Skip to main content

2023. október 11. 8:22

Ha inspirál a környezet

A bonyhádi iskolában nincs szaktanárhiány

„Sok mindent újra kell gondolni az oktatási rendszerünk tekintetében, és markánsan bele kell nyúlni – de nem mindegy, hogy mely pontokon” – mondja Andorka Gábor, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője.

oktatas tanterem kereszt foto Magyari Marton Evangelikus Neveles

Épp az őszi diáknap délutánján érjük utol telefonon, százkörös futást és más kísérőrendezvényeket tartottak, köztük tanár-diák kötélhúzó versenyt. Közben elszakadt a kötél. „Mit akarhatott ez szimbolizálni…?” – tűnődünk el egy pillanatra.

„Mint minden tantestületben, úgy a miénkben is vannak különbségek pártpreferencia alapján. Kértem, tartsuk tiszteletben egymás véleményét, ne menjen a mindennapi munka rovására, hogy mit gondolunk az oktatáspolitikai szándékokról, döntésekről – mondja Andorka Gábor arra a kérdésünkre, milyen volt a közhangulat a pedagógusok között az elmúlt bő másfél évben. – Azt is hangsúlyoztam, hogy szerintem nem ildomos magunk elé tolni a gyerekeket, ez a mi harcunk, nekünk kell megvívnunk. És nemcsak arról van szó, hogy a jogszabályok miként befolyásolják a munkánkat, hanem arról is, hogy milyen a pedagógusok megítélése a társadalom részéről. Van dolgunk bőven, hogy eloszlassuk a tévképzeteket, és elmagyarázzuk például azt, hogy a heti huszonnégy tanóra valójában mennyi munkát jelent. Maga a tanóra pedig olyan fokú szellemi koncentrációt, intenzív jelenlétet követel, ami a kívülállók számára gyakran elképzelhetetlen.”

Nyilván minden tanár a saját tantárgyát, tantárgyait gondolja a legfontosabbnak – teszi hozzá –, de ő a leginkább „megsüvegelendő” dolognak az óvodapedagógusok munkáját tartja. Mindenki töltsön el csak egy fél napot dackorszakukat élő, a szocializációt most tanuló kisgyermekek között, és rögtön megérti, mekkora felelősség van a vállukon – fogalmaz a bonyhádi intézményvezető.

Andorka Gábor

A tüntetéseket nem tartja célravezetőnek – ismétli meg. Amíg a pedagógus-társadalom maga is megosztott, mert a tanárok is csak „narancssárgában és pirosban tudnak gondolkodni”, addig szerinte nem érhetnek el eredményt. „Most annyit látnak az emberek, hogy kimennek a kollégák az utcára, és ezt úgy fordítják le: nem akarnak dolgozni. A rendszerben csak egy alkalom van, amikor »bátrak« lehetünk: azt mondjuk, nem érettségiztetünk. Az fájt volna a rendszernek, és lett volna ereje… Egyetértek azzal, hogy sok mindent újra kell gondolni az oktatási rendszerünk tekintetében, és markánsan bele kell nyúlni – de nem mindegy, hogy mely pontokon. Például igenis tudomásul kell venni, hogy kevesebb a gyerek. Nem kell félni az olyan törekvésektől, mint, mondjuk, a körzetesítés – hoz egy példát. – Ha van kiépített iskolabusz-hálózat, akkor nem okozhat hátrányt egy diáknak, hogy nem a lakóhelyén jár iskolába, sőt. Nem mindegy, hogy valaki összevont osztályokban tanul, vagy olyan környezetben, ahol van lehetősége a fejlődésre. A beiskolázási adatokból pontosan látjuk: ez az egyetlen tényező – hogy milyen tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező iskolából érkezik hozzánk – önmagában is szignifikáns különbségeket eredményezhet.”

Az épületek fenntartásán megspórolt összeget pedig értelemszerűen át lehet csoportosítani – teszi hozzá. Például ebből is lehetne béremelésre fordítani. „Mikor elmondom valahol, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetését ki kell egészítenünk, hogy elérje a minimálbért, akkor sokan elcsodálkoznak. És akkor mi itt, vidéken még könnyebb helyzetben vagyunk, mert jellemzően olcsóbb a lakhatás. Budapesten ekkora összegből nem lehet egy albérlet árát kigazdálkodni. Érzékeljük is, hogy a fiatal kollégák elkezdtek vidékre vándorolni” – elemzi a helyzetet Andorka Gábor, és hozzáteszi: „A legtöbb pedagógus szívvel-lélekkel végzi a munkáját, megérdemli az anyagi elismerést. Mi emellett keresztyének vagyunk, de a homlokunkra nincs odaírva, hogy balek. Jézus is kiűzte a kufárokat a templomból…”

Az autonómia kérdésére, illetve annak hiányára – ez a gondolat szintén sok, a témához kapcsolódó megszólalásban, cikkben megjelenik – több oldalról is reagál. „Amikor becsukjuk a tanterem ajtaját, és »megkezdődik az előadás« – mert tulajdonképpen a pedagógus is színpadon áll, és előadást tart, illetve vezényel –, akkor szabadon tudunk szárnyalni.” Mint mondja: hogy ki milyen módszert alkalmaz, abban végső soron nincsenek megkötések, rajtuk múlik, milyen eszköztárral dolgoznak. A tankönyvválasztás kérdése már más lapra tartozik. De náluk, egyházi fenntartású intézményként, megvan a lehetőség arra, hogy a pedagógus ne csak a kötelezően előírtat válassza. Ha egy kolléga más kiadványt preferál, akkor az intézmény abból is rendel.

A gazdasági önállóságot tekintve szintén kedvezőbb helyzetben vannak a nem állami fenntartású intézmények. Ez szintén óriási könnyebbséget jelent. Ugyanakkor – hangsúlyozza Andorka Gábor – ez nem jelenti azt, hogy ők nagyobb költségvetésből működnének, sőt. Mint magyarázza, az egyházi fenntartók év közben működési előleget és bért kapnak az államtól a feladatfinanszírozásra, ennek alapját a megelőző év zárszámadási adatai képezik. Majd az adott év zárszámadása után – amikor már pontosan látni, mennyit költött az állam az állami fenntartású intézményekben tanuló gyerekekre – számolja ki az állam, hogy mekkora a különbözet a már kiutalt előleg és az azonos finanszírozás elve alapján ténylegesen járó összeg között, és ezt kiegészítő támogatásként a következő év decemberével bezárólag utalja ki.

Az autonómia kapcsán Andorka Gábor azt is fontosnak tartja megemlíteni, hogy a szülőkkel való együttműködés, partnerség része (kellene, hogy legyen), hogy a szülők ne kérdőjelezzék meg a pedagógusok hozzáértését, módszereit. Az, hogy most már mindenki érteni vél a pedagógiához (is), nem könnyíti meg a tanárok dolgát.

Bonyhád, evangélikus gimnázium főépülete

A 2023–2024-es tanévet egyébként négy fővel nagyobb létszámú tantestülettel kezdték meg a bonyhádi evangélikus iskolában, és aki marad a pályán, az már mind alá is írta az új szerződését. „Tízen mentek el; közülük ketten kifejezetten a státusztörvény miatt, a többiek családi okokból, nyugdíjazás vagy munkahelyváltás miatt. Viszont lett tizennégy új kollégánk, közülük kilencen pályakezdők: öten öregdiákjaink, négyen a tanítási gyakorlatukat töltötték nálunk. Egyikük bár biológia–kémia szakos, most egyelőre a kollégiumunkba jön nevelőtanárnak; annyira megtetszett neki itt a légkör. Egyetlen matekos óraadónk van, és egy nyugdíjas munkavállalónk viszi még tovább egy csoportját. Mindenki más teljes állásban dolgozik nálunk.” [Az interjú elkészültét követően további négy matematika szakos pedagógus és egy kollégiumi nevelő mondott fel a státusztörvényre hivatkozva, ugyanakkor a megüresedett álláshelyekre sikerült szaktanárokat felvennie az intézményvezetőnek – a szerk.]

Hogy nincsen pedagógushiány az iskolájukban, annak az igazgató szerint több oka is van. „A Jóisten a tenyerén hordoz minket. Emellett a munkakörnyezet, amit biztosítani tudunk, és a hangulat, ami jellemzi az iskolánkat, vonzó, hívogató és inspiráló. Azt szoktam mondani: az nem pénzfüggő, hogyan állunk a dolgokhoz. A »majd« és a »most« szó is négy betű, de ha lehet, ne halogassuk a dolgokat. Segíts magadon, a Jóisten is megsegít. Ne várd a csodát; ha dolgozol, akkor majd a csoda is megérkezik. Nálunk ez a szemlélet uralkodik.”

* * *

A pedagógusok új életpályájáról szóló, a közbeszédben státusztörvényként emlegetett jogszabály kapcsán összeállításunk első részében egy pályaelhagyó és egy pályán maradó pedagógussal beszélgettünk. A Kik a bátrak: akik felállnak, vagy akik maradnak? című cikk itt érhető el online. A témához kapcsolódóan megszólaltattuk Kézdy Editet, egyházunk nevelési és oktatási bizottságának elnökét, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium intézményvezetőjét is. Arról kérdeztük, mit tehet egyházunk mint intézményfenntartó a jelen helyzetben.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. október 1–8-i 88. évfolyam 39–40. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

 Evangelikus Elet tamogatoi banner 2023

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-13-14
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső