Skip to main content

2023. december 24. 16:00

Meghalni eljöttél

„…Ki meghalni eljöttél…”egy böjti ének sora (EÉ 203,1) karácsonykor? Van úgy, hogy ami a saját érdekünkben a legfontosabb lenne, éppen az kerüli el figyelmünket…

Jézus születése és keresztre feszítése - Matthias Grünewald isenheimi szárnyasoltárának két részlete

A legismertebb karácsonyi evangéliumban így énekelnek a betlehemi éjszakában a Megváltó megszületését a pásztoroknak hírül hozó angyalok: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” (Lk 2,14) Minden evangélikus istentiszteleten felcsendül ez az angyali himnusz, a glória. Vagy úgy, hogy a lelkész mondja, vagy úgy, hogy a gyülekezet – esetleg a kórus – énekli. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, hogy a glória az egyik legtöbbször mondott, hallott bibliai mondat. De talán éppen ezért túlságosan is megszoktuk, és így újdonsága megfakult, fénye megkopott. Pedig nagyon fontos a karácsonyt ünneplő emberek számára ennek az angyali éneknek a megértése.

Először is kiderül belőle, hogy a karácsony Isten ügye. Nem lehet igazi karácsonya annak, aki Isten nélkül akarja megünnepelni a szeretet ünnepét. Ezt a csodát, a karácsony misztériumát ő gondolta ki, tervezte el és valósította meg. Jézus Krisztus születése, emberré létele minden emberi fantáziát megszégyenítő módon hirdeti Istennek az emberek iránti kegyelmét, jóakaratát. Úgy gondolom, hogy – a sokakat elszomorító népszámlálási adatok ellenére is – megtelnek majd a templomok 2023 szentestéjén, sokan meghatottan éneklik majd a jól ismert karácsonyi énekeket, hallgatják a „tiszta, szent éj” történetét. És mégis… A templomi ünnepi órák Istennél tett futó vizitté silányulnak a karácsony isteni mélységének átélése és megragadása nélkül.

Nem kerülgethetem tovább, ki kell mondanom: a karácsony igazi ajándéka, igazi mélysége az, hogy a bűnös – Teremtője és Ura ellen lázadó – emberhez közel lépett szent Fiában a mindenható Isten. Amikor az inkarnáció, a testté létel csodáját ünnepeljük, akkor arra az eseményre emlékezünk, amellyel ellenségeinek táborában, a vele szembefordult emberiség körében ütötte fel sátorát az egy, élő, igaz Isten. A karácsony nem egymagában áll, mert lelki értelemben igaz ez a mondat: a betlehemi jászolbölcsőt és a golgotai keresztet ugyanabból a fából ácsolták. Aki ki akarja hagyni ebből a kedves ünnepből ezt az – Isten szívében megformált – összefüggést, az éppen a lényeget veszíti el. Elszürkíti, feledhető pásztoridillé vagy éppen talmi csillogásúvá teszi Istenünk embermentő jóakaratának ünnepét. Isten irgalmazzon nekünk a meghamisított, megcsonkított karácsonyokért!

Megrendítően tanúskodik erről Matthias Grünewaldnak a 16. század elején festett isenheimi, két híres szárnyasoltárképe, melyek elsőre témájukban, tartalmukban egymástól távolinak tűnnek. Mi köze is lehetne a kereszten értünk meghalt Isten Báránya golgotai gyötrelmének a betlehemi éjszaka meghittségéhez, öröméhez? – kérdezhetnék, kérdezik is sokan. De nézzük csak meg jobban a képeket! Grünewald mester jó teológusnak is bizonyul. Ezért festette a királynőruhás „Mária karján ringó betlehemi rózsabimbó” kicsiny teste alá ugyanazt a megtépett, csúf ruhadarabot, amely a Megfeszített testén is látható. Bár nehéz kimondani is, hát még megérteni, mégsem hallgathatjuk el: a passiótörténet a karácsonnyal kezdődött. Mert Jézus Krisztus „Isten formájában lévén, nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel […], és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil 2,6–8).

Aki így érti meg Isten rajtunk, bűnös embereken könyörülő irgalmasságának lényegét, az maga is boldogan énekli az angyalseregekkel, a pásztorok karával és Isten szeretetének minden rendű és rangú tanújával együtt a glóriát. Szívében békességgel, nagy örömmel lesz továbbadója ennek az örömhírnek, az evangéliumnak. Belülről ismeri meg a karácsony titkát, egész életet átjáró és megújító örömét, és ezért maga is Isten békességének követe lesz az emberek között.

Csak így adhatunk méltóképpen hálát az Úristennek a karácsonyért, mert nem volt, nincs és nem is lesz (hát hogyan is lehetne?) igazi karácsonyunk a minket halálosan szerető Isten nélkül.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.