Skip to main content

2024. február 16. 9:51

Ébren tartott érdeklődés

Szokatlan eszközzel a tanórai motiváció szolgálatában

A pedagógusok számára ismert jelenség, de diákként bárki maga is tapasztalhatta: bizony előfordul, hogy a tanulási kedv az életkor előrehaladtával csökken. Megfigyelhető ez már az általános iskolában is a felsőbb osztályok felé haladva. Az okokat keresve jórészt a rutinszerű oktatást, az érdeklődést csökkentő ismétlődéseket, a mechanisztikus tanítási és tanulási módokat találjuk a háttérben. Írásunk szerzője sajátos eszközt talált a diákok motiválására, ki is próbálta a gyakorlatban.

20240114 Ebren tartott erdeklodes foto FreepikA különböző korosztályok mindennapos (általános iskolai és gimnáziumi) tanítása során magam is tapasztalom az egyének és a korosztályok közötti motiváltsági különbségeket, azt, hogy a diákok láthatóan teljesen más motivációs állapotban és célokkal vesznek részt az órán. A kérdés az, vajon a tanár legalább részben felismeri-e ezeket a motivációkat, és tudja-e úgy alakítani az órákat, hogy kihasználja a lelkes diákok lendületét, illetve a kevésbé aktív diákok esetében képes-e olyan feladatot adni, munkaformát választani és visszajelzést nyújtani, amelyekkel az ő érdeklődésüket is kiváltja, fenntartja vagy visszahozza, ráébresztve őket arra, hogy az erőfeszítés megéri.

Önjutalmazó cselekvés – belső motiváció

A tanár számára tehát a feladat az, hogy rávegye a diákokat a tanórai és a tanórán kívüli tanulásra, miközben tudnia kell: a tanulók és velük együtt a sikeres motiválás módjai is változnak például az életkor, a lakóhely és a szociokulturális háttér függvényében.

De miként határozza meg a pszichológia a motiváció fogalmát? Az egyik rövid definíciója így hangzik: „A motiváció legáltalánosabban fogalmazva az ember cselekvéseinek a hátterét és mozgatórugóit jelölő gyűjtőfogalom.” Sokat halljuk és használjuk a belső és külső motiváció kifejezéseket. Érdemes áttekinteni, ezek pontosan mit is takarnak, és milyen hatással vannak a tanulás folyamataira és eredményességére.

A belső motiváció esetében az egyén számára maga a cselekvés és az abban rejlő öröm a cél, tehát a tevékenység önjutalmazó. Ilyen az, amikor a tanuló számára a tanulás tárgya érdekes, a bevonódás kompetenciaérzéssel, sikerélménnyel jár. Ez a motiváció hozzájárul a személyes növekedéshez, a személyiségfejlődéshez. Ha azonban a tanulási tevékenységet valamilyen külső célnak az eléréséért végezzük, például pluszokért, szorgalmi jegyért, piros pontért, törpés pecsétért és egyéb jutalmakért, akkor külső motivációról beszélünk.

Külsőleg motivált az a cselekvés is, amely valamilyen magasra értékelt cél (például elfogadás, elismerés, pozíció, versenyhelyezés, hírnév vagy intézményi felvétel) elérésére irányul – olvashatjuk a Pedagógusok pszichológiai kézikönyvében.

Sok tevékenységet eleinte nem azért végzünk, mert azok érdekelnek minket, mert mi választottuk őket (önmeghatározottak), inkább külső tényezők játszanak benne szerepet. Vagyis például eleinte nem feltétlenül azért tanuljuk a történelmet, mert annyira érdekel, hanem mert így tudunk jó jegyeket szerezni. Ahogy viszont telik-múlik az idő, egyre érdekesebbnek találhatunk néhány témát (ebben a tanár és maga a tananyag is nagy segítségünkre lehet), így a külső okok (jó érdemjegyek, elismerés) mellett megjelenhet, súlyt kaphat a belső késztetés, a téma iránt felébredt érdeklődés is.

Érezzék a fejlődést

Sok motivációs trükkről lehet olvasni, jó néhányat alkalmazok én magam is a mindennapi gyakorlatban. Bizonyos feladattípusok önmagukban motiválóak, ilyenek például a párbeszédek, a szerepjátékok, interjúfeladatok. Sok mindenre használhatók a kellékek is, mint a jelmez, sál, kalap, papírpohár, mikrofon, telefon, kép, szavazókorong, játékpénz, dobókocka vagy üvegkavics. Mindemellett megéri kiegészíteni vagy megtámogatni a tananyagot filmrészletekkel, kiselőadásokkal, tanulói beszámolókkal, keresztrejtvényekkel.

Ami a tanított anyag nehézségét illeti, érdemes betartani a fokozatosságot. Ám ugyanígy fontos az is, hogy a diákok egyre sikeresebbnek érezzék magukat. Az is alaptapasztalat, hogy szívesebben tanulják azokat a tartalmakat, amelyek esetében látják a tananyag kapcsolatát a mindennapi életükkel, ezért jó, ha a tanár a tanulók életvilágából, illetőleg onnan is meríti a példáit. Emellett jót tesz a tanórának, ha az elején és/vagy a végén rövid, érdekes, feladatokat kapnak a diákok. Fontos, hogy a diákok a feladat elvégzése közben és után azt érezzék, fejlődött valamelyik kompetenciájuk.

És a végére hagytam a legfontosabbat: a tanárközpontú oktatást háttérbe kell szorítani. A kreativitást igénylő, bevonódást segítő tevékenységek, a modern tanítási módszerek (például a feladatalapú, problémaalapú, kutatásalapú, projektalapú tanítás) sikerélménnyel járnak, ami pedig éppen a motiváció kialakulását, erősödését, illetve a tanultak mélyebb megértését eredményezi. Ezek egyébiránt lehetőséget adnak a diákoknak az önálló tanulásra és az egymástól való tanulásra is.

Ha csökken a diákok motivációja, annak változatos okai lehetnek. A tanulók leggyakrabban a mechanikus tanítási és tanulási módokra panaszkodnak. Bár ismételni szükséges, nem mindegy, ez hogyan történik. A tanárnak törekednie kell arra, hogy eközben az érdeklődés ne csökkenjen. Bizonyos érzések, mint az unalom, a rosszkedv, az elégedettségérzés ugyancsak csökkentik a motivációt, de hasonló hatással van sokakra a versengő légkör is. Az pedig kifejezetten a kívánttal ellentétes hatást eredményezhet, ha a tanár jutalmat ajánl olyan tevékenység elvégzéséért, amelyet az illető eleve belső késztetésből, saját elhatározásából végez.

Kulcskérdés a feladatok nehézségi szintje. Az sem jó, ha túl könnyű a feladat, mert annak nincs sarkalló ereje, de az sem, ha túl nehéz, mert attól a tanuló tehetetlenséget érez, dühös, rezignált lesz. Akár rövid időn belül elveszettnek érzi magát, feladja, nem is figyeli a tanórát, elkezd mással foglalkozni.

20240114 Ebren tartott erdeklodes foto Magyari Marton

Beigazolódott hipotézis

Bár elsőre meglepőnek tűnhet az ötlet, arra kerestem a választ, hogy lehet-e motivációs eszköz az oktatásban a buborékfólia, illetve hogy a fólia kinyomogatásának a lehetősége növeli-e az órai aktivitást. A meglévő ismereteken és bizonyított elméleteken alapuló hipotéziseim a következők voltak: 1. A buborékfólia nyomogatásának lehetősége mint jutalom munkára fogja serkenteni a diákokat. 2. A diákok nagyobb része nem csak a feladatok teljesítése után és a kiérdemelt mennyiségben fogja kinyomkodni a buborékokat.

Vizsgálatom folyamán ötödik és tizedik osztályos tanulók két-két csoportjával dolgoztam 2023 márciusában az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban összesen nyolc alkalommal. Mindenki kapott egy darab fóliát, majd egy–öt egységnyi nehézségű kérdéseket tettem fel a diákoknak, szavaktól mondatokig. Aki tudta a választ, a kérdés nehézségi fokának megfelelő mennyiséget „pukkanthatott” a fólián.

A diákok szájából elhangzott megjegyzések azt tükrözik, élvezték a tevékenységet: „Nem lehet megállni.” „Nem lehet elrakni!” „Otthonra is kérnék.” „Nagyon jó játék!” „Nem bírom ki!” „Ez jó!” „Csomóan csalnak!”

A nem reprezentatív vizsgálat végeztével azt biztosan kijelenthetem, hogy nincs olyan motiváló eszköz, amelynek a használata minden körülmények között hatékonynak bizonyulna, de a pedagógusnak törekednie kell arra, hogy megtalálja azokat a módszereket, eszközöket, amelyekkel a motiváció kialakítható és fenntartható.

A buborékfólia alkalmazása egyértelműen eredményes volt. A diákok sokkal inkább várták a kérdéseket, mint korábban, a fólia alkalmazása nélkül, tehát sikerült felkelteni a figyelmet a feladat iránt. Bár két alkalomnál többször egyik csoportba sem vittem be az eszközt, így nem unhattak rá, mégis azt gondolom, hosszú távon, rendszeres használat esetén nem érné el ugyanezt az aktivizáló hatást – de alkalmanként azért érdemes használni. És nem utolsósorban meg kell jegyezni azt is, hogy azokon az órákon, amelyeken a buborékfóliát használtuk, sokat nevettünk, a közös élmény is pozitív hatással volt a tanár-diák viszonyra.

A szerző az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium angoltanára. Az írás az evangélikus iskolák kutató tanárainak nyolcadik, tavaly márciusban megrendezett konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett változata.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. január 14–21-i 89. évfolyam 1–2. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-​​​​mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.