Skip to main content

2024. február 10. 9:00

Akit ismert a célja

Polcz Alaine 100 kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Egyetlen helyiségben rendezték meg a magyar irodalom különleges egyéniségének emlékkiállítását, de elmondható, hogy ebben a teremben egy egész világ kapott helyet. Sötét és fénylő árnyalatokkal egyaránt megfestett világ. Az úgynevezett Világjáték inspirálta a kiállítás látványát, és vált annak tematikus szervezőelvévé: a teszt kérdései mentén, a tudományos és az irodalmi életmű szövegeiből – némi tárgyi és filmanyaggal erősítve – épül fel az elismert tanatológus, pszichológus, író, az 1922-ben született Polcz Alaine világa a tárlat tematikus egységeiben, a fiatalon és idősen egyaránt megkapóan szép nő életnagyságnál nagyobb fotóival kísérve.

20240114 Polcz Alaine kiallítas foto Gal Csaba PIM

A terem közepén hatalmas, üveggel borított „terepasztalon” talán több száz apró, színes figura sorakozik tarka összevisszaságban. Különféle ember- és állatalakok, növények, épületek – gyárak, templomok, tornyok, börtön és lakóházak – mellett szimbolikus tárgyak: bölcső, babakocsi, kerítés, terített asztal, akasztófa. A Polcz Alaine továbbfejlesztette diagnosztikai és terápiás – általa Világjátéknak nevezett – módszer kellékei arra szolgálnak, hogy egyedi kiválasztásukkal és összerendezésükkel a magunkban felépített világot tudjuk kivetíteni, megmutatni.

A mások élete (és halála)

Ő maga meséli az egyik vetített videóban, hogy mennyire egyértelmű üzenetet tudtak a gondozásra szoruló gyermekek megfogalmazni ennek segítségével. Az emberalakok nélküli világ például a kapcsolatok hiányára vagy a kapcsolatteremtés nehézségeire utal. Patológiás, ha a gyermek a felépített kis világát mindjárt le is rombolja. De megrázó élménye volt, amikor ’56 után olyan kicsik nyúltak az akasztófa után, akik nem tudtak közeli családtagjuk kivégzéséről.

Az asztal körüli belső falakon Polcz Alaine szakmai munkásságát ismerheti meg a látogató: a játék- és bábterápiát, a Világjátékot, a hospice-t, de itt tájékozódhat a hospitalizáció veszélyeiről és traumájáról is. Ő volt az, aki elképesztő állhatatossággal kijárta, hogy megszűnjék a korábbi protokoll: a rákos vagy haldokló gyermekek megkaphassák a játékaikat, ne csak hetente egyszer látogathassák őket a szüleik a kórházban, sőt a végső búcsú lehetőségét saját otthonukban kapják meg.

A halállal, a meghalással, a gyásszal számos könyvében foglalkozott. A Magyar Hospice Alapítvány az ő munkájának eredménye, gyászfeldolgozó csoportot indított, de a saját halál, a saját búcsú elrendezésével is példaadóan törődött. 1994-ben ezt írta barátainak szóló Testamentumában: „Kérlek, mondjátok mindig az igazat; ha a halálról kívánok beszélni, fogadjátok el, ne vigasztaljatok üres szavakkal. […] a legszükségesebb, minimális palliatív kezelésen túl semmit ne adjanak és ne tegyenek […]. Tudatom tisztasága felett éberen őrködjenek.” „Megvan a living will, az élő végrendeletem, hogy hagyjanak idejében meghalni” – írja másutt, fizikai rendet is hagyva maga után.

20240114 Polcz Alaine kiallítas foto Gal Csaba PIM 2

Bennem van egy ország

A kiállítás magja körül a terem falait Polcz Alaine személyes sorsához kapcsolódó írói munkássága, kapcsolatrendszere, élményeiből, tapasztalataiból leszűrt élet-vezetési tanácsai foglalják el.

Az Asszony a fronton összetört, megalázott, meddővé betegített hősnője évtizedeken át hordta magában a „fenevadat” (Nádas Péter), míg végre dokumentálni tudta. Kőrössi P. Józsefnek mesélte egy interjúban: „Mindig azt mondtam, hogy három dologról nem tudok beszélni. Az első házasságomról, a háborúról és az erdélyi kérdésről. Hosszú ideig nem is tudtam, és eszembe sem jutott, hogy szépirodalmat írjak valaha.”

A regény vigasztalásul és erősítésképpen készült egy rossz házasságból menekülő barátnő számára – és lett sokaknak megvilágosító erejű, múlt- és traumafeldolgozó, terapikus mű. Sőt ő maga is nagy iskolának tartotta később mindazt a borzalmat, ami vele történt: a háború és az erőszak, a halál mindennapos élménye megerősítették, hogy békeidőben is természetesen tudjon a haldoklókhoz fordulni. Weöres Sándort idézi Jelenczki István portréfilmjében: „Nem kell a célomat ismernem, elég, ha a célom ismer engem.” Meggyőződése, hogy őt a célja ismerte, amikor „bedobta” a front-szolgálatba, a sebesültek gondozásába.

„Sokszor azt gondolom, hogy azért szeretek úgy örülni és boldog lenni, hogy élni tudjak. Az én munkámhoz – hogy bírni lehessen – hátország kell, de nekem nincsen hátországom: bennem van egy ország” – idézi a kiállítás mottója. Milyen volt ez az ország, amely benne élt?

Biztosak lehetünk benne, hogy kötődése szülőföldjéhez, Erdélyhez nagyban meghatározta ezt a benső országot – és „a másik Magyarországhoz” való viszonyát is. A kisebbségi sors alázatra tanította. Bíró Bertával, gyermekkori barátnőjével életük végéig sűrűn levelet váltó, hűséges kapcsolatban tartottak ki egymás mellett. Berta leveleiben az egyszerű vagy lassú élet – a mára felkapott slow life – receptje körvonalazódik: „Vasárnap kimegyek a szőlőbe a zsoltárkönyvemmel, és nézem a völgyet.”

20240114 Polcz Alaine kiallítas foto Gal Csaba PIM 3

A tágas tér és idő, a havasok között érlelődő tiszta gondolatok, a szemlélődés, a befelé fordulás mind-mind megtalálhatók Polcz Alaine életvezetési tanácsaiban már akkor, amikor környezet-tudatosságról, a belső és a külső rend harmóniájáról, a tárgyak „uralmáról” még nagyon kevesen beszéltek. Többször kiemelte, mennyire fontos lenne az ünnepek valódi értékeit újra megtalálni – de leginkább saját magunk helyét és saját életünk célját a világban.

Fiatalabb írótársai között volt, aki kritizálta konyhaművészetét, egyik legnépszerűbb könyve mégis a Főzzünk örömmel! A hagyományos, az alapanyagokkal takarékosan és kreatívan bánó receptek nem is elsősorban az étel, hanem az élet szeretetéről vallanak, és adnak tanácsokat nemcsak a konyha-, hanem az életvezetéshez is.

Hihetetlen derűjét, báját emelték ki számos esetben kortársai. Egyesek értetlenül álltak ez előtt, hiszen annyi szörnyűségen ment át, és annyi fájdalommal találkozik. Talán ő adja meg ehhez a kulcsot: „Foglalkozásom szerint állandóan szembesülök a halállal. Ettől megváltoznak az értékek, minden viszonylagos lesz. A kedves kedvesebb, mert mulandó, és a baj is kisebb.”

Írófeleség, író

Polcz Alaine második férje Mészöly Miklós volt. (A magyar irodalom talán legszebb házaspárja voltak.) Nagyon félt szép emberhez menni feleségül. Traumákkal, hűtlenséggel, válságokkal megterhelt kapcsolatuk mégis életre szóló, biztonságos szövetség volt. Mészölynek „megnézte a világot”, hogy megírhassa, ő pedig stilizálta tanulmányait.

Nemes Nagy Ágnes nagy erőkkel dolgozott azon, hogy Alaine-t, a tudományos cikkeket jegyző pszichológust többnek tartsák szép és „butuska” írófeleségnél – aztán első könyvének megjelenése után mindenki megérezte a hangnemváltást vele szemben. Emberi és írói őszintesége magasra emelte: „Azt hiszem, nem hazudtam sem magamnak, sem a papírnak. Írásaimnak alapja, legfontosabb összetevője, hogy igyekszem pontosan, világosan lefényképezni, amit látok, amit megélek.” Kosztolányival szólva nem azért írt, mert értette, hanem hogy megértse a világot.

20240114 Polcz Alaine kiallítas foto Gal Csaba PIM 4

Ez lesz a te világod

„Minden, ami van a nagy világban, azt itt megtalálod kicsiben. Ezekből építesz egy olyan világot, amilyent akarsz. Ez lesz a te világod” – szól a Világjáték szabálya. Vajon milyen világot épített magának ez a sokat megélt, sokat látott nő a „nagy világban” tapasztalt elemekből? Vajon változtatott volna-e bármin? Vajon sorsa, Istene kihúzta-e őt a bajból azzal, hogy értelmet, célt ad utólag mindennek?

Ha a kiállítás üzenete nem lenne elég egyértelmű, a végén ő maga adja meg a kérdésekre a választ: „Így kellett történnie mindennek. Most, ahogy visszatekintek az életemre, és egyszerre látom, mint egy jó kártyajátékos az összes kártyát, értelmet nyert minden egyes eleme. És ez gyönyörű. Így csinálnám végig az életemet újra. A szenvedéseivel együtt.”

Tabudöntés

„Múzeumba való” – mondták némi malíciával korábban mindarra, ami nem húsba vágó, nem életszerű, nem kortárs: hadd porosodjon valami valós vagy virtuális raktár mélyén. Polcz Alaine személyén és tabudöntögető munkásságán keresztül számos olyan kérdés felmerül a – mondjuk ki: interdiszciplináris – kiállításban, amely részben vagy egészen még a 21. század harmadik évtizedében is tabunak számít: a nők elleni erőszak, a meddőség, a női szerepek változása, a gyermekhalál és általában a halál, szembenézés a veszteségeinkkel, a gyász, a gyász kultúrája, a kórházi kezelés és búcsúztatás, az önrendelkezés.

Az elmúlt évtizedekben megváltozott a múzeumok szerepe, szociális és társadalmi felelősségvállalása: kérdésfeltevésekben, a társadalmat foglalkoztató problémák újfajta megközelítéseiben, párbeszéd elindításában. A Petőfi Irodalmi Múzeum Világjátéka ebben irány-mutatóan jár elöl.

A kiállítás március 3-ig tekinthető meg. Kurátor: Török Petra. Látványterv és arculat: H. Kocsis Annamária.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. január 14–21-i 89. évfolyam 1–2. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-​​​mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Evangelikus Elet tamogatoi banner 2023

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Külügyi referensi állás az MEE-nál
Credo banner 2023/3.

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső