmányai idején szerzett tapasztalatai érintettek meg. Mások gyülekezeti közegből érkeznek. Továbbra is vannak, akik lelkészcsaládban nőttek fel, megint mások pedig az országos ifjúsági programokon keresztül nyerik a legtöbb impulzust az egyházról. Ez azt is jelenti, hogy a saját speciális szemszögükből látják és képzelik el a lelkészi szolgálatot. Ez fontos felismerés számunkra is. Éppen ezért küszöbön áll annak „a gyakorlati csomagnak” a bevezetése, hogy a hallgatók már a képzési idő elejétől fogva tapasztalatokat szerezzenek az egyházi élet legkülönbözőbb színterein, gyülekezeteket, alkalmakat látogassanak – ne csak istentiszteleteket! –, ismerkedjenek a diakóniával, és ez az egész végigkísérje a tanulmányaikat, vagyis ne a hatodéves gyakorlat során találkozzanak mélységében először azzal a „tereppel”, amelyen majd szolgálnak. Azt gondoljuk, ennek komoly hivatásgondozó, hivatást megerősítő szerepe lehet. Egyetemünknek ezen túlmenően szem előtt kell tartania a lelkészi életpálya lehetőségeit, tervezhetőségét a kezdetétől a nyugdíjig, sőt azon is túl. Egészében kell látnunk a várható pályaívet, és erre kell felkészítenünk a hallgatókat a formálódás és a tudásszerzés idején.

– Visszatérve még egy kicsit a felvételire: a lelkészi pálya iránti elhatározás szilárdságát figyelik, vagy azokat is örömmel várják, akik elsőre nem tűnnek biztosnak a döntésükben, de látják bennük a potenciált, hogy az egyetemi évek során megerősödhet az elhívásuk?

– A felvételinél arról születik döntés, hogy a jelentkező alkalmasnak tűnik-e a teológiai tanulmányok elvégzésére. Természetesen vannak olyan kritériumok, amelyek alapvető jelentőségűek, ilyen a konfirmáció ténye és a lelkészi ajánlás megléte. De emellett sok más szempontot is megnézünk. Nemcsak a jelentkezők tárgyi tudását mérjük fel, hanem felkészültségüknek más aspektusait is, vizsgáljuk a pszichológiai alkalmasságukat és természetesen a motivációjukat is. A különféle beszélgetések alapján összegezzük benyomásainkat, és hozunk határozatot arról, hogy az adott ponton hallgatóink sorába javasoljuk-e. A tanulmányai során a hallgatót persze rengeteg impulzus éri majd, ezért nyilvánvalóan nem lehet előre megmondani a felvételinél, hogy biztosan lelkész lesz belőle. Mi a biztatást, a tudást és a hátteret tudjuk megadni ahhoz, hogy egy teológus a diploma megszerzését követően eljusson ahhoz a személyes döntéshez, hogy kéri az ordinációját.

– A főiskolai, egyetemi évek nemcsak a hivatás miatt meghatározók, hanem abból a szempontból is, hogy kikkel van körülvéve a fiatal – különösen, ha a közösségi lét nem korlátozódik az előadásokra és a szemináriumi órákra. Ezért is nagy a kollégium jelentősége. Mennyien élnek vele?

– A teológusotthonban kedvező áron tudunk jó lakhatási körülményeket kínálni. A nappali tagozatra fölvett hallgatóknak szoktuk is ajánlani, hogy költözzenek be. Mindazonáltal az otthon kapacitása nagyobb, mint hogy a saját hallgatóinkkal megteljen. A fennmaradó helyeket a Melanchthon Szakkollégium közösségébe tartozó, más felsőoktatási intézményekben tanuló evangélikus fiatalok tudják igénybe venni. Az otthon és a szakkollégium együttműködését különösen is gyümölcsözőnek találjuk abból a szempontból, hogy a közös programok révén a leendő lelkészek és a jövő evangélikus értelmiségét alkotó fiatalok kerülnek kapcsolatba egymással, és alakul ki köztük párbeszéd.

– A fiatalok egyre tudatosabbak, határozott elképzeléssel bírnak arról, mit várnak egy intézménytől. A nemzetközi tapasztalatszerzés, a külföldi ösztöndíjlehetőségek terén mit tud kínálni az egyetem?

– Természetesen egyetemünk hallgatói is bekapcsolódhatnak az Erasmus-programba, emellett pedig az egyházi kapcsolataink révén további lehetőségekkel is élhetnek. Utóbbiak egy jelentős része a bajor és más német tartományi egyházakhoz kötődnek. A neuendettelsaui Augustana-főiskolával kölcsönösen küldünk egymáshoz hallgatókat, oktatókat, és a stratégiai tervezés szintjén is kapcsolatban állunk, a nürnbergi főiskolával pedig elsősorban a valláspedagógiai és diakóniai képzés terén tudjuk támogatni egymást. A bayreuthi egyházzenei intézet keresi velünk az együttműködés lehetőségét. Azt is hozzá kell tennem azonban, hogy a német nyelv ismeretének hiányában egyre kevesebben tudják kihasználni ezeket a lehetőségeket. A nyugati, tengerentúli és az észak-európai intézmények, fakultások kapcsán pedig azt kell látnunk, hogy jellemzően a kontextuális – környezet- vagy helyzetfüggő – teológia irányába mozdultak el, az oktatás során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a társadalmi elméletek, trendek és az ezekhez való igazodás. Ez értelemszerűen felveti azt a kérdést is, hogy a megszerzett tapasztalatok mennyire ültethetők át a hazai egyházi, gyülekezeti gyakorlatba, vagy hogy egyáltalán akarjuk-e, hogy ez a fajta egyoldalúvá vált teológiai gondolkodás teret nyerjen nálunk is. De visszatérve még egy mondat erejéig a németországi teológiai fakultásokra: a lelkészreputáció hiánya annyira súlyos, hogy Erlangenben egyetlen elsőéves nappali tagozatos teológushallgató tanul jelenleg, máshol – például Münchenben – egy sem. Az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának legutóbbi ülésén arról hallhattam, hogy ez nem regionális, hanem ma már globális jelenség, és még az afrikai képzési helyeken is visszaesőben van a hallgatói létszám.

– Ehhez képest milyen számokat hoznak önök?

– Valóban nálunk sem a teológus szakos hallgatók vannak többségben, létszámuk összesen ötvenet tesz ki az utóbbi években. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói összlétszáma esztendők óta általában százhetven–kétszáz fő között mozog. Nappali tagozaton a már említett teológus-lelkész szak mellett hittanár-nevelőtanár és kántor szakokon folyik a képzés, esti tagozaton különféle mesterképzések, katekéta-lelkipásztori munkatárs szakirányú továbbképzések szerepelnek a palettán. Nagy reménnyel indítottuk idén a mentálhigiéniai képzésünket is, egyelőre esti képzési rendben. Hallgatóink nagy többsége utóbbiak valamelyikén folytatja tanulmányait. Rajtuk keresztül sokféle tapasztalat, gyakorlat, vélemény érkezik hozzánk a gyülekezetek vagy épp az intézmények életéről. Kézzelfogható közelségbe kerül számunkra is az az alapdilemma, ami mondjuk egy gyülekezet és egy intézmény érintkezését, kapcsolatát jellemezheti. Végzett hallgatóinktól a különféle utótalálkozók alkalmával kapunk impulzusokat arra nézve, hogy mire lenne még szükséges hangsúlyt fektetni egy-egy tematikában.

– A magyarországi evangélikus lelkészképzés gyökerei 1557-ig vezethetők vissza, száz éve pedig már egyetemi szinten folyik. Milyen felelősséget, küldetést jelent ez az örökség?

– Egyetemünk az evangélikus egyház szellemi központjaként az oklevelet adó képzések megvalósításán túlmenően is szeretne szerepet vállalni a tudományos életben, az ismeretterjesztésben, a teológiai gondolkodás alakításában. Nagy sikere van például a biblikus szabadegyetemnek, amelynek alkalmaira érdeklődő laikusokat várunk. Oktatóink segítik az egyházi felnőttképzést – presbiter- és gyülekezetimunkatárs-képzések –, valamint értelemszerűen a lelkészakadémia programjait is. Mindezek a teológiai képzés sokféle rétegét, mélységét, intenzitását ölelik fel, és egyik alapküldetésünket, fő üzenetünket fejezik ki, miszerint teológiát tanulni, teológiai kérdésekről beszélgetni vagy akár vitatkozni természetes és normális dolog, és rengeteg területen tudja meggazdagítani az életünket – nem csak azokét, akik hivatásszerűen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel! –, és az egyház lelki egészsége szempontjából is fontos, hogy ezeknek tere legyen. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem így szeretne mind a gyülekezetek, mind az egyház számára stratégiai partnerként működni.

Folyamatosan bővülő képzéskínálattal várja a jelentkezőket az Evangélikus Hittudományi Egyetem. A nappali tagozatos alap- és mesterképzések mellett az intézmény számos másoddiplomás képzést, szakirányú továbbképzést kínál. A 2024 szeptemberében induló képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni. Az érdeklődőknek február 8-ra hirdettek nyílt napot, továbbá hivatástisztázó beszélgetésekre is van mód. Mindezekről részletes információk találhatók az egyetem honlapján.

plakát az Evangélikus Hittudományi Egyetem képzéskínálatáról

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső