Skip to main content

2022. október 28. 10:00

Háború és békesség

Kudarcok és jövőkép Bonhoeffer életében és teológiájában

Nyolc hónapja tart a háború a közvetlen szomszédunkban. Ebben a nehezen felfogható, még nem tudni pontosan, hogy az egész világra nézve milyen következményekkel járó súlyos helyzetben különösen is indokolt Dietrich Bonhoefferhez fordulnunk. A hetvenhét éve mártírhalált halt német teológus-lelkész életútja, egész munkássága, tapasztalatai gondolkodásra késztethetnek bennünket mértéktartásról, hitelességről, bizalomról, hűségről, példamutatásról.

 20221028 haboru es bekesseg dietrich bonhoeffer

Dietrich Bonhoeffer 1906-ban született a poroszországi Breslau városában (ma Boroszló – Wrocław –, Lengyelország). Születésekor a német Második Birodalom politikájának vezető ideológiája arról szólt, hogy a németek nagyra hivatottak, és harcolniuk kell azért, hogy a világban elfoglalhassák a nagyságukhoz méltó helyet. Ehhez az ideológiához illeszkedett az a teológia, amely Istent a háború isteneként ábrázolta, aki az ő választott (német) népét megnyert háborúk révén vezeti el az őt megillető helyre.

Ez az ideológia Bonhoeffer családjá-ra is hatott. Természetesnek vették a két idősebb fiú katonai szolgálatát az első világháborúban. Ezt az sem kérdőjelezte meg, hogy Dietrich bátyja, a másodszülött Walter 1918 áprilisában – nem egészen tizennyolc évesen – belehalt a harctéren kapott sebébe.

Bonhoeffer nagyon fiatalon, tizenhét évesen kezdte el egyetemi teoló giai tanulmányait, és 1927-ben, huszonegy évesen védte meg teológiai doktori disszertációját. A dolgozat az egyházról szólt, amelyben Krisztus testet ölt, de magán viselte kora harcias teológiájának a nyomait is. Ha egy nép Isten iránti engedelmességben háborúba kezd – írja –, hogy betöltse történelmi küldetését, belép ugyan a bűn ellentmondásainak a világába, de a háborúja mégsem gyilkosság. Egy évvel később Spanyolországban a barcelonai német gyülekezet segédlelkészeként az ifjúságnak arról beszélt: Isten minden népet arra hív, hogy vegyen részt a nemzetek egymással szembeni harcában, és így formálja a történelmet. A fiatal teológus innen indult el a teológiai reflexió számunkra is tanulságos útján.

A pacifizmus érintése

Az 1930/31-es tanévet Bonhoeffer New Yorkban töltötte, ahol találkozott egy fiatal francia pacifista lelkésszel. Jean Lasserre felnyitotta német barátjának szemét a Hegyi beszédre. Jézus világos szavai mellett – „szeressétek ellenségeiteket” – egy közös moziélmény mélyítette el Bonhoeffer érzékenységét arra, hogy elutasítsa a háborút és az erőszakot. A film Erich Maria Remarque regényéből készült, aki német katonaként az első világháború nyugati frontján harcolt, és 1929-ben kiadta a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét. A háborúellenes könyvet másfél éven belül huszonöt nyelvre lefordították, Oscar-díjas film készült belőle, amely minden szépítés nélkül, valósághűen ábrázolta a háború borzalmait.

A német és a francia lelkész különös élménnyel lett gazdagabb az amerikai moziban: amikor a filmben a német katonák a franciákat ölték, a nézőtéren az amerikai gyerekek éljeneztek. Lasserre úgy emlékszik, hogy a film után barátját alig tudta megvigasztalni. Hitler hatalomra jutása után Németországban a regényt is, és a filmet is betiltották, a szerző ellen rágalomhadjáratot indított a kormánypropaganda, emigrációba kényszerítették, végül az állampolgárságát is megvonták. Bonhoeffer úgy tért vissza Amerikából hazájába, hogy ezt a honfitársai számára tiltott filmet soha nem felejtette el.

Első kudarc: a nemzetközi ökumenikus kapcsolatok

A pacifizmus által megérintett teológus az egyházának (az Óporosz Unió Protestáns Egyháza, később a Hitvalló Egyház) megbízásából nemzetközi ökumenikus konferenciákon vett részt. Különös kihívást jelentett akkor ez a küldetés. Németország az első világháborús vereség miatti elégtételt egy újabb háborútól remélte.

Ehhez a közhangulathoz idomult több befolyásos teológus üzenete, akik ápolták a háború istenének a képét, és bűnnek bélyegezték, ha valaki szóba állt a győztes hatalmakhoz tartozó országok egyházainak a képviselőivel. Nemzetközi konferencián részt venni eszerint csak úgy lehetett, ha valaki a német politikai igényeket képviselte, különben a részvétele hazaárulásnak számított. Bonhoeffer ezt a gyakorlatot nem fogadta el, ő a különböző nemzetek egyházainak kölcsönös megbékéléséről beszélt, ettől várta a világ békéjét is.

A nemzetközi konferenciák között különösen fontos volt az Élet és Munka ökumenikus mozgalomnak 1934 nyarán a dániai Fanø szigetére összehívott konferenciáj a. Ekkor már nyílt harc folyt a náci befolyás alatt álló evangélikus birodalmi egyház és a Hitvalló Egyház között. Bonhoeffert az Élet és Munka genfi központja delegálta mint a mozgalom ifjúsági titkárát, és azért küzdött, hogy a Hitvalló Egyház vezetői is kapjanak hivatalos meghívást a konferenciára. Ezt nem sikerült elérni, de a mozgalom vezetői szolidaritási nyilatkozatot tettek a Hitvalló Egyház mellett. Bonhoeffer bizakodó volt: azt gondolta, hogy ez az esemény a kiindulópontja lesz az egyházak nemzetközi együttműködésének, amely gátat fog vetni a fegyveres erőszaknak.

Az egyik reggelen Zsolt 85,9 alapján prédikált: „Hadd halljam meg, mit hirdet az Úristen! Bizony, békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok.” A keresztények – értelmezte az igét Bonhoeffer – nem használhatnak fegyvert egymás ellen, hiszen akkor magára Krisztusra támadnának rá. Reménye nem tejesült: a Fanø szigetén lezajlott konferencia az egyházak nyilvános, erőszakmentes együttműködésének akkor nem a kezdete lett, hanem kivételes, múló pillanata.

Második kudarc: a hitvalló egyház

A Hitvalló Egyház 1935-ben megbízta Bonhoeffert azzal, hogy a lelkészjelöltek számára a szolgálatra felkészítő teológiai kurzusokat tartson. A német egyetemeken akkor már szinte csak a náci befolyás alatt álló teológia szerint folyt az oktatás, ettől kellett Bonhoeffernek megszabadítani a fiatalokat és képezni őket a hitvalló szolgálatra. Sziszifuszi küzdelem volt. Egy-egy félévig volt együtt egy tanulóközösség, a lelkészjelöltek összesen öt félévnyi legális működés után további öt féléven keresztül kis, rejtőzködő csoportokban élték és tanulták a bátor, cselekvő hitet. 1940-ben az utolsó tanulmányi házat is bezárták.

Ezeknek az éveknek a gyümölcse Bonhoeffer talán legtöbbet forgatott műve, a Követés. A könyv amilyen rövid, olyan nehéz olvasmány, és csalódást okoz annak a mai olvasónak, aki egyszerűen alkalmazható tanácsokat vár tőle. Élmény viszont annak, aki látja a nem mindennapi szerzőt sajátos útjának felénél járni, és megért valamit a nem mindennapi helyzetből is, amelyben Bonhoeffer és tanítványai találkoztak.

Bonhoeffer itt részletesebben foglalkozik a Hegyi beszéddel, ezen belül is az ellenség szeretetére való jézusi felszólítással. Rámutat az osztatlan szeretetre, amely nemcsak azokat szereti, akik a „vér, történelem vagy barátság okán” hozzánk tartoznak, hanem nem magától értetődő, rendkívüli. Ez a Krisztustól kapott rendkívüli szeretet nem tud beleoldódni a hazaszeretetbe, a barátságba vagy a hivatásba, nem azonosul a polgári igazságossággal, hanem kilép belőlük. Bonhoeffer a Hegyi beszéd legfontosabb képeivel fejezi ki, hogy mit jelent a rendkívüli szeretet: „…a világító fény, a hegyen épült város, az önmegtagadás, a teljesebb szeretet, a teljesebb igazság, a teljesebb erőszakmentesség útja: itt tehát az ellenség iránti osztatlan szeretet, annak szeretete, akit senki sem szeret, aki senkit sem szeret. A vallási, a politikai és személyes ellenség szeretete.”

A Hitvalló Egyházat Hitler 1938-ban térdre kényszerítette, Bonhoeffer a nemzetközi egyházi közösség után a hazai közösségét is elveszítette, a pacifizmus által érintetten, közösség nélkül, egyedül maradt.

Harmadik kudarc: a katonai ellenállás

A fiatalon a háború istenének hitén nevelkedett, majd a pacifizmus által megérintett teológus tehát elveszítette azokat a közösségeit, amelyekben másokkal együtt gyakorolhatta volna Krisztus erőszakmentes, osztatlan szeretetre törekedő követését. Életének ezen a pontján osztozhatott volna több tanítványának sorsában, akiket szolgálatmegtagadókként elítéltek, vagy besoroztak a hadseregbe, és ágyútöltelékként pusztultak el. Ettől a sorstól mentette meg sógora, Hans von Dohnanyi, a katonai titkosszolgálat hivatalnoka.

Dohnanyi kapcsolatban állt a titkos katonai ellenállás tagjaival, és felvette Bonhoeffert az Abwehr alkalmazottai közé, aki ezáltal mentesült a katonai szolgálattól, és védelmet kapott a Gestapo zaklatásával szemben is. A védelemért cserében Bonhoeffer vállalta, hogy a titkos ellenállást a nemzetközi egyházi kapcsolatain keresztül összeköti a szövetséges hatalmak képviselőivel. Ez a terv reálisnak látszott, hiszen Bonhoeffer közvetlen kapcsolatban állt George Bell anglikán püspökkel, aki el tudta érni a brit kormány tagjait.

A terv mégsem működött, mert a brit kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a németek feltétel nélküli megadása előtt senkivel nem tárgyal. A német katonai ellenállás így el volt szigetelve, csak abban reménykedhetett, hogy egy sikeres merénylet után át tudja venni a hatalmat. A pacifizmus által megérintett teológus tehát olyan ellenálló közösségben találta magát, amelynek tagjai a háború logikája szerint gondolkodtak. Az ekkor született írásai (Etika címen gyűjtötték őket össze) egyike-másika tükrözi is ezt a háborús logikát. Hitler sikereinek az idején arra jut, hogy „az élet csakis azon az alapon folytatódhat, amit a történelmi siker teremt meg”, és az „új korral” nem helyes szembeszállni, hanem felelősebb dolog „vereségünket beismerve, s végül el is fogadva, az új kornak szolgálni”. „Végtére is a történelmet a siker csinálja, a történelemcsináló emberek feje fölött viszont a történelem Ura hoz ki mindig jót a gonoszból.” A meghódított népek számára is van a háború logikájának megfelelő üzenete. A hódítások gyakran erőszakosak, de „a hódítót, aki a meghódított országban békét, jólétet és megelégedést teremt, nem lehet egyszerűen ennek az országnak a feladására kényszeríteni”.

A katonai ellenállás viszont ügyetlennek bizonyult, az 1944. júniusi merénylet és a hatalom átvétele nem sikerült. Hitler bosszúja rettenetes volt, német hívei pedig újra megerősödtek abban a hitükben, hogy a Führer közvetlenül a gondviselő Isten védelme alatt áll. Lehet, hogy a katonai ellenállás tragikus kudarcára is szükség volt ahhoz, hogy Bonhoeffer végleg szembe tudjon fordulni a háború istenével.

Megvilágosodás

A börtönben született levelek és írások érdekes módon alig foglalkoznak a katonai ellenállásban felmerült kérdésekkel, annál inkább a teológiai gondolkodás és az egyház jövőjével. Az utolsó hónapjaiban Bonhoeffer teljesen felszabadult arra, hogy nagyot álmodjon: olyan kereszténységről, amely meg tud szabadulni a régi korok vallási beidegződéseitől, és olyan egyházról, amely párbeszédet képes folytatni a nagykorúsodó világgal.

Az egyik utolsó ránk maradt írásában a jövő egyházáról ír olyan szavakkal, amelyek akár a Hegyi beszéd parafrázisának is tekinthetők. A mi egyházunknak majd „mértéktartásról, hitelességről, bizalomról, hűségről, állhatatosságról, türelemről, fegyelemről, alázatosságról, szerénységről kell beszélnie”. „Nem szabad alábecsülnie az emberi »példakép« jelentőségét (amely Jézus emberségében gyökerezik, s amely annyira fontos Pál tanításában!); az egyház szavát nem a fogalmak, hanem a példamutatás teszi nyomatékossá és hathatóssá.” Ez az egyház nem fog a háborúhoz teológiai támogatást nyújtani. Ezzel a gondolattal ér véget Bonhoeffer tanulságos teológiai útja, és ehhez a gondolathoz kapcsolódhatunk mi is.

* * *

Hogyan van jelen Isten a háborúban? Mit jelent Jézust követni egy elnyomó diktatúrában? – a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Dietrich Bonhoeffer Követés című könyvének újrakiadása kapcsán ezekről a témákról is kérdezte Csepregi András teológus-lelkészt és Kertész Botond egyháztörténészt Laborczi Dóra újságíró, teológus.

Dietrich Bonhoeffer Követés (Luther Kiadó – Harmat Kiadó, 2022) című könyve megvásárolható az Evangélikus könyvesboltban (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Luther Kiadó webáruházában.

* * *

Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. szeptember 11–18-i 87. évfolyam 35–36. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.