Skip to main content

2024. január 29. 11:43

Legyünk szabadok a kérdezésre!

Dr. Kodácsy-Simon Eszter kételkedésről, provokálásról, életkérdésekről

„Megállni, körülnézni a horizontunkon, és kimondani a kérdéseinket – olyan lényegi elemei a tanulásnak és egész életünknek, ami mostanában nem is annyira magától értetődő” – mondja dr. Kodácsy-Simon Eszter egyetemi docens, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének vezetője. Az életkérdések gondolkodásra ösztönöznek, ezért a – habilitációs előadása inspirálta – beszélgetésünkben ezeknek a középpontba helyezésére biztatja a hitoktatókat is, de nem csak őket.

Kodácsy-Simon Eszter

– „A kérdezés a szabadság” – idézi disszertációja elején Szabó T. Anna költőt. Mit jelent önnek a kérdezés szabadsága?

– A tanulásnak lételeme a szabadság is, és a kérdezés is, amelyek egymással szoros kapcsolatban állnak. De a kérdezés szabadsága nem egyszerűen azt jelenti, hogy szabad kérdezni, hanem azt, hogy a kérdezés maga a szabadság. Amikor kérdezünk, akkor nemcsak érdeklődünk, hanem új perspektíváknak, új lehetőségeknek adunk teret. Az iskolai rendszer kötöttségei miatt sokszor háttérbe kerül az, amire a zsoltáros is rámutat: a szabadság és a tanulás összekapcsolódnak. „…taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem” – kéri a zsoltáríró [Zsolt 25,5b], mert tudja, hogy szabadság nélkül nem lehet sem tanítani, sem tanulni. A hit területén is csak akkor valósul meg az igazi tanulás, ha a gyermek és a fiatal megérezheti, hogy szabadsága van, amely gyakran egy kérdésben tör a felszínre.

Kodácsy-Simon Eszter

Kodácsy-Simon Eszter százszázalékos eredménnyel habilitált a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Habilitációs értekezésének címe: Az egzisztenciális kérdések lehetőséget teremtő ereje a hittanórán. Habilitációs előadásait 2023. október 3-án A történetek a „túlélésünk kulcsa” – Mit kínálnak a bibliai elbeszélések a hittanórán a fiataloknak?, illetve Education into, about or from religion – Diverse purposes of religious education and their presence in the Hungarian practice [Vallásra, vallásról vagy vallásból való nevelés – A hitoktatás sokrétű céljai és jelenléte a magyar gyakorlatban – a szerk.] címmel tartotta. Habilitációs oklevelét 2023. november 24-én vehette át a debreceni intézményben.

– Értekezésében megállapítja, hogy „a keresztény tanítványi élet alapvetően és elsősorban kérdező élet”, valamint hangsúlyozza, hogy „a Biblia a kérdésekre biztat, és nem a válaszok elfogadására nevel, hanem arra, hogy merjünk, akarjunk és tudjunk folyamatosan kérdezni”. Ezzel szemben a tanórán és gyülekezeti szituációkban is elenyészően kevés az egzisztenciális kérdés. Miért?

– Mind a teológia, mind az oktatás-nevelés területéről hozunk olyan örökséget, amely a válaszok továbbadását hangsúlyozza. Azoknak a válaszoknak a továbbadását, amelyek valamikor egy fontos kérdésre adott reakcióként születtek meg, de mára a kérdést talán el is felejtettük. A hittanórán nagyon fontos felfedezni ezeket az eredeti kérdéseket s ezek mellett megfogalmazni a sajátjainkat is, mert a kérdéseink nélkül nem tudunk eljutni a válaszainkhoz sem.

– Az új generációk már felszabadultabban kérdeznek?

– A mai fiatalok sokszor bizonytalanok abban, hogy feltehetik-e a számukra lényeges kérdéseket. Nem segíti őket sem a mai oktatási rendszer, sem a mai kommunikációs közeg abban, hogy merjenek és akarjanak kérdezni. A kérdezéshez többek között időre, érdeklődésre és olyan biztonságos közegre van szükség, ahol nem kell sem megszégyenítéstől, sem érdektelenségtől tartaniuk a diákoknak.

– Mit tehet ennek érdekében egy tanár?

– A hittantanárnak és a lelkésznek az az egyik legfontosabb feladata, hogy megteremtse a személyes létkérdésekhez szükséges biztonságos közeget a hittanórán. Egy bibliai elbeszélés, egy egyháztörténeti téma vagy egy etikai dilemma tárgyalásánál az a legizgalmasabb pont, amikor a tárgyalt téma találkozik a diák személyes élettörténetével, és ez kérdést vet föl benne, ezt a kérdést pedig ő felismerheti magában a tananyagban is. Valójában minden hittanóra bővelkedik ilyen tanulói egzisztenciális kérdésekben. Csak azt kell átgondolnunk, mennyire merünk és tudunk építeni ezekre, s mennyire engedjük, hogy a diákok a kérdéseikkel aktív alkotói lehessenek a hittanórának.

– A Szentírásban található kérdéseket külön fejezetben mutatja be az értekezésében. Mi jellemzi az Ószövetségben előforduló kérdéseket?

– Claus Westermann gondolataira építve mutattam rá, hogy Izrael életének korai időszakában főleg eldöntendő jellegű kérdéseket olvashatunk, amelyeket fokozatosan váltanak fel a kérdező személyes dilemmáit megfogalmazó, Istent kereső, Istennel vitatkozó kérdések és Istennek is az embert megszólító kérdései. Már az ószövetségi szövegekben is megfigyelhető, ahogyan a tanítói jelleg és a kérdés jelenléte egyre szorosabban összekapcsolódik.

– Milyen újítást hoz az Újszövetség, azon belül is a jézusi kérdések?

– Jézus kérdései az Istennel való találkozás lehetőségét teremtik meg. A négy evangélista háromszáznál is több jézusi kérdést írt le. Jézus sokféleképpen kérdez. Van, amikor ő kezdeményezi a kérdést, máskor egy kérdéssel keresik meg, és ő visszakérdez, megint máskor olyan provokatív kérdést tesz föl, amire nem lehet egyből válaszolni. De bárhogyan kérdez is Jézus, az mindig egy ajtót nyit, amin be lehet lépni, egy lehetőséget teremt, amit meg lehet ragadni. Érdekes megfigyelni, hogy mind az Ó-, mind az Újszövetségben a kérdés az istenkapcsolat biztosítéka: ahol istenkapcsolat van, ott folyamatos a kérdések sora. A kérdések lehetőséget teremtenek az Istennel való találkozásra. Nem lenne evangéliumhoz méltó máshogyan tanítani a Bibliáról, mint az egzisztenciális, lehetőséget teremtő kérdéseken keresztül.

– Dolgozatának történeti áttekintést adó fejezetében bemutatja, hogy a hitoktatásban a kérdezés csak ritkán volt hangsúlyos. Ugyanakkor kiemeli a Kis kátét a „valódi kérdezésszituációt teremtő kérdéseivel”. De kritikát is megfogalmaz, mikor hangsúlyozza, hogy a közös és egyéni gondolkodás helyett „a káté egzisztenciális kérdései technikai jellegű címekké váltak, a személyes válaszokból megtanulandó tananyag lett”.

Luther Márton a Kis káté megírásával az egyik legfontosabb reformátori lépést teszi meg, amikor mindenféle szépítés és bonyolítás nélkül, egészen elemi formában fogalmazza meg a kérdéseit a hitünk alaptételeire nézve: „Mit jelent ez?” „Mit használ ez?” „Hogyan történik ez?” Luther ezekkel a létkérdésekkel a hit legfontosabb témáit helyezi a középpontba. Ha ezeket az egzisztenciális kérdéseket technikai jellegű kijelentéssé vagy tananyaggá finomítjuk, akkor könnyen veszítenek az erejükből. Luther arra mutat példát, hogy mi is keressük meg és találjuk meg a saját elemi kérdéseinket. Nem szerencsés, ha kizárólag a válaszok felől közelítünk a Kis kátéhoz, hanem fontos, hogy meglássuk és felfedezzük a kérdések erejét is. Vagyis a fiataljainkat arra kellene megtanítanunk és bátorítanunk, hogy ők is merjék feltenni azt a kérdést, „mi az”, amiről egy-egy bibliai történet szól, „mit használ” és „mit jelent” a hitvallás, a Miatyánk vagy a Tízparancsolat. Ha a kérdés megvan a tanulóban, akkor a választ is keresni fogja. Fordítva ez kevésbé működik.

– A kérdezés egyszerre tud az információszerzés eszköze és a kételkedés kifejezése lenni. Mennyire van helye a vallásos életben, azon belül is a hitoktatásban a kételkedésnek?

– A hittanóra őszinte közegében éppúgy helye van a szemlélődő dilemmának, mint a provokatív kérdésnek vagy a legmélyebb kételkedésnek. Hol máshol fogalmazza meg a diák a kételyeit, ha nem a hittanóra biztonságos terében? Hiszen a kétely éppúgy a hit része, mint a kérdés is. Gondoljunk Tamás apostol történetére, akire mint a nagy kételkedőre szoktunk tekinteni. Ám ritkán figyelünk a vele együtt tanuló közösségre. Amikor Tamás apostol kételkedik, akkor a tanítványi közösség őt ezért nem nézi le, nem oktatja ki, nem szólja meg, nem közösíti ki, hanem elfogadja a vívódásával együtt. Ha a közösség nem adna teret Tamás belső küzdelmének, akkor ő talán meg sem várná azt a nyolc napot, amíg Jézus neki is megjelenik, s ő is megkaphatja a választ a saját kételyeire.

– Egyetemünk valláspedagógiai tanszékének vezetőjeként hogyan készíti fel a jövő hitoktatóit és lelkészeit arra, hogy a tanórákon és gyülekezeti alkalmakon az egzisztenciális kérdések is előkerüljenek?

– Nem egyszerű feladat egy hallgatónak formálnia a saját tanár-, diák- és tanulásképén. Ám évek óta azt tapasztalom, hogy a hallgatóink örömmel fedezik fel a kérdések szerepét a bibliai elbeszélésekben, s ők maguk is szeretnek kérdezni. Emellett a képzések tantervében számos olyan gyakorlat és szeminárium szerepel, ahol a kérdezés erejének megtapasztalására van lehetőség. Ezek mind arra segítik a hallgatókat, hogy felismerjék: akár tanárként, akár diákként vesznek részt a tanulási folyamatban, a kérdések mindannyiunkat végigkísérik a tanulásunk és a hitünk útján.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. december 24. – 2024 január 7-i 88. évfolyam 51–52. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Evangelikus Elet tamogatoi banner 2023

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-15-16
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső