Skip to main content

2023. október 5. 17:31

Számolás és számadás

Közelkép a népszámlálás vallásosságot mutató adatairól

Szeptember utolsó hetében ismertté váltak a 2022. évi népszámlálás adatai. A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság hatvan százaléka felelt. Közülük 176 503-an vallották magukat evangélikusoknak. Ezt a számot hozza most közelebb hozzánk a településtípusok szerinti megoszlás és a más felekezetekhez tartozók létszámának változása tükrében Fábri György, az Északi Egyházkerület felügyelője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának habilitált egyetemi docense, a Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője.

MEE Nepszamlalas Logo 2022

Ahogyan az várható volt, az egyházak körüli közbeszédet felkavarta a tavalyi népszámlálás (nehezen érthető okokból csak most) megjelent „vallási” adatainak bemutatása. Jelen elemzés nem folytatja ennek a közéleti vagy egyházpolitikai turbulenciának a tematikáját, részint mert akár az adatok közlésekor frissiben megjelent írásom, akár a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökeinek e tárgyú körlevele az általam vallott legfontosabb értelmezési irányokat megfogalmazta, részint mert a feldolgozás ezen szakaszában van bőven mit kiolvasni magukból a számokból is.

Néhány ilyen összefüggés felvillantásával azonban semmiképpen sem kívánom azt sugallni, hogy Jézus Krisztus követése, a mindennapi megtérés törekvése és a megváltás reménysége számszaki kérdés volna. Egyszerűen csak annak a számbavétele, amit eredetileg Krisztus Urunk ránk bízott, vagyis hatóerőnk és teljesítményünk egyházként, azaz intézményként/szervezetként a keresztény közösség építésében és a világ számára megfogalmazott üzenetünk érvényességében. Drága kincsünk az egyház – sáfárkodásunk egyik (de csak az egyik!) mércéjét a számok képezik.

Az országos adatok ismertek, meglepőek sem voltak. Az elmúlt tíz évben sok fórumon, publikációkban jeleztem a népmozgalmi realitásainkat, amelyek meglehetős pontossággal jelezték előre a várható népszámlálási eredményeket: saját adataink szerint 2011-hez képest 2022-ben egyháztagjaink 84,12 százalékát, a választói névjegyzékben szereplők 84,49 százalékát tartottuk nyilván, míg a népszámlálás 82,06 százalékot mért. Ismerve a saját adatszolgáltatási egyenetlenségeinket, elmondhatjuk, hogy pontosan követtük a tendenciákat.

Érdemes tehát az időbeli, hosszabb távú áttekintést elvégezni.

nepszamlalas 2022 vallasossag eredmenyek

Hetvenéves távlat, azonos tendenciák

A számok magukért beszélnek, de hogy jobban értsük őket, célszerű az ábra címében található kérdésváltozásokra figyelnünk. A tavalyi kérdésfeltevés – „Mi a vallása, felekezete?” – ugyanis valójában a húsz évvel ezelőttivel egyezik meg. Tehát ha 2011-ben a szakértők joggal kifogásolták, hogy eltérő kérdésekre adott válaszok alapján kialakult adatokat csak jókora megszorításokkal lehet összevetni, akkor most húszévnyi távlatban érdemes vizsgálni a folyamatokat.

Sőt mivel rendelkezésünkre állnak a kommunista hatalomátvétel előtti utolsó adatok, hetvenévnyi tendenciák is feltárhatók. Ezekből azt látjuk, hogy a római katolikusok 1949 (!) és 2001 között kevesebb embert vesztettek (829 697), mint 2011-től 2022-ig (1 041 217), nem beszélve arról, hogy 2001-hez képest 2022-re a hozzájuk tartozóknak a fele maradt csupán. A két nagyobb protestáns egyháznál sem sokkal jobb a helyzet, hiszen a legutóbbi két évtized múltán mind a reformátusoknál, mind nálunk, evangélikusoknál alig több mint 58 százalék az odatartozást jelölők aránya a hetven évvel korábbihoz képest.

A felekezeti különbségeket azonban felülírja a vallásosság egészének helyzete. A hazai kereszténység 43 százalékra csökkenését (illetve legyünk pontosak: azok aránya ennyi, akik ezen mivoltuk jegyében hajlandóak voltak legalább a legkisebb erőfeszítésre, azaz a kérdőív vonatkozó kérdésének megválaszolására) többféle metszetben vizsgálhatjuk, ami keretezi az evangélikus folyamatokat is. A keresztény kisebbségi létet mutatja ugyanis, hogy mintegy 1,4 millió ember él olyan településen, ahol 50 százaléknál magasabb a vallásosak aránya. A nagyobb, tízezres lélekszámot meghaladó települések között viszont alig van olyan, ahol ez így lenne: összesen tizenhat ilyet találunk, közöttük Kiskőrösön, Bonyhádon, Sárváron, Kőszegen él számottevő evangélikusság.

10.000 fő feletti településen élők aránya vallásosság szerinti megoszlásban a 2001-es, a 2011-es és a 2022-es népszámlálás adatai szerint

A településtípusok és a vallásosság összefüggése amúgy is a közbeszédben legelterjedtebb sztereotípiákat látszik illusztrálni. Miközben a tízezer fő feletti településeken lakik az ország lakosságának 59 százaléka, a vallásukat megjelölőknél ez az arány nem éri el az 53 százalékot. Legkevésbé a görögkatolikusok élnek ilyen településeken (49 százalék), leginkább az evangélikusok (59 százalék), a reformátusok 53 százalék feletti aránya csak kismértékben haladja meg a római katolikus 52,6 százalékot.

A határozott nemvallásosság viszont egyértelműen városi jelenség lett: a nem vallásosak kétharmada nagyobb településen él. Az elmúlt két évtizedben érzékelhetően nőtt a kisebb települések aránya a vallásosak között, a görögkatolikusoknál több mint 10 százalékkal, a reformátusoknál 7 százalékkal, a római katolikusoknál több, az evangélikusoknál kevesebb mint 3 százalékkal. Mindez részint a jövőbeni tendenciákra, részint a kulturális-életmódbeli meghatározottságokra vonatkozóan érdemel figyelmet: mint köztudott, a kisebb települések egészségügyi ellátottsága, iskolázottsági jellemzői és mozgásterei lényegesen szűkösebbek. (Az evangélikus jelenlét szélsőértéke, hogy 2011-hez képest 216 településről eltűntek az evangélikusok, vagy kevesebben lettek három főnél. Ugyanakkor 184 olyan községet találunk, ahol megjelent összesen 809 evangélikus testvérünk!)

Vallásosságra vonatkozó adatok változása megyei bontásban a 2011-es és a 2022-es népszámlálás eredményei alapján

Csökkenés mintázat nélkül

Életkori előretekintésben pusztán csak demográfiai alapon nem várhatunk pozitív fordulatot. Tudott, hogy a magyar lakosság egyre idősebb, ezen belül viszont éppen az evangélikus szempontból nagyobb létszámú térségekben jelentősebb a lakossági fogyás és a fiatalabbak arányának csökkenése is. Felvetődhet szempontként, hogy vajon az evangélikusokat érintő csökkenés mennyiben az általános vallástalanodás vagy éppen az ugyancsak általánosan jellemző demográfiai folyamatok velejárója.

Ha a legnagyobb evangélikus bázisokat vizsgáljuk, vagyis azt a harmincegy települést, ahol ezer fő feletti az evangélikusok száma (együttesen pedig hetvenezren vannak), nem találunk ilyen mintázatot. Az országos evangélikus veszteséget meghaladóan tizennégy településen csökkent a létszámunk, de az érintett városok szétszórva, az alföldi térségben (Kondoros, Orosháza, Békéscsaba, Kiskőrös, Szarvas, Soltvadkert), a fővárosban és az agglomerációban (XV. kerület, Pilis, Albertirsa), északkeleten (Nyíregyháza, Miskolc), délnyugaton (Pécs) és a nyugati területeken (Celldömölk, Veszprém) találhatók. Hasonló a kisebb veszteségű városok regionális sokfélesége: Nyugaton Sopron, Szombathely, Győr, Székesfehérvár; Budapesten kilenc kerület (II., III., XI., XII., XIII., XIV., XVI., XVII., XVIII.) és az agglomerációs Aszód, de az Alföldön is találunk ilyeneket: Kecskemét, Szeged.

Ha összevetjük az adott városok lakossági változásaival, hasonlóan vegyes a kép: van, ahol az evangélikusoké egyáltalán nem követte a település növekedési dinamikáját (Pilis, Albertirsa) vagy az országos demográfia körüli szinten maradását (Nyíregyháza, Kiskőrös, Soltvadkert), sőt több helyütt a nagyobb lakossági veszteségnél is jócskán jelentősebb lett az evangélikus lélekszámcsökkenés (Szarvas, Kondoros, Miskolc, Orosháza, Békéscsaba, Pécs). Ezzel szemben Aszódon, Kecskeméten, Sopronban vagy Budapest XII., XIV., XVIII. kerületében közelebb maradt az evangélikus népesség mozgása a jobb átlagú lakosságihoz.

Ezen a kevésen kell hűnek lenni

A testvéregyházak létszámának alakulása által mutatott általános vallásossági helyzet sem tükröződik vissza egyértelműen az evangélikus adatokban. Például Celldömölkön, Pécsett, Szarvason vagy a budapesti XVIII. kerületben a lakossági változás arányához viszonyítva hasonló mértékű a reformátusok és az evangélikusok változásának aránya (bár Celldömölköt kivéve mindenütt nagyobb a veszteség, mint országosan), ellenben Albertirsán, Pilisen, Nyíregyházán, Kondoroson sokkal rosszabb ez. Sőt Sopronban, ahol alapvetően szinten maradt az evangélikusság lélekszáma, a református növekedés miatt az arányok negatívak.

Az oktatási intézmények jelenléte sem tűnik dominánsan indikatívnak: Békéscsaba, Orosháza, Kiskőrös, Szarvas, Nyíregyháza, Miskolc ugyanúgy jelentős oktatási központ, mint Sopron vagy Aszód, mégis jelentősen eltérnek a folyamatok.

Mindez azt erősíti meg, hogy nem érdemes felszínesen általánosító, külső magyarázatokat keresnünk, hanem mélyreható, konkrét, az egyes gyülekezeteket és térségeket egyházi és társadalmi mivoltukban együtt tekintő megfontolásokra van szükség.

Ahogyan arról több fórumon is szó esett, éppen ez lesz egyházunk következő időszakának fő célja. A gyülekezetépítést, beleértve a közelgő tisztújításokat is, adatalapú elemzésekkel fogjuk támogatni, ami konkrét eredményekhez vezethet a gyülekezetplántálás, a forráselosztás és az intézményi fejlesztések területén is. Imádságaink, testvéri egységünk erősítése és az olyannyira szükséges teológiai frissülésünk útján ezek jelölik ki az e világi járható utak cölöpeit. Az őszi felügyelői találkozó Révfülöpön és a novemberi zsinati ülésünk alkalmat ad mindennek az elindítására.

Számadás lesz ez, amely azonban nem a lemondás, a feladás jegyében kell történjen. Ahogyan Mt 25,21-ben olvashatjuk: „…a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután…” Ezen a kevésen kell most hűen szolgálnunk, hogy a Szentlélek fúvásának ne gátjai, hanem csatornái lehessünk.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-15-16
Lelkipásztor banner 2023-11
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső