Skip to main content

2021. szeptember 15. 15:51

Ostromlott várban nyomtatták a Szentírást

Háromszázhatvan éves a váradi Biblia

Különleges bibliafordítás kerek évforulója kötődik az idei esztendőhöz. 360 éve jelent meg az úgynevezett Váradi Biblia. Ennek apropójából szeptember máodik hétvégéjén Nagyváradon tartott kihelyezett kuratóriumi ülést a Magyar Bibliatársulat Alaptívány kuratóriuma. De miért is jelentős a magyar Szentírás-fordítások között a Váradi Biblia? És milyen körülmények között vitték véghez ezt a nagy vállalkozást? Kiderül az alábbi írásból.

Nagyvarad vara 17 szazadban

Úgy tartja a régi mondás, hogy a könyveknek is megvan a maguk sorsa („habent sua fata libelli”). Többszörösen igaz ez a váradi Biblia esetében. Több mint három és fél évszázada, vészterhes időszakban, amikor a világ összeomlani készült, egy maroknyi tudós bátor helytállása következtében megszületett a ma már ritkaságszámba menő váradi Biblia. Ez a Szentírás a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel javításaival és széljegyzeteivel.

A reformáció eszméinek terjedésével elengedhetetlenné vált, hogy a különböző protestáns felekezetű hívek életében helyet kapjon az anyanyelvű istentisztelet és ezzel együtt az írásmagyarázat. Már a reformációt követő első protestáns zsinatok kötelezővé tették, hogy minden lelkésznek legyen Bibliája és „írásmagyarázó könyve”.

Nyomtatva is terjedt az Ige

A könyvnyomtatás európai megteremtőjének, Johannes Gutenberg-nek köszönhetően a könyvek – amelyeket addig csak kézzel másolva sokszorosíthattak – sokkal könnyebben és gyorsabban hozzáférhetővé váltak. A pápai Szentszék ugyan nem nézte jó szemmel ezt a folyamatot, de az eseményeket már nem lehetett megállítani.

Magyarországtól Spanyolországig és Olaszországtól Angliáig egyre több városban kezdett el nyomda működni, melyekben komoly és precíz munkálatok folytak. Például Krakkóban jelent meg 1533-ban Pál apostol leveleinek első magyar fordítása. [Fordítója Komjáthy Benedek; ez az első, teljes egészében magyar nyelvű nyomtatott könyv. – A szerk.] Gutenberg műve tette lehetővé többek között Luther Márton bibliafordításának szélesebb körben való olvasását, de hozzájárult ahhoz is, hogy a reformiratok gyorsan terjedjenek, nagyban elősegítve ezzel a reformáció elindulását és térhódítását.

Az akkori európai, sőt Kárpát-medencei események (iszlám invázió, Mohács, Buda eleste, a három részre szakadt ország) azt eredményezték, hogy az emberek egyre nyitottabbá és befogadóbbá váltak Isten igéje és a lelki olvasmányok iránt.

A reformáció ügyét, az új hit terjesztését kezdetben katolikus szerzetesek (főleg obszerváns ferencesek) vették kézbe, indították el, illetve azok a peregrinus diákok, akik külföldi tanulmányaik befejeztével új ismeretekkel tértek haza, és kezdtek el a hitújítás fényében tanítani, prédikálni.

Így jutott el az új hit a királyi Magyarországra s így Erdélybe is, ahol ezek után egyre többen szorgalmazták a Biblia magyar nyelvre fordítását. Egyesek ugyan tudni vélik, hogy az első, magyar nyelvre fordított Biblia két szerzetesnek, Tamásnak és Bálintnak köszönhető, mégis Károli Gáspáré lett „a bibliafordítás”, amely Vizsolyban látott aztán napvilágot 1590-ben.

A vizsolyi Biblia mintegy nyolcszáz nyomtatott példánya viszonylag hamar elfogyott, így a 17. század első felében többször újra kiadták, és nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Mivel külföldön a magyar nyelv ismerete nem volt általános, így nem csoda, hogy az ott megjelent kiadványok számos hibát hordoztak magukban.

Az anyanyelvű protestáns bibliakiadások a katolikus egyházra is hatást gyakoroltak. A Károli-féle bibliafordítást különösen Pázmány Péter támadta, aki szerint – ennek több munkájában hangot is adott – Károli fordítása több helyen is pontatlan. Pázmány buzdítására készült el paptársának, Káldi Györgynek a fordítása, amelyet 1626-ban Bécsben jelentettek meg. A hithű jezsuita szerzetes a Vulgatát használta fordításához.

S hogy a protestánsok mennyire szorgalmazták, óhajtották a Biblia ismeretét és használatát, azt jól mutatja az 1629. június 17-én tartott nagyváradi zsinat jegyzőkönyvének eme bejegyzése: „…a lelkésznek, ha subája van, de Bibliája nincs: azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.” Ezen a zsinaton határoztak a revideált Károli-Biblia – a később váradi Biblia néven ismertté vált kiadás – kinyomtatásáról is.

Váradi Biblia – Kolozsvárt

A zsinat után Váradon tudatosan kezdtek hozzá az újabb Biblia nyomtatási előkészületeihez. Először is megfelelő szellemi bázist kellett létrehozni. Ebből a célból a már meglévő váradi scholába olyan kiválóságok érkeztek, mint például Köleséri Sámuel, aki hébert és görögöt oktatott, de itt találjuk ebben az időben Pécsváradi Pétert, Debreceni Istvánt, Nagyari Benedeket, Szilágyi P. Istvánt és Tofeus Mihály későbbi püspököt is. Ők nagy szerepet játszottak a szent szövegek javításában, a nyomdai előkészületekben. Az így előkészített szöveg Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájába került; ezt akkoriban Erdély második legnagyobb nyomdájaként tartották számon.

Hogy milyen fontos lépésnek tartották a váradi Biblia megjelentetését, és milyen hosszas munkálat előzte meg, mutatja az a tény is, hogy több főúr, mint például Bethlen István, Rákóczi György, Rédei Ferenc, Barcsai Ákos fejedelmek, valamint több eklézsia is jelentős összeget adományozott erre a nemes célra.

A munkálatok 1657 őszén ugyan elkezdődtek, az Újszövetség 1660-ban el is készült, de a nyomtatást teljes egészében már nem tudták befejezni, ugyanis II. Rákóczi György sikertelen hadjáratainak következményeként a török sereg egészen Váradig nyomult. Erdély eme jelentős végvárát, a Partium protestáns fellegvárát végül 1660. augusztus 27-én el is foglalták.

Szalárdi János váradi káptalan Siralmas magyar krónikájában mint szemtanú írja le a vár kapitulációját. Tőle tudjuk, hogy a maroknyi váradi csapat milyen hősiesen helytállt, és azt is, hogy miután megadták magukat, Szejdi Ahmed pasa és a temesvári Ali pasa szabad elvonulást engedélyezett a vár lakóinak. A török elfogadta továbbá, hogy a „végeződésben lévő” Biblia példányait szabadon kivihessék a várból. Mindezek után a nyomtatás Kolozsvárt folytatódott, ahol 1661-ben fejezték be a munkát.

Varadi Biblia

Példaértékű vállalkozás vészterhes időkben

Meglepő a tény: a Biblia felépítését tekintve semmi sem árulkodik arról, hogy a munkafolyamatot az 1660-as események megzavarták volna. Nem csúszott hiba sem az oldalszámozásba, sem az ívjelzésbe, sőt a kötethez használt papír vízjelei is egységesek.

Máig vitatott kérdés, hogy vajon hány példány jelent meg. Van, aki azt mondja, hogy több ezer, míg mások mindössze néhány százról tudnak.

A váradi Biblia nyomtatásának kálváriája jól szemlélteti az utókornak, hogy semmi sem drága, ha Isten igéjéről, mi több, Isten igéjének magyar nyelven való megszólaltatásáról van szó. Manapság olyan természetes, hogy kezünkbe vesszük, olvassuk, vagy éppen kuriózumnak számító példányokat gyűjtünk – mint amilyen a váradi Biblia is –, és azokat büszkén mutogatjuk. A váradi Biblia megjelenésének idejében létkérdés volt Isten igéjének olvasása, tanulmányozása.

Bizton állíthatjuk: ahogyan Károli bibliafordítása, majd az egyre több, magyar nyelven megjelenő „istenes kiadvány”, úgy a váradi Biblia is vitathatatlanul hozzájárult nemzetünk megmaradásához ama vészterhes időkben. Adja Isten, hogy a mai kaotikus, olykor szinte sarkából kifordult világunknak is Isten szent igéje legyen mindenkor vezérfonala, útmutatója.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2021. szeptember 5–12-i, 86. évfolyam 35–36. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső