Skip to main content

2022. augusztus 23. 14:21

Para-pánik-probléma – keresztényként is meginoghatunk

Pszichés állapotokról őszintén

Para-pánik-probléma, avagy hogyan ne veszítsük el a fejünket? címmel hallhattak fórumbeszélgetést a fesztiválozók a tizenharmadik Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón. A telt házat vonzó eszmecsere résztvevői dr. Varga Gyöngyi docens, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Teológia Tanszékének vezetője és Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, az egyetem főállású oktatója, a Semmelweis Egyetem óraadója voltak, a beszélgetést Boda Zsuzsa, a Luther Kiadó szerkesztője vezette. A sűrű gondolatokkal teli másfél óra felismerések sorával gazdagította a jelenlévőket, legyenek bár érintettek vagy hírből ismerői a fórum címében felsorolt pszichés állapotoknak.

carolina heza 0lD4hF1fBv0 unsplash

A Biblia imádságoskönyvéből, a zsoltárokból idézett (Zsolt 55,5–9) Varga Gyöngyi a beszélgetés felütéseként. Rámutatott: számos zsoltár fogalmazza meg azt, amit ma, 2022-ben érzünk. Félelem, szorongás, pánik azóta létezik, mióta világ a világ, legfeljebb nem a most használt terminus technicusokkal, szakkifejezésekkel illették. A sok nehéz percet okozó lelki folyamatok költői megfogalmazásai tehát már a több ezer évvel ezelőtti szent iratokban is megjelennek.

Annál is izgalmasabb volt az indítás, mert alátámasztotta, hogy a zsoltárírók egy pszichológia-tankönyv precizitásával voltak képesek jellemezni a félelmet átélő ember testi és lelki tüneteinek, szenvedésének mikéntjét, miközben soraik azonmód a transzcendens dimenzióba is állították a nyomorúság emberét. Az első lényeges pontot máris megragadhatjuk: az ember Isten teremtménye, s bármi, ami őt éri, az mind ott van Isten színe előtt. Teremtője látja, érti, érzi a helyzetét, gondviselőként pedig nem hagyja magára a legmélyebb gödör aljára zuhanva sem.

Jákób és József is megszenvedte

Talán nem túlzás azt állítani: napjainkban az emberiség jelentős része testközeli viszonyba kerül a szorongás, a pánik, a félelem, a krízis, a probléma, a stressz valamelyik válfajával. Reagálunk a környezetünkben előforduló, de az ellenőrzésünk alatt nem vagy alig álló helyzetekre.

„Az, hogy félelem, szorongás vagy pánik a feleletünk a személyes életünkben zajló eseményekre, természetes dolog. A szorongás például az egészséges emberben az énvédelem része. Jó dolog, mert óvatosságra int, lelassít, illetve figyelmeztet.

Ha valami ismeretlen előtt állunk, vagy ha olyasmi történik bennünk, amit bűntudattal élünk át, rögtön »bekapcsol«” – hangsúlyozta Csáky-Pallavicini Zsófia. A pszichológus évek óta kamaszokkal is végez pszichoterápiás munkát, így a tizenévesek szorongásaira is rálát. A tanulság, hogy nincs generáció, amely ne élné át, ne tapasztalná meg ezt a jelenséget. „Ember voltunk része, nem tabu tehát erről beszélni” – tette hozzá a fórumbeszélgetés szakpszichológus résztvevője.

A kilencvenperces diskurzus jól felépített módon kínált bibliai példákat arra is, hogy nem új keletű dologról van szó, nem csak mi élhetünk át például szorongás okozta nehéz perceket. Mielőtt azonban bibliai példákon vezettek volna végig, a két szakember részletes fogalomma-gyarázattal szolgált, hiszen nem mindegy, hogy a köznyelvben használt formák, az olyanok, mint például a „beparáztam”, vagy a „pánikbeteg vagyok”, valójában mit jelentenek a szaknyelvben.

para panik problema forumbeszelgetes Szelrozsa Luther Kiado foto Pete Dora

A páni félelem kifejezés nyelvi eredetét – több más kifejezésé mellett – Varga Gyöngyi világította meg. Mitikus szereplőig, Pán szatírig vezet a szál, aki szívesen riogatta az embereket, „páni” félelmet, azaz pánikot keltve bennük. A probléma szóban pedig a pro ballo rejtezik, ami annyit tesz: „elé dobni”. A probléma egy botlatókő, amely gátol a mozgásban.

Nem csak mi botlunk: az Ószövetség tele van félő, szorongó, pánikoló emberekkel. Az ószövetséges teológus elsőként Jákóbot emelte ki, aki szinte az egész életét végigszorongta a tettei és döntései következtében. „Bűntudata jogos volt – tette hozzá a szakpszichológus –, hiszen ellopta testvérének reménységét, s bűntudata, életen át tartó szorongása jelezte: tudta, hogy nem jár jó úton” – summázta Csáky-Pallavicini Zsófia.

De vissza a „parahősökhöz”: Jákób fiának, Józsefnek az élete sem volt szorongásmentes – mutatott rá Boda Zsuzsa. József minden életszakaszában volt valami nehézség: attól kezdve, hogy a testvérei még ifjúkorában az életére törtek, mert nagyképű, elkényeztetett kölyök volt, később átélhette, milyen nehézségeket okoz az egyiptomi idegen nyelvi közeg amellett, hogy a szexuális abúzust, valamint a börtönlétet is megtapasztalhatta. Amikor pedig a fáraó után a birodalom második embere lett, bizonyára a vezetői pozíció is sok szorongással járt.

Az ószövetségi példák sorában Mózes és Hágár is nehéz sorsú, így szorongással teli emberként került a hallgatóság elé. „Ha végigolvassuk e történeteket, és a félelem, illetve a legyőzésének a kísérletei felől nézzük, friss felismeréseket kapunk, és a hitünk is megerősödhet, megújulhat” – mutatott rá Varga Gyöngyi. Aggodalmainkban, félelmeinkben a legjobb olvasmány a Szentírás, mert emlékeztet: van, aki mindig velünk van, ahogyan ott volt a tanúságtévő bibliai emberekkel is, akik ezeket a történeteket ránk hagyták.

Bibliai kapaszkodók

Az evolúciós feladat értelmében életben kell maradni. Aki szorong, azt érzi: mindenki elhagyta, egyedül van. Ha az akár depresszióba hajló, szinte megbénító érzés előállt, mi a megoldás? A kulcs a szakember szavai szerint az, ha megváltoztatjuk a saját magunkról kialakított képet. A magunk lekicsinylése, ostorozása helyett a személyiségfejlődéshez szükséges megállóként fel kell ismerni a szorongás okát. „Ha ez sikerül – mutatott rá a hús-vér embereket. Az ő példájuk újabb, stabil kapaszkodópontot adhat, olyan támpontot, amely a paranoiáink orvosa lehet. Hiszen e szó a téves tudást jelenti magunkról vagy a világról. A spirituális önismereti út akkor célba vivő, ha a szent iratokat mint krízisfeldolgozó irodalmat is magunkénak érezzük.

A történések hátterében mindig ott van Isten. „A hit ugyanis nem statikus: Isten nem létezik, hanem történik! Benne élünk, mozgunk és vagyunk. Ha engedjük, hogy az Isten kiáradása átmossa, áthassa a valóságunkat, és elkezdjük tudatosan közel engedni magunkhoz ezt a másfajta tapasztalatot, akkor a hitünk is sokkal dinamikusabb alapot kap” – mutatott rá a teológia szakértője.

Áldássá lehetnek a kapcsolatok

A téma kibontása során egymásra rímelt a hívő klinikai szakpszichológus és a lelkész mondandója, például a reziliencia, azaz a lelki ellenálló képesség tekintetében is. Ez kinél így, kinél úgy működik, a tudomány még nem fejtette meg, mia titok. Azt viszont egybehangzóan állították, hogy az Úristen kapcsolatokat adott ajándékba nekünk, amelyek által erősödhetünk. Eredendő kötődésünk Istenhez fűz, ő ebben megerősíti a felé kezét nyújtót.

Isten az a kapcsolat, aki akkor is megmarad, mikor emberi kötelékeink elszakadnak – például amikor a halál elválaszt minket a földi életben. Az emberi kapcsolatok pedig áldássá lehetnek, amelyek megtartóvá válhatnak elakadások, krízisek idején. Nem vagyunk egyedül sem immanens, sem transzcendens vonatkozásban: kapcsolatok szálai hálózzák be életünket. Becsüljük meg és ápoljuk őket! Isten azt akarja, hogy tanuljunk meg kapcsolódni. Ha ad is kríziseket, azért teszi, hogy dolgozzuk át magunkat rajta. De mint Csáky-Pallavicini Zsófia rámutatott: kérni kell a segítségét, áldását. Végül még egy gondolat idekívánkozik: tévhit az, hogy lelki, szakmai segítséget kérni annak kell, aki a hitében gyenge. A valóság éppen az ellenkezője: „A hit mindig azt jelenti, kapcsolatban vagyok a Teremtővel, megnyílok a számára – mutatott rá Varga Gyöngyi. – A pszichológiát is ebbe a folyamatba helyezném bele, hiszen az önismeretnek egy segítő eszköze. Ezért a spiritualitás és az önismeret mély rokonságban vannak egymással.”

Az élet tele van szorongással. Merjünk ránézni arra, amitől félünk, mint a sziklamászó, aki letekint a mélységbe. Osszuk meg egy közösségben egymással és Istennel! S adjunk magunknak csendet, ahol megszülethet a Lélek-jelenlét, amikor odatalálunk szívünkhöz – az Ószövetség embere szerint nem agyban dől el a dolog. Meg fogjuk hallani a belső hangot, válasz érkezik, amely elindít egy új útra. Egyek vagyunk azzal, aki Isten, és aki mi vagyunk.

Amikor tetőfedők dolgoznak egy épületen, a járdán való közlekedést a falnak nekitámasztott lécekkel korlátozzák. Olykor egy-egy figyelmeztető felirat is kerül oda, s ha rögtön nem vesszük észre, akár „bele is fejelhetünk” a mondatba: „Vigyázz, fenn dolgoznak!” Igen, dolgoznak, ne feledjük: értünk, velünk, bennünk.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. augusztus 14–21–i 87. évfolyam 31–32. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

* * *

keszult magyarorszag korm tamogatasaval 2022

* * *

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-19-20
Lelkipásztor banner 2023-11

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső