Skip to main content

2023. október 9. 14:50

Hogy helyben szülessenek jó döntések

Mit tehet egyházunk mint intézményfenntartó?

A közhiedelemmel ellentétben az egyházi fenntartó sem tud magasabb bért biztosítani a pedagógusoknak, mint az állami. Az evangélikus egyház ugyanakkor fenntartóként nem akar mindent a központból irányítani, hanem a döntéseket az intézményvezetőkre és az intézményi közösségekre hagyja, hogy a törvényes kereteken belül a helyi sajátosságokat figyelembe véve alakulhassanak a folyamatok. Kézdy Editet, egyházunk nevelési és oktatási bizottságának elnökét, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium intézményvezetőjét kérdeztük.

tanterem gyerekekkel - egyház mint intézményfenntartó

 – Milyen segítséget tudott adni a Magyarországi Evangélikus Egyház az elmúlt bő másfél évben az oktatási-nevelési intézmények vezetőinek ahhoz, hogy a forrongó állapotokat, a tantestületeken belüli véleménykülönbségeket kezelni tudják?

– Az országos iroda nevelési és oktatási osztálya, az Evangélikus Pedagógiai Intézet [EPSZTI], a nevelési és oktatási bizottság és a fenntartó országos presbitérium igyekszik segítséget adni az intézményvezetőknek abban, hogy az óvodák, iskolák működését a jelenlegi, forrongó helyzetben is viszonylag nyugalomban biztosítani tudják. Ez több dologban is megnyilvánul. A sztrájkok, munkabeszüntetések idején a fenntartótól a vezetők tájékoztatást kaptak, amelyben olvashatták, hogy milyen tiltakozási formához van joguk a pedagógusoknak, hogyan lehet biztosítani az intézmény elégséges működését, hogyan kell tájékoztatni a szülőket. A jogi keretekről a nevelési és oktatási osztály jogászai tájékoztatnak folyamatosan. Hatalmas segítség nemcsak a vezetőknek, hanem a dolgozóknak is, hogy az országos egyház mint intézményfenntartó nem alkalmazott váratlan büntetéseket, nem fenyegette feleslegesen a munkavállalókat. Nehéz időszakban is sokat segít, ha a pedagógusok kiszámíthatónak élik meg a munkakörnyezetüket, ezt a mi fenntartónk biztosította. Arra mindenkor felhívta a figyelmet a fenntartó, hogy a diákok érdekei az elsődlegesek. Ezen túl azonban sem nem szította, sem nem tiltotta a tanárok véleménynyilvánítását. A tanárok lelkiismeretére, a vezetők felelős döntéseire bízta, hogy kifejezik-e véleményüket az oktatás helyzetével kapcsolatban. Ez a szabadság és bizalom különösen értékes és erőt adó, és talán mondhatom, hogy nem általános a mai köznevelési rendszerben. Sajátos helyzet, hogy iskoláink, óvodáink egymástól távol, elszórtan működnek. Nagy segítség volt, hogy a legintenzívebb tiltakozások idején sűrűn tartottunk online intézményvezetői megbeszéléseket, amelyeken a vezetők beszámolhattak az iskolájukban kialakult helyzetről, meghallgathatták kollégáik problémáit és megoldási kísérleteit. Ahol a tantestületen belül különösen nagy feszültség alakult ki a tiltakozók és a nem tiltakozók között, ott előfordult, hogy a nevelési és oktatási osztály vezetője személyes beszélgetést kezdeményezett a vezetővel vagy a teljes tantestülettel.

Kézdy Edit

– Most, amikor a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény kapcsán sok új feladat jelentkezik, miben tudják a munkájukat megkönnyíteni?

– Az új törvény életbelépésével kapcsolatban a tanulás, tájékozódás és tájékoztatás fázisában vagyunk. Az új törvény szövege igen szerteágazó, különböző passzusai különféle időpontokban lépnek hatályba, az egész szöveg elég nehezen átlátható, helyenként ellentmondásos. A nevelési és oktatási osztály jogászai összegyűjtötték az intézményvezetők értelmezési kérdéseit, és az EPSZTI honlapján folyamatosan válaszolják meg ezeket. Ha szükséges, a Belügyminisztériumtól kérnek állásfoglalást. A legnagyobb probléma, hogy a beígért pedagógusbéremelés csak a legfiatalabbakat érinti, és őket is néhány ezer forint erejéig. Ezen a problémán források hiányában az evangélikus fenntartó sem tud segíteni.

– Mi vonatkozik a törvényből az egyházi fenntartású intézményekben dolgozókra?

– A törvény az egyházi és az állami intézményekre egyaránt vonatkozik. A mi nagyobb mozgásterünk abból következik, hogy ahol lehetséges, a fenntartó a döntéseket az intézményvezetőkre és az intézményi közösségekre hagyja, hogy a törvényes kereteken belül a helyi sajátosságokat figyelembe véve alakulhassanak a folyamatok. Az országos fenntartó nem akar mindent a központból irányítani, és erre biztatja a gyülekezeti fenntartókat is.

– A közoktatásban általánosan érzékelhető problémák miképpen vannak jelen az egyházi fenntartású intézményekben? Például mekkora a pedagógushiány?

– A tantervek, a felvételi rendszer, a kimeneti, érettségi és szakmai vizsgakövetelmények, az állam által támogatott tankönyvek listája mind ugyanazok az állami és az egyházi iskolákban. A pedagógusok alulfizetettsége is általános, a közhiedelemmel ellentétben az egyházi fenntartó sem tud magasabb bért biztosítani, mint az állami. Az evangélikus fenntartó legalábbis nem tud. Idén szeptember 1-jétől általánosan heti huszonnégy lett a tanárok által megtartandó tanórák száma. Ez ugye messze nem a munkaidejük, mert a tanórák előkészítése, a közösségépítő programok, a személyes beszélgetések, a szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulói munkák javítása mind a tanórákon kívül történik. A heti huszonnégy óra több intézményünkben óraszámnövekedést, azaz a tanári terhek növekedését jelenti. Sok intézményvezető beszámol arról, hogy a fiatal kollégák ezekre a problémákra pályaelhagyással válaszolnak. Külföldön vagy itthon keresnek más munkát. Legtöbb intézményünkben teljesek a tanári karok, de akadnak az evangélikus intézmények között is olyanok, amelyekben délután pedagógiai asszisztensek felügyelnek, vagy ahol évek óta hiányzik egy-két természettudományt tanító tanár.

– Említette, hogy a pedagógusbéreket nem tudja korrigálni az egyház. De milyen más ösztönzőket tud nyújtani esetleg?

– Amire telik, az néhány pályázat, amelyen minden intézményünk indulhat, és a pályázatok alapján nyerhetnek forrásokat az intézmények például kézikönyvek beszerzésére, eszközfejlesztésre, versenyzők és tanáraik díjazására. Az intézmények ezeken az országos segítségeken felül a jó munkahelyi – vagy akár testvéri – légkört, a demokratikus döntéshozatalt, a helyi közösségek támogató erejét tudják biztosítani.

* * *

A pedagógusok új életpályájáról szóló, a közbeszédben státusztörvényként emlegetett jogszabály kapcsán összeállításunk első részében egy pályaelhagyó és egy pályán maradó pedagógussal beszélgettünk. A Kik a bátrak: akik felállnak, vagy akik maradnak? című cikk már online is elérhető. A téma feldoldogásakor pedig megszólaltattuk Andorka Gábort, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetőjét is. Vele arról beszélgettünk, hogyan élik meg a történéseket egy vidéki egyházi iskolában. Hamarosan ezt is közzétesszük az Evangélikus.hu oldalon, de addig is elolvasható az Evangélikus Élet magazin 2023. október 1–8-i számában.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. október 1–8-i 88. évfolyam 39–40. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Evangelikus Elet tamogatoi banner 2023

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-13-14
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső