Skip to main content

2024. április 25. 13:33

Szerelem mindenekfelett

Új fordításban érhető el Kristin Lavransdatter történetének első része

Mit keres ez a könyv a Luther Kiadó kínálatában? – zakatolt bennem szinte folyamatosan a kérdés, miközben Sigrid Undset norvég írónő Kristin Lavransdatter-trilógiájának első részét, a Koszorút olvastam. Csak a kötet utolsó lapjaihoz érve, az utószóból értettem meg, miért lehet helye, létjogosultsága a főként egyházi-teológiai tematikájú kiadványok mellett.

Kristin Lavransdatter I. - Koszorú borító

Életrajzi ihletésű regényeket korábban is megjelentetett már a kiadó (így például Ursula Kochtól a Katharina von Bora életét feldolgozó Rózsák a hóban, illetve az Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló Fűszál a folyóban című kötetet), két éve pedig Selma Lagerlöf svéd írónő Löwensköld-trilógiájának kiadásával nyitott a skandináv szépirodalom felé is.

A kiindulási alap most is nagyon hasonló: Nobel-díjas szerző történelmi és családregénye, szerelmi szállal, felnövéstörténettel, etikai kérdésekkel.

Az első oldalak kitartást és koncentrációt kívánnak – és nem csak a számunkra oly idegen norvég nevek miatt. A felfokozott pörgéshez szokott olvasóknak komoly feladvány lehet elfogadni, hogy a cselekmény lassan indul. Azoknak viszont, akik minden leírt szöveget filmszerűen képesek maguk elé képzeni, és élvezik, ahogy lelki szemeik előtt életre kel egy táj, egy jelenet, nagy élmény lehet elmerülni a részletekben, rezonálni rájuk és megalkotni magukban azt képi világot, amelyben a történet játszódik.

A magyar olvasótól – gondolnánk – mindez dupla erőfeszítést kíván: a földrajzi és az időbeli távolsággal is meg kell birkózni; az északi tájak éppoly messze vannak tőlünk, mint az 1300-as évek első fele. De az emberi természet, az érzések, a motivációk egyetemesek.

Vannak saját élettapasztalataink, vagy ha azokat nem tudjuk is pontosan beazonosítani, de látjuk a környezetünkben élőkön, vagy ismerjük más olvasmány- vagy filmélményeinkből: milyen lenyomatok maradnak meg maradandó emlékként egy gyermekben a szüleiről, és mi kell ahhoz, hogy biztonságban érezze magát? Lányokként és fiúkként meddig élünk egymás mellett magától értetődő természetességgel „csak” mint gyerekek, és mikor ismerjük fel egymásban a másik nem képviselőjét? Kit tartunk érdemesnek arra, hogy a szavait megfogadjuk vagy legalábbis meghallgassuk, és elgondolkodjunk rajtuk? Mit teszünk, vagy hogyan reagálunk, amikor olyasmi történik velünk, amibe nem egyeztünk bele, és hogyan éljük meg, amikor a fejünk felett döntenek? Miként megy végbe az öntudatra ébredés, hogyan tanulunk meg kiállni magunkért és megbirkózni a lépéseink, döntéseink következményeivel? Hogyan raktározódnak el bennünk ki nem mondott szavak, miként visszük (vagy épp cipeljük) magunkkal az örökségünket, az elődeink életében ismétlődő mintázatokat?

Mindez ott van Kristin történetében is: a hétéves kislányból a kötet végére – és ezzel azért nem árulunk el nagy titkot – férjes asszony lesz. A Koszorú azt a bő tízévnyi eseménysort meséli el, amely az esküvőig vezet, zökkenőkkel, váratlan, hol kalandregénybe, hol krimibe illő fordulatokkal kísérve, míg diadalmaskodik a mindent elsöprő szerelem.

A regény ugyan a lovagkor végén játszódik, a feldolgozott téma tekintetében mégsem „poros” – nem volt az 1920-ban sem, amikor íródott, és nem az ma sem. A magyar olvasókhoz 1932-ben jutott el először Hajdu Henrik archaizmusokat felvonultató fordításában, amely a kritikák szerint nem adta hűen vissza azt a lendületes, életteli, modern szófordulatokkal teli nyelvezetet, amelyen eredetileg íródott, és amelyet egyik erényének tartottak. (Sigrid Undset 1928-ban nem ezért, hanem „elsősorban a középkori északi életről szóló erőteljes leírásaiért” kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.) Most azonban Patat Bence korszerű, olvasmányos, sodró lendületű fordításában olvashatjuk.

A trilógia másik két kötetére még várni kell, de ahogyan az utószóból is tudható: az Asszony, aztán pedig a Kereszt című rész még inkább magyarázatot ad majd arra, hogy Undset alkotása miért ajánlható bátran és jó szívvel a keresztény, vallásos, hívő olvasóknak is. A magvetés, amely a Koszorúban főként Edvin testvér nyomán történik, a következő részekben fog szárba szökkenni.

Sigrid Undset: Kristin Lavransdatter I. Koszorú. Luther Kiadó, 2024. A kötet megvásárolható a kiadó könyvesboltjaiban (Budapest VIII., Üllői út 24.; Huszár Gál könyvkereskedés, Budapest V., Deák tér 4.) és webáruházában.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. április 7–14-i 89. évfolyam 13–14. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Gyülekezetimunkatárs-képzés 2024
Szélrózsa 2024 regisztráció
Evélet banner 2024-19-20
Lelkipásztor banner 2023-11

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső