Skip to main content

2023. szeptember 22. 13:15

„Egy testté, egy lélekké formált minket”

A Lutheránus Világszövetség nagygyűléséről kérdeztük Cselovszkyné Tarr Klárát

A klímaváltozásból adódó igazságtalanságok felismerése, az agresszió elítélése és az üldözött keresztényekkel való szolidaritás kifejezése is hangsúlyosan jelenik meg a Lutheránus Világszövetség tizenharmadik nagygyűlésének végén elfogadott záródokumentumban. A Magyarországi Evangélikus Egyházat Cselovszkyné dr. Tarr Klára, az országos iroda ökumenikus és külügyi osztályának vezetője delegáltként képviselte az eseményen szeptember 12–19. között Krakkóban.

Balról jobbra: Cselovszkyné Tarr Klára, Henrik Stubkjær, a Lutheránus Világszövetség új elnöke és Németh Kitti

– Milyen szempontok alapján dőlt el, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyházat kik fogják képviselni a nagygyűlésen?

– Egy ilyen nagyszabású nemzetközi eseményen való érdemi részvételhez elsődleges szempont volt a magas szintű angol- és/vagy németnyelv-tudás, és ugyancsak számított a kiválasztásnál az a fajta jártasság, tapasztalat, ami szükséges ahhoz, hogy a kiutazó delegált ne csak szemlélője, hanem valóban aktív résztvevője legyen a nagygyűlés különböző programjainak. Mindezek alapján Fabiny Tamás elnök-püspökkel egyeztetve az országos iroda ökumenikus és külügyi osztálya tett javaslatokat a résztvevők személyére, illetve voltak olyanok is, akik az egyházban betöltött pozíciójuk, szakmai relevanciájuk alapján kerültek be a Krakkóba utazók közé. Mesterházy Balázs, a Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium intézményvezetője és Németh Kitti bobai lelkész – ifjúsági delegált – mellett jómagam vettem részt delegáltként az eseményen, először külügyi pályafutásom során. Egyházunk többi képviselője az LVSZ meghívására érkezett az eseményre: Fabiny Tamás elnök-püspök a nagygyűlést előkészítő nemzetközi bizottság elnökeként, Balicza Klára a leköszönő tanács tanácsadójaként, Pap Kinga Marjatta a nagygyűlés istentisztelet-előkészítő bizottságának elnökeként volt jelent, Ittzés Klára stewardként dolgozott, Nagy Panka pedig az LVSZ diakóniai fókuszú „conviviality” – befogadó közösség – munkacsoportjának tagjaként tartott műhelymunkát.

– Milyen fontos kérdéseket tematizált a nagygyűlés?

– A programok – a napkezdő bibliatanulmányoktól és az istentiszteleti alkalmaktól kezdve a plenáris ülésekig – mind az Egy test, egy lélek, egy reménység témára összpontosítottak. A színes és informatív Jarmark- – lehetőségek piaca – standok, a csoportbeszélgetéseknek otthont adó műhelymunkák és az egyéb, kötetlen beszélgetésekre módot adó helyzetek lehetőséget teremtettek a kapcsolatépítésre, az építő vitákra és a személyes barátságok kialakulására egyaránt. A témák közül hangsúlyosan jelent meg a teremtés védelme és a klímaigazságosság, amelyet az ifjúsági előnagygyűlés javasolt kiemelt témaként a záródokumentumba. Ez utóbbinak fontos része volt Oroszország Ukrajna elleni agressziójának elítélése, valamint az üldözésnek kitett emberekről, közöttük a keresztényekről való megemlékezés és az ő érdekeik képviselete, például Etiópia, Haiti, Mianmar, Palesztina, Szudán, Venezuela, Jemen tekintetében. A tanács nyilatkozatai között külön helyet kapott üldözött keresztény testvéreink megsegítésének, az ökumené erősítésének és a klímamigrációnak a témaköre, a nagygyűlés határozatai között pedig a már említett klíma témakörön kívül megjelent a zsidó–keresztény párbeszéd, illetve a keresztények jelenléte a Szentföldön, valamint az ifjúsági és női kvóta fontossága.

pleáris ülés a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésén

A nagygyűlés egyik fő témája, az „egy test”, az egyház spirituális és egzisztenciális kérdéseit helyezte középpontba – elsősorban Tomáš Halík cseh katolikus teológusprofesszor előadásában. Az egyház mai szerepét, helyzetét nagyító alá véve a professzor kitért mind az egyház társadalomban betöltött szerepére, mind missziójára és így tagjainak hitelességére. A megigazult ember, idézte Luther szavait, simul justus et peccator, azaz egyszerre igaz és bűnös. Korreferátumában Frederick Onael Shoo tanzániai püspök kiemelte: ma a legfontosabb szó a változás, amely mindenütt máshogy jelenik meg: van, ahol csökken az egyházak létszáma, van, ahol nő. A püspök szavait idézve: „Nem kell mindig kétségbeesni, ha egyszer-egyszer elmarad az aratás, vagy szárazság van. Az egyház nem veszítheti a fejét. Mind az egyház szerepének csökkenése, mind növekedése új megoldásokat kíván. De emlékeznünk kell az apostol tanúságára: egy test vagyunk. Az egyház elidegenedése, lelki egységének hiánya az egyház egységének hiányához, azaz széttöredezettséghez vezet. A misszió azt jelenti, hogy meglátom saját arcomon a másik arcát. Ha ezt nem vesszük észre, örökre sötétségben maradunk.”

A nagygyűlés programjában kiemelt jelentőségű volt az Auschwitz–Birkenauba tett látogatás és a holokauszt egyik lengyel túlélőjével való találkozás is. Az Ágostai hitvallás közzétételének ötszázadik évfordulója kapcsán, amelyet 2030-ban ünnepel majd a világ evangélikussága, lényeges témája volt a nagygyűlésnek az ökumené is, aminek jelentőségét mutatja azt a tény is, hogy ortodox, pünkösdi, metodista egyházak képviselői mellett részt vett a nagygyűlésen Kurt Koch vatikáni bíboros is. Itt fontos megjegyezni, hogy a Lutheránus Világszövetség több mint ötven éve folytat párbeszédet a Vatikánnal, s bár az úrvacsorai közösségig sajnos még nem sikerült eljutnunk, ez a közös fórum mégis fontos vívmánynak tekinthető annak reménységében, hogy egyszer együtt járulhatunk majd az Úr asztalához. Ismerve az egyházak egymáshoz fűződő viszonyát, törekvéseiket az ökumené irányába, azt mondhatom, hogy mindennek legkomolyabb mozgatórugója az evangélikus–katolikus párbeszéd, a Vatikán és az LVSZ közös gondolkodása.

ökumenikus pódiumbeszélgetés al Lutheránus Világszövetség nagygyűlésén

– A világ minden tájáról érkeztek küldöttségek Krakkóba. Nyilván a helyi sajátosságoknak megfelelően az evangélikus közösségek, általában az adott társadalmak eltérő problémákkal küzdenek. Ezek mennyire mutatkoztak meg a rendezvényen?

– Már beszéltünk a klímaváltozásról, de ezt itt is ki kell emelnem, hiszen a mindinkább élhetetlenné váló afrikai, közel-keleti régiókból egyre többen menekülnek, tehát ez összefügg a migráció kérdésével is. De nemcsak a forróság, hanem a tengerszint emelkedése is valós és közeli veszélyt jelent: volt olyan delegált, aki arról számolt be, hogy otthonukat belátható időn belül elöntheti a tenger. Fontos kérdésként került a témák közé a nők hátrányos megkülönböztetése is, ami elsősorban Ázsiában és Afrikában jelent komoly problémát ma is. Összességében fantasztikus élmény volt a világ minden tájáról összegyűlt evangélikus résztvevők közösségét megtapasztalni. A tárgyalt témák mellett számomra a legnagyobb élményt mégis a közös hitünk megélésének helyet adó áhítatok és istentiszteletek jelentették, amelyek valóban egy testté, egy lélekké formáltak bennünket egy reménységre.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-19-20
Lelkipásztor banner 2023-11

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső