Skip to main content

2023. augusztus 14. 13:00

Egy biztos: a változás

Megjelent a Credo evangélikus folyóirat 2023/2. száma

Változik a családban betöltött szerepünk, változik, hogy kihez és mihez viszonyítjuk magunkat, hogy mi határozza meg identitásunkat. De ha korunk kihívásaira, a társadalmat, még inkább a keresztény társadalmat érintő és érdeklő kérdésekre gondolunk, akkor is igaz a címben megfogalmazott állítás. Néha vágyunk a változásra, és van, hogy félünk tőle. Éppen ezért is választottuk friss lapszámunk témájául.

Visszatérő, a közbeszédet tematizáló és polarizáló témák a klímaváltozás, a történelmünket befolyásoló események, az őket kísérő gazdasági és értékválság. Meghatározó az a feszültség, amely a saját szerepünkről és feladatainkról (és azok jelentőségéről) alkotott képünk és a szűkebb vagy tágabb környezetünk által velünk szemben támasztott elvárások különbségéből fakad. Ezek más-más horizonton, de erőteljes hatással vannak életünkre, sőt a társadalom jelentős részét érinti az ezekből fakadó szorongás is, míg más esetben éppen a változásban rejlő remény ad erőt és motivációt.

Keresztényként számolnunk kell a felelősség vállalásának súlyával, s ez sokszor arra késztet bennünket, hogy változtassunk életvitelünkön, szemléletünkön, mindennapi szokásainkon. A „nagy” folyamatok nem csak a közösségeket állítják kihívások elé – a változások egyéni életünkön is nyomot hagynak, testünket és szellemünket egyaránt érintik. Tudatosan dolgozunk új, értékesnek hitt szokások kialakításán, a rosszak átformálásán, miközben párhuzamosan egyszerre több, látszólag egymástól távol álló hatóerő működik életünkben.

Görbülő témák

Mindezekre figyelemmel igyekeztünk szerzőink segítségével a Credo evangélikus folyóirat friss lapszámában aktuális történelmi, egyházi, társadalmi kérdéseket is olvasóink elé tárni. Érdekes helyzettel találtuk szemben magunkat a szerkesztési munkálatok közben. Gyakorlott szerzőink közül többen megfogalmazták: ahogy közelednek a témájukhoz, az folyton más arcát mutatja, folyton változik – tekeredik és görbül –, és persze konkretizálódik is, de így az eredeti tervek és prekoncepciók szertefoszlanak. Volt, aki úgy érezte, elég műfajt váltania, más pedig úgy, hogy nem tudja megírni a tanulmányát, kicsúszik a kezei közül: ennek megfelelően változott a lapszám tervezett íve és felépítése.

Volt persze olyan szerző és téma, akinek és amelynek a kimaradását nagyon bántuk. Ennek kapcsán volt egy másik izgalmas kísérletem is. Ezekben a hetekben kezdett mindenki diskurálni a ChatGPTvel, vagyis a mesterséges intelligenciával – volt, aki a heti menüt terveztette, és volt, aki az egyetemi beadandóját íratta meg vele –, gondoltam, veszítenivalónk nincs: megkértem, hogy egy bizonyos szerző stílusában írjon egy adott témában, s további kritériumokat is megadtam a lehető legtartalmasabb beszélgetés reményében. A chatbot azonban sajnos még a kért karakterszámot sem tudta tartani, nemhogy a stílust eltalálni vagy a téma felszínes megpendítésén túl releváns és érdekfeszítő eredményekkel, ötletekkel szolgálni. Tanulságos volt ez nekem, hiszen sokakban megfogalmazódott a félelem: az új technológia szükségtelenné teszi írók, költők és kutatók munkáját is. Igen, képes összerakni egy (a tudományosság igényével megfogalmazott) cikket, de nem tudja utolérni az emberi ötletességet, szellemet: csupán egy remek eszköz – amely a hétköznapi munkánkat is megkönnyítheti –, ha megtanulunk bánni vele.

Végezetül, máshogy görbülő ív mentén, de számos kérdést körbejártunk e lapszámban – a mesterséges intelligencia nélkül. Ahogy Kinyik Anita fogalmaz bevezetőjében a tartalom kapcsán: „Van, ami nem változik? Létezik a dinamikusan változó világban állandóság? Mit mond a változásról a Biblia? Mi az Újszövetség üzenete a változással kapcsolatban? Hogyan viszonyul az örök isteni a mindig változó emberihez? Hogyan változnak az örök emberi értékek? Hogyan változik az ember az időben, és hogyan változik saját, megszabott életidejében? Mi számít fejlődésnek, és mi hanyatlásnak? Tudunk a változásról örök érvényűt mondani?”

Misztérium, mulandóság

Nagy ívű tanulmányában Angyal-Cseke Csaba az evangélikus istentisztelet állandó tételeinek változásáról ír, s arról, hogy az énekverses rend milyen szerepet játszik abban, hogy valósággá és gyakorlattá válhasson a lutheri liturgikus kultúra. Fontos szem előtt tartanunk, hogy az istentisztelet és a prédikáció célja a Krisztusra mutatás, így az Iránytű rovat írása László Virgil tollából nem is szólhat másról, mint Jézus színeváltozásáról, amely a megismerni vágyott misztériumot vezeti elénk.

Egyházunkról, illetve evangélikus identitásunkról is szól Laborczi Dóra írása: a budapesti Deák térre tervezett Luther-szobrot és történetét mutatja be, s annak históriáját, vajon miért nem állíthatták fel soha a reformátor szobrát Budapest központjában. Az Evangélikus Országos Levéltárnak és munkatársainak köszönhetően pedig közreadjuk a pályázatra beérkezett szobormakettekről készült fotók nagy részét.

 A mindenkit érintő és érdeklő mulandóság kérdését veszi górcső alá tanulmányában Somogyi László; az élet folytonos változását (romlását? hanyatlását?) a Biblia és a változatlan Isten viszonyában mutatja be.

Két interjút is olvashatnak e lapszámunkban. Arató Ágnes klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal beszélgetett Mádl Janka az identitásunkat befolyásoló tényezőkről, a változó személyiségről és énképről. Mint az interjúalany mondja: „Szerepeket próbálgatunk és teszünk magunkévá, magatartásmintákkal azonosulunk, értékrendszereket ütköztetünk, vagyis az identitásunk tulajdonképpen a szűkebb és tágabb társadalmi környezetünkről ad egy látképet.”

Kubinyi Enikő etológus fő kutatási területe a kutyák viselkedése; amint az e sorok írójával készült interjúban elmondta, a kutyatartás nemcsak a családi dinamikára, de a társadalomra is hatással van: az európai háztartásokban ma több háziállat él, mint gyermek!

20230814 credo ill

Kézdi Beáta olyan színházi előadásokról ír, amelyek a női szerepek, azon belül is az (meg nem élt) anyaság kihívásairól, szülésélményről, veszteségről és boldogságról, a női test változásairól szólnak (a Tünet Együttes Burok [képünkön], illetve Pintér Béla társulatának Imádkozó című előadása). Őszintén, sőt kendőzetlenül, mégis ízlésesen vezetnek elénk tabusított témákat – így például a perinatális gyászt és a szülés utáni depressziót –, amelyekről azért is érdemes közösen is gondolkodnunk és beszélnünk, hogy keresztényi feladatunkat meglássuk mindezekben.

Hubai Péter tanulmánya a hermeneutika és a bibliaértelmezés kapcsolatával foglalkozik, ha tetszik, azzal, hogyan változik a jelentés a megközelítés iránya és szándéka felől, s mindez milyen tanulságokat és veszélyeket rejt.

A reziliencia pszichológiai ernyőfogalom, amelyet a szakirodalom leggyakrabban a „rugalmas ellenálló képesség” értelmében használ. Szászi Andrea éppen azzal foglalkozik – s mutatja be írásában –, hogyan lehet alkalmas eszköz a reziliencia a gyermekek jóllétének elérésében.

Fordulópontok és szépirodalom

Lapunk a hagyományához híven verseknek – Acsai Roland, Lencsés Károly, Marton Réka Zsófia, Farkas Arnold Levente, Petrőczi Éva szövegeinek – és szépirodalommal foglalkozó írásoknak is helyet ad.

Visy Beatrix irodalomtörténész azt mutatja be, miként van jelen az átmenet és a fordulat Tompa Andrea regényeiben. „Az epikus művek többsége valamilyen – külső vagy belső – folyamatot, változást eredményező eseménysort ábrázol. Ez fokozottan és szembetűnő egyértelműséggel igaz Tompa Andrea regényeire. Művei történelmi változásokat beszélnek el, átmenetnarratívák, a 20. század és Erdély történelmének egy-egy kiemelt időszakát, eseményét, nem egy esetben meghatározó történelmi fordulópontját állítják a szövegek középpontjába” – írja.

Weiner Sennyey Tibor írásából – Szepes Mária, Hamvas Béla és a szerző életéből vett jeleneteken keresztül – meghatározó találkozásokat ismerhetünk meg, amelyek igazi változásokat voltak képesek elindítani; az írás mindeközben irodalomtörténeti csemegékkel szórakoztatja az olvasót.

Bízunk benne, hogy a közreadott írásokban minden olvasónk talál kedvére valót, olyan felvetéseket, amelyeket érdemesnek tart továbbgondolni, amelyek hatással vannak rá is, s örömmel viszi magával lapunkat, örömmel viszi lapunk jó hírét.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. augusztus 20–27.-i 88. évfolyam 33–34.. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.